A határozat elvi tartalma: A rablás ezen fordulatánál az erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés kifejtése nem a dolog elvételét megelőzően, hanem azt követően történik, vagyis az erőszak utócselekménye a lopásnak. KÚRIA Bfv.III.911/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A garázdaság vétsége és más bűncselekmények miatt V. Z. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben V. Z. I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 15.B.424/2012/
- számú és az Egri Törvényszék Bf.224/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s Az Egri Járásbíróság a
- július 3-án kelt 15.B.424/2012/
- számú és az Egri Törvényszék a
- december
- napján jogerős Bf.224/2014/
- számú ítéletével V. Z. I. rendű terheltet a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége, a Btk. 371. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége és a Btk. 365. §
(2)bekezdésébe ütköző rablás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A jogerős határozattal szemben V. Z. I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével állapította meg a bűnösségét rablás bűntettében, ugyanis az ügyész mindössze a büntetés mértékét sérelmezve jelentett be fellebbezést, ám a törvényszék a tényállást is megváltoztatva mondta ki bűnösnek a rablás bűntettében, amelyet egyébként nem követett el. Eljárási szabálysértést követett el a másodfokú bíróság akkor, amikor a súlyosabb minősítésre figyelemmel nem biztosított számára megfelelő felkészülési időt, így nem állt módjában a sértett meghallgatása érdekében bizonyítási indítványokat előterjeszteni. Hivatkozása szerint iratellenes és így megalapozatlan a másodfokú bíróság határozata, ugyanis a sértettet kizárólag azért ütötte meg, mert „drogot" követelt tőle, és nem azért, hogy valamit elvegyen, vagyis rablás nem valósult meg. A Legfőbb Ügyészség a BF.983/2015/1. számú átiratában az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, következésképpen e törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát. Az I. rendű terhelt tartalmilag a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással a bűnösségét tagadva állítja, hogy rablást azért sem követhetett el, mert a sértettet nem azért ütötte meg, hogy a telefonját elvegye, hanem azért, mert erőszakosan „drogot" követelt. Az irányadó tényállás 3) pontja szerint az I. rendű terhelt a sértett mobiltelefonját elvette és nem adta vissza, a sértett pedig hosszú időn keresztül sírva követelte azt vissza „E közben V. Z. I. rendű vádlott tenyérrel, egy alkalommal szegycsonton ütötte Fk. K. P. sértettet", majd távozott a helyszínről. E tényállás azonban a felülvizsgálat során már nem kérdőjelezhető meg, ugyanis a Be. 423. §
(1)bekezdésben írtak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve a bizonyítékok felülmérlegelése útján nem támadható még akkor sem, ha az esetlegesen téves, vagy részben nincs felderítve, esetleg ellentétes az iratok tartalmával, vagyis megalapozatlan. E tényállás alapján pedig a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a felismerésre, hogy az I. rendű terheltnek a tényállás 3) pontjában rögzített cselekménye a Btk. 365. §
(2)bekezdése szerinti rablás bűntettének minősül. E törvényhely szerint ugyanis „Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz". A rablás ezen fordulatánál az erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés kifejtése nem a dolog elvételét megelőzően, hanem azt követően történik. Az erőszak, illetőleg a fenyegetés ezúttal is célzatos, de annak iránya már nem a dolog megszerzése, hanem a megszerzett dolog megtartása, vagyis az erőszak utócselekménye a lopásnak. Ebben az esetben ugyanis az idegen dolog már az elkövetőnél (annak birtokában) van, s az általa alkalmazott erőszak a dolog visszaszerzésére irányuló magatartás leküzdését szolgálja. A felülvizsgálati indítvány eljárási szabálysértésre is hivatkozott, amely szerint az alapügyben eljárt másodfokú bíróság megsértette a súlyosítási tilalmat, ugyanis a tényállás részbeni megváltoztatásával súlyosabb bűncselekményben állapította meg a bűnösségét, holott az ügyészség a fellebbezésében a büntetés mértékét kifogásolta. Hivatkozása szerint eljárási szabálysértés történt akkor is, amikor a másodfokú bíróság a minősítésváltozásra figyelemmel nem biztosított számára kellő időt a felkészülésre és bizonyítási indítványok előterjesztésére. A Be. 416. §
(1)bekezdésének d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. §
(1)és
(3)bek., 549. §
(4)bek.] megsértésével került sor. A tényállás 3) pontját illetően az Egri Járási Ügyészség a Btk. 323. §
(1)bekezdésébe ütköző zsarolás bűntette miatt emelt vádat az I. rendű terhelt ellen, majd az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I. rendű terhelt terhére, a zsarolás bűntettének megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést, amelyet a Heves Megyei Főügyészség már a minősítést illetően a rablás bűntette megállapítása érdekében és büntetés súlyosítása végett tartott fenn. Mindebből következően a másodfokú bíróság nem sértette meg a Be.
- §-ban, illetve a
- §-ban írt súlyosítási tilalmat akkor, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét a rablás bűntettében megállapította és a büntetését súlyosította. A felülvizsgálati indítvány további indokaival - felkészülési idő biztosításával, bizonyítási indítványaival kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Az I. rendű terhelt további hivatkozásai azonban kívül esnek a már említett felülvizsgálati körön, következésképpen az indítvány ezen részében törvényben kizárt. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- november
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ