A határozat elvi tartalma: Bűnpártolás akkor valósul meg, ha a bűnpártoló az alapcselekmény elkövetése után - előzetes megállapodás nélkül - működik közre a bűncselekményből származó előny biztosításában. KÚRIA Bfv.III.840/2013/5.szám A Kúria Budapesten, a
- évi tanácsülésen meghozta a következő július hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az V. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát elbírálva a Veszprém Megyei Bíróság 9.B.929/2009/
- számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.88/2011/
- számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Veszprém Megyei Bíróság a
- május 26-án meghozott 9.B.929/2009/
- számú - a Győri Ítélőtábla Bf.88/2011/
- számú ítélete folytán
- október 9-én jogerőre emelkedett - ítéletével az V. rendű terheltet orgazdaság bűntette [
- évi IV. tv. (a továbbiakban korábbi Btk.)
- §
(3)bekezdésének a) pontja] miatt 2 évi és 10 hónapi börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A jogerős ügydöntő határozat ellen az V. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontjára alapozottan. Álláspontja szerint az V. rendű terhelt a cselekményével nem orgazdaságot, hanem tárgyi bűnpártolást valósított meg. E minősítést alapul véve pedig a büntetés mérséklése indokolt. A Legfőbb Ügyészség a BF.1524/2013/
- számú átiratában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az V. rendű terhelt cselekményének jogi minősítése valóban téves, mivel a cselekményt bűnsegédként elkövetett lopás bűntetteként kellett volna értékelni. Minthogy azonban a terhelttel szemben kiszabott büntetés tartama törvényes, az ügydöntő határozat megváltoztatására nincs szükség. Ezért a megtámadott határozatok - az V. rendű terheltet érintő - hatályban fenntartására tett indítványt. A Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdésének I. fordulata alapján tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. A jogerős ügydöntő határozatban rögzített - és a Be. 423. §-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás azt tartalmazza, hogy a II. rendű terhelt - miután a IV. rendű terhelttel együtt a telephelyen megtekintette az eltulajdonítani kívánt, műszaki cikkekkel megrakott járműszerelvényt -
- december 1-jén hajnalban telefonon felhívta az V. rendű terheltet azt kérve, hogy kerítsen helyet az ellopandó járműnek és rakománynak. Az V. rendű terhelt vállalta, hogy a volt Repülőtér közelében lévő bekerített telephelyre beengedi őket, ahol az áru lerakodását és elszállítását elvégezhetik. Ez még aznap este meg is történt, az V. rendű terhelt beengedte a telephelyre az ellopott járműszerelvényt azzal, hogy a rakodással reggelig végezniük kell, s a telephelyet addig el kell hagyniuk. A korábbi Btk.
- §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a tárgyi bűnpártolást az követi el, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában. Minthogy a tényállásból kitűnik, hogy a II. rendű terhelt még a bűncselekmény elkövetését - a kamion ellopását - megelőzően kérte az V. rendű terhelt segítségét a jármű rejtett körülmények között történő kirakodásának megoldása érdekében, az V. rendű terhelt pedig e konkrét cselekmény ismeretében tett arra ígéretet, a cselekmény bűnpártoláskénti értékelése szóba sem kerülhet. Mindazonáltal téves a cselekmény orgazdaság bűntettekénti minősítése is. Az V. rendű terhelt a lopás tényállási elemét nem valósította ugyan meg, ám azzal, miszerint ígéretet tett arra, hogy helyet biztosít az eltulajdonítandó kamion ideiglenes, az áru átrakásáig történő elrejtésére, pszichikai támogatást nyújtott a terheltek által tervezett, konkrét bűncselekmény elkövetéséhez. Ez a magatartása ugyanis egyértelműen szándékerősítőleg hatott a tettesekre, hiszen a terhelt segítsége - a lelepleződés veszélyének csökkentése révén - döntően befolyásolta a véghezvitelt. Az V. rendű terhelt e cselekménye ekként a Btk. 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára tekintettel a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő lopás bűntettéhez nyújtott bűnsegédként értékelendő. A Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontjában foglalt felülvizsgálati ok viszont csak akkor alapos, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabásához vezetett. Jelen esetben azonban a jogerős ügydöntő határozatban alkalmazott büntetés törvénysértően eltúlzottnak nem tekinthető, ehhez képest az ügydöntő határozat megváltoztatására nincs lehetőség. Ezért a Kúria - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a támadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján az V. rendű terheltet érintően hatályukban fenntartotta. A fellebbezés és felülvizsgálat, továbbá az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontján, valamint 418. §-ának
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- július
- Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ