A határozat elvi tartalma: 1) A vád törvényessége felülvizsgálati eljárásbeli vizsgálatakor nem az eredeti ügyészi vádiratban foglaltaknak van kizárólagos jelentősége, a vád módosítása kiegészítése esetén a módosított vád a vizsgálat tárgya. 2) A magánokirat-hamisítás bűncselekménye vonatkozásában az okirat felhasználása a szerződő felek relációjában is megvalósulhat, ha a csalási cselekményt az egyik szerződő fél a másik sérelmére követi el. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1207/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Pálosi-Magyari László, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): Elsőfok: Másodfok: tanácsülés
- március
- csalás bűntette és más bűncselekmények I.rendű vádlott neve Járásbíróság, 3.B.2566/2013/64., ítélet, tárgyalás,
- április
- Törvényszék, 7.Bf.771/2015/5., ítélet, nyilvános ülés,
- február
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria I.rendű vádlott neveterhelt védője felülvizsgálati indítványát elbírálva, a Miskolci Járásbíróság 3.B.2566/2013/
- számú és a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 7.Bf.771/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Miskolci Járásbíróság a
- április
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 3.B.2566/2013/
- számú ítéletével I.rendű vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki 12 rendbeli csalás bűntettében [
- évi C. törvény – Btk. –
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés b) pont], 42 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont] és 54 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). A terheltet ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből annak 2/3 része kitöltését követően bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 54.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, kötelezte kártérítés és járulékai, valamint bűnügyi költség megfizetésére, ugyanakkor a terheltet 1 rendbeli csalás bűntette [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés b) pont], 3 rendbeli csalás vétsége [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont] és 4 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt emelt vád alól felmentette. [2] A járásbíróság ítélete ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék a 2016. február 29. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 7.Bf.771/2015/5. számú ítéletével a járásbíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt vagyon elleni cselekményeit 12 rendbeli – ebből öt esetben folytatólagosan elkövetett – csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény – a továbbiakban korábbi Btk. – 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont és
(4)bekezdés b/
- pont] és 42 rendbeli – ebből nyolc esetben folytatólagosan elkövetett – csalás vétségének [korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont] minősítette, a feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezést mellőzte, részben megváltoztatta a kártérítésre kötelezéssel kapcsolatos rendelkezést, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I.rendű vádlott neveterhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a védő a törvényes vád hiányára hivatkozott és ezért a büntetőeljárás megszüntetését kérte, másodlagosan kifogásolta a terhelt cselekményei hamis magánokirat felhasználásának vétségekénti értékelését, valamint a terhelt cselekményei elkövetésekor hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazását, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések kedvezőbbé válására tekintettel. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1314/2016/1. számú átiratában a terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. [5] I.rendű vádlott neveterhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta. [6] I.rendű vádlott neveterhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be. 420. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot. [7] Felülbírálata során a Kúria a védő által nem hivatkozott, hivatalból észlelendő feltétlen hatályon kívül helyezést igénylő eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő felülvizsgálati indítványában foglaltakat pedig alaptalannak találta. [8] A védő a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a Be. 373. §
(1)bekezdés I/c) pontján alapuló felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor a törvényes vád hiányát állította. Indokolása körében a védő a vádlói legitimációt nem vitatta, ugyanakkor az ügyészi vád bírósági eljárás alatti módosulásait részletesen elemezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a
- szeptember
- napján kelt vádirat az okirati cselekmény kapcsán nem tartalmazott törvényi tényállást, az elsőfokú bíróságnak a törvényes vád hiányára figyelemmel a büntetőeljárást e vonatkozásban meg kellett volna szüntetnie, és amennyiben ezt nem tette, e rendelkezést a másodfokon eljárt bíróságnak kellett volna pótolnia. [9] A Kúria megállapította, hogy a védőnek a törvényes vád hiányára hivatkozása alaptalan. A védő által kifejtetteket elemezve megállapítható, hogy a védő is tisztában van azzal, hogy az ügyész az elsőfokú tárgyaláson vádbeszédében az ügyészi vádat módosította, erre vonatkozó végindítványát írásban is csatolta. A védő kizárólag az eredetileg benyújtott vádirat tekintetében hivatkozik a törvényes vád hiányára, azonban a felülvizsgálat tárgya a jogerős határozat és az annak meghozatalát megelőző teljes bírósági eljárás. A Kúria felülvizsgálati okként kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a jogerős határozat meghozatalakor annak törvényi előfeltételei fennálltak-e, márpedig a vád törvényes voltát ebben az időpontban a védelem sem vitatta. [10] Megjegyzi a Kúria, hogy – miként azt átiratában a Legfőbb Ügyészség helytállóan kifejtette – az első fokon eljárt bíróság az eredeti ügyészi vádirat alapján a magánokirat-hamisítás vonatkozásában az eljárást a törvényes vád hiányára figyelemmel valóban megszüntethette volna, ebben az esetben azonban az ügyészségnek lehetősége lett volna újabb, immár a történeti tényeket is tartalmazó törvényes vád benyújtására, amire tekintettel az első fokon eljárt bíróságnak ugyanúgy mindkét bűncselekmény vonatkozásában döntést kellett volna hoznia, ekként a terheltet az esetleges megszüntető rendelkezés elmaradásával hátrány nem érte. [11] A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok szempontjából volt vizsgálandó a védőnek az a hivatkozása, amely szerint egyrészről a terhelt csalási cselekményeivel halmazatban a hamis magánokirat felhasználása vétségének – magánokirat-hamisítás vétségének a felrovására nem kerülhetett volna sor, mivel a hamis tartalmú magánokirat felhasználására nem került sor, ekként csak az adott bűncselekmény büntetlen előkészülete kerülhet szóba. [12] A védő e hivatkozása alaptalan. [13] Az ügyben másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék ítéletében (
- oldal vége,
- oldal eleje) kifogástalan érveléssel mutatott rá arra, hogy a csalás bűncselekményével halmazatban a magánokirat-hamisítást halmazatban miért kell megállapítani. Sajátságos, de még a védő által ismertetett rendező elvet is helytállónak kell tekinteni, pusztán azt a védő a konkrét esetre tévesen értelmezte. [14] A védői felülvizsgálati indítvány ugyanis e körben a következőket is tartalmazza: „a hamis magánokirat felhasználásának vétsége csak szándékosan elkövethető bűncselekmény. Elkövetési magatartása pedig a felhasználás, azon pedig minden olyan, a joghatás kiváltása érdekében történt átadást továbbítást érteni kell, amelynek folytán a magánokirat az elkövetői körön kívülálló más személyekhez kerül.”. [15] A védői okfejtés téves volta arra vezethető vissza, hogy későbbi fejtegetései során a szerződés feleit tekinti „elkövetői kör”-nek és amellett érvel, hogy a szerződő feleken túlmenően a szerződés példányaiból senkihez sem került. Az „elkövetői kör”-ön azonban a bűncselekmény egy vagy több elkövetőjét kell érteni, tehát amennyiben az okiratot mint szerződő felek a bűncselekmény elkövetői készítik, abban az esetben az elkövetői körön belül vagyunk, és a felhasználáshoz valóban – miként a védő írja – a más személyekhez kerülést kell vizsgálni, amennyiben azonban a szerződés felei a bűncselekmény elkövetője és sértettje, abban az esetben a felhasználás kettejük relációjában is megvalósul: a terhelt által aláírt szerződés átadása a másik félnek „elkövetői kör”-ön kívülre jutást és ekként felhasználást jelent. [16] Ugyancsak a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okot érint a védőnek az alkalmazandó jog kérdését érintő felvetése, azonban a Legfőbb Ügyészség helytállóan mutatott rá arra, hogy az e körben kialakult bírói gyakorlat szerint (BH 2015.269.) felülvizsgálati eljárásban e szempontból nem eredményez törvénysértő büntetést és ekként nem felülvizsgálati okra hivatkozás az, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja esetleg nem megfelelően került meghatározásra. A Kúria ezért e kérdéskört részleteiben nem vizsgálta. [17] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria I.rendű vádlott neveterhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [18] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [19] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Pálosi-Magyari László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő