← Magyarország

Pf.20419/2016/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.419/2016/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tasnádi Tamás ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Balsai Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. január
  2. napján meghozott 69.P.24.323/2015/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről 4., az alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy alperes az általa üzemeltetett ...hu internetes oldalon a ... napján közzétett „
  5. számú cikk címe" című, a ... napján közölt „
  6. számú cikk címe" című és a ... napján közzétett „
  7. számú cikk címe" című cikkben a felperes nevének és családi kapcsolatainak nyilvánosságra hozatalával megsértette a felperes személyes adatok védelméhez, magánélet zavartalanságához fűződő személyiségi jogát. Megállapítja, hogy alperes a ... napján közzétett „
  8. számú cikk címe" című cikk címében a „ ..." kifejezés használatával, továbbá a ... napján közölt „
  9. számú cikk címe" című cikkben az ügyészség késedelmes intézkedése, majd a a ... napján közzétett „
  10. számú cikk címe" című cikkben a folyamatban lévő büntetőügy és a felperes személye közötti összefüggés állításával a valóságot hamis színben tüntette fel, ezzel a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát megsértette. Az elsőfokú ítélet elégtétel adására kötelező rendelkezését akként változtatja meg, hogy alperes az első- és másodfokú ítélet jogsértést megállapító rendelkezéseit az ott meghatározott módon köteles közzétenni. Felperes elsőfokú perköltség és illetékfizetési kötelezettségét mellőzi, alperes perköltség fizetési kötelezettségét 274.200 (Kétszázhetvennégyezer-kétszáz) forintra, illetékfizetési kötelezettségét 36.000 (Harminchatezer) forintra felemeli. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 (Harmincnyolcezer-száz) forint másodfokú perköltséget, továbbá a Nemzeti Adó és Vámhivatal felhívására az államnak 96.000 (Kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye I n d o k o l á s Felperes a ... ügyész lányának élettársa, aki a ...Zrt. vezérigazgatójának titkárságán dolgozott. Alperes az általa üzemeltetett ...hu internetes oldalon tudósított a ...-üggyel kapcsolatos eseményekről. ... napján „
  11. számú cikk címe" címmel cikket jelentetett meg, melyben az alábbi mondatokat közölte: „A csütörtök éjjel őrizetbe vett ..., ... személyi titkárának, felperes nevenak ... ... ügyész az „apósjelöltje" - értesült a .... A bulvárlap emlékeztet, felperes neve a ...-ről igazolt át a ...-hoz valamivel több mint három évvel ezelőtt. A Hivatalos Értesítő szerint 2012 januárjában közös megegyezéssel távozott a kormányzati csúcsszervtől, ahol ... beosztásban dolgozott több mint egy évig. Azóta ... jobbkezének számít a cégcsoportnál, még a ...-cégcsoport fociklubjánál, a ...-nál is tanácsadóként szerepelt, többször is képviselte a klubot. felperes neve élettársa pedig ... nagyobbik lánya, amire egy névtelenséget kérő bennfentes hívta fel a figyelmünket. A kapcsolatot felperes neve ...oldala megerősíti, közös nyaralásos képek szerepelnek rajta, másfél évvel ezelőtt például együtt voltak a török tengerparton." Alperes ... napján a ...hu weboldalon közölte a „
  12. számú cikk címe" című cikket. Az írás az alábbi mondatokat tartalmazta: „miután napvilágot látott, hogy a ... cégcsoport őrizetbe vett elnök-vezérigazgatójának, ...-nak titkára szoros kapcsolatban áll ... lányával, felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg." ... napján a ...hu weboldalon cikk jelent meg a „
  13. számú cikk címe" címmel. Ebben alperes az alábbi mondatokat hozta nyilvánosságra: „... ... ügyész lánya révén a ...-ügyben volt érdekelt: lánya élettársa ... ... személyi titkára, felperes neve." Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy alperes a ... napján „
  14. számú cikk címe" címmel közölt cikkben, ... napján a „
  15. számú cikk címe" című cikkben és ... napján a „
  16. számú cikk címe" című cikkben megsértette a felperes magánélethez és személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Sérelmezte, hogy alperes jogellenesen hozta nyilvánosságra nevét, munkahelyét és élettársához fűződő családi kapcsolatait. Ezt meghaladóan az alperes a ... napján közzétett „
  17. számú cikk címe" címmel közzétett cikkben a valós tényeket hamis színben tüntetve fel azt a látszatot keltette, hogy a felperes büntetőjogi értelemben is felelős a ...-ügyben történt visszaélésekért. Azt sugallta, hogy élettársának édesapja miatt a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte, felperes részese a ...-ügynek és a ... közötti összefonódásnak, ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kérte az alperest arra kötelezni, hogy a jogsértést hagyja abba, kérte attól eltiltani, illetve elégtétel adásra kötelezését indítványozta akként, hogy a ...hu internetes oldalon az ítélet rendelkező részét sajnálkozás kifejezése mellett tegye közzé. Alperes a kereset elutasítását kérte, felperes perköltségben való marasztalása mellett. Érdemi ellenkérelmében kifejtette, hogy a ...-ügy a magyar közvélemény érdeklődésének fókuszában áll. Köztudomású, hogy az úgynevezett ...-csoporthoz tartozó vállalkozások vezetője ... volt. Mivel a ...-botrány különösen jelentős közügy, a felperes magánéletének egyes mozzanataira vonatkozó közlés a magánélet sérelmét nem eredményezi. Alperes arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes élettársi kapcsolata és ... titkáraként betöltött pozíciója az élénk társadalmi vita alapjához szorosan kötődik. Alperesi mondatok a közügyre vonatkozó szükségszerűség mércéjét meg nem haladó közlések. Hivatkozott arra is, hogy a felperes párkapcsolatát a ... közösségi oldalon maga tette bárki számára hozzáférhetővé. A felperes korábbi munkahelye pedig közérdekű adat. Álláspontja szerint a közlések jóhírnév sértő tartalmat sem hordoznak. Nem sugalmazzák azt, hogy a ... ügyész a ...-ügy vádlottjaival összejátszana, és ebben a felperesnek bármilyen szerepe lenne. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az általa üzemeltetett ...hu internetes oldalon ... napján „
  18. számú cikk címe" című cikkben közölt azon tény állításával, miszerint a felperes a ...cégcsoport fociklubjánál a ...-nál is tanácsadóként szerepelt, többször képviselte a klubot, továbbá miszerint felperes ... ... ügyész lányával fennálló kapcsolatát a felperes ...-oldala is megerősíti, közös nyaralásos képek szerepelnek rajta, másfél évvel ezelőtt például együtt voltak a török tengerparton, megsértette a felperes magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest kötelezte a jogsértés abbahagyására akként, hogy a fent kiemelt tényállításokat a megjelölt interneten közzétett cikkből 15 napon belül köteles eltávolítani. A további jogsértéstől a bíróság az alperest eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az általa üzemeltetett ...hu internetes oldalon az ítélet jogsértést megállapító rendelkezéseit tegye közzé, a felperestől a jogsértés miatt kérjen elnézést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra 32.400 forintot, míg az alperes 3.600 forint illetéket fizessen meg. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül az alperesnek fizessen meg 6.870 forint perköltséget. Kifejtette, hogy a ...-cégcsoporttal kapcsolatos események sorozata a társadalom széleskörű érdeklődésére számot tartó közügy. A felperes nem közszereplő, azonban magánéletének egyes eseményein keresztül bekapcsolódik a közüggyé vált esemény egyes mozzanataiba, valamint közszereplőnek minősülő résztvevőihez. A közvélemény számára fontos annak feltárása, hogy van-e a gazdasági életet és befektetőket súlyosan érintő ügynek politikai vonatkozása. Ennek tükrében indokolt volt annak feltárása, hogy milyen kapcsolatrendszerrel rendelkeznek azok a személyek, akiknek a felelőssége az ügyben felmerült. Felperes nem vitatta, hogy ... személyi titkára volt, ... lányának pedig az élettársa. Felperes ezen kapcsolata indokolja, hogy ...-ügyben a közvélemény érdeklődési körébe került. A közügy sokakat érintő anyagi következményei és az ahhoz kapcsolódó bűncselekmény súlya folytán olyan intenzív az érdeklődés, melynek alapján az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közvélemény tájékoztatásához fűződő érdek és ennek nyomán a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága felperesi hivatkozással szemben arányos módon korlátozta a felperes Ptk. 2:
  19. § b) és e) pontjaiban nevesített magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő jogait. Ezért az alperes ezen jogokat nem sértette azzal, hogy közölte a felperes nevét, feltárta ...-hoz és ... lányához fűződő kapcsolatát, valamint tudósított korábbi munkahelyéről. Az, hogy a cikk a felperest ... jobbkezének minősíti olyan véleménynyilvánítás, mely sem a magánélet, sem a személyes adatok sérelmével nem jár. Ugyancsak nem sértik a megjelölt személyhez fűződő jogokat a ... napján és ... napján megjelent felperes által kiemelt közlések. A „szoros kapcsolat", a személyi titkári pozíció kétségtelen tény, a titkári feladatok ellátása az adott személy által irányított és képviselt gazdasági társasággal fenntartott munkaviszony a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint szoros kapcsolatnak tekinthető. Azon gyanú felvetése, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat, a felperes személyes adataihoz és a magánéletéhez nem kapcsolódó vélemény, amelynek közlése ezen jogok sérelmét nem eredményezi. ... napján megjelent cikkből kiemelt tényállítás a fentiekben kifejtettek okán ugyancsak nem sérti a felperes által megjelölt személyhez fűződő jogokat. Nem tartozik azonban a ...-ügyhöz az, hogy a felperes milyen kapcsolatban áll a ...-val, mivel a futballklub tevékenysége a ... értékpapírkereskedelmi tevékenységével nem függ össze. Ezért az erre vonatkozó közlés a bíróság mérlegelése szerint a fent megnevezett személyhez fűződő jog sérelmét eredményezi. Ugyanezen indokoknál fogva jogsértő az alperes beszámolója arról, hogy mit tartalmazott a felperes ...-oldala és azt miként változtatta meg, továbbá hogy a felperes az élettársával milyen közös nyaralásról készített fotókat tett közzé vagy távolított el. Nem tartotta megalapozottnak a felperes Ptk. 2:
  20. §

(2)bekezdésére alapított keresetét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a „..." kifejezés a felperes és a ... ügyész személye közötti kapcsolatra utal, mely felek által nem vitatott tény. A „..." szó a cikk teljes tartalmával összevetve a felperesnek a ... ügyész lányával fennálló élettársi kapcsolatára utal, nem tartalmaz tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felperes akár a ... fizetésképtelenségében, akár ... előzetes letartóztatásának késleltetésében közrejátszott volna, a tényekből levonható következtetést az olvasó értékítéletére bízta. A Ptk 2:51. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt akként alkalmazta, hogy a jogsértő állításokat a cikk szövegéből törölni rendelte, alperest kötelezte az ítélet rendelkező részének a web oldalon történő közzétételére, elnézés kérése mellett. A bíróság 10%-ban ítélte a felperest pernyertesnek, ezért ilyen arányban osztotta meg a felek között a perköltség mértékét is. Az ítélettel szemben felperes és alperes is fellebbezett. Felperes fellebbezésében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezéseit változtassa meg, keresetének teljes terjedelemben adjon helyt. Alperes az általa közzétett cikkekben a felperest abban a hamis színben tüntette fel, hogy személye büntetőjogi értelemben véve is jelentős lehet, ám élettársának édesapja miatt a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte. Azt sugallta, hogy a felperes részese a ...-ügyben eddig felelősségre vont személyek és a ... ügyész közötti összeesküvésnek, ezzel pedig a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát is megsértette. Kérte a jogsértéstől alperest eltiltani, és az abbahagyásra kötelezni. Emellett a saját költségén sajnálkozást kifejező nyilatkozatképpen az alperes elégtétel adásra kötelezését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen ítélte meg, hogy alperes sérelmezett tájékoztatása a sajtószabadság gyakorlása során szükséges és arányos mértékben korlátozta a felperes személyiségi jogait. Felperes ugyanis nem közszereplő. Nem vitatta, hogy a ...-ügy büntetőjogi és jogpolitikai vonatkozású közügynek tekinthető. A releváns kérdés tehát az, hogy szükséges és arányos volt-e a felperes személyiségi jogainak, személyes adatai védelmének korlátozása abban az esetben, ha a felperes nem közszereplő, hanem személyesen kapcsolódott egy fontos közérdeklődésre számot tartó eseménysorozathoz. Felhívta az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer részévé tett Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. Cikk 1. pontját, 10 Cikk 2. pontját és az EJEB joggyakorlatát, az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel a magyar jogrendszer részévé emelt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 17. és 18. cikkelyét, Magyarország Alaptörvényének VI. és IX. cikkét, a 7/2014. (III.7.) AB határozatban foglalt indokolást, a 11/2014. (IV. 4.) AB határozat indokait, a Ptk. 2:42. §
(1)és
(2)bekezdését, a 2:
  1. és 2:
  2. §-át, a 32/
  3. (XI.22.) AB határozatot, a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  4. évi CIV. törvény
  5. §
(3)bekezdését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a felperes nem részese az ítélet által hivatkozott közügynek. Semmilyen módon nem érintett a ...-ügyben. Büntetőügy ellene nem indult, a közérdeklődésre vitathatatlanul számot tartó büntetőügyben tanúként nem hallgatták ki. A figyelem középpontjában álló ...-nak, illetve a közszereplőnek minősülő ... ügyész révén a felperes nem válik közszereplővé, sem a közügy érintettjévé. A személyes kapcsolat ténye önmagában nem eredményez közügyet. Alperes híradásai olyan széles körben, országos nyilvánosság előtt tárták fel a felperes magánéletének legszemélyesebb vonatkozásait, amely súlyosan és helyrehozhatatlanul érintették felperest, privát szféráját, emberi méltóságát. Az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy az alperes milyen módon jutott hozzá a felperes magánéleti adataihoz. Nevének, családi kapcsolatainak, munkahelyi adatainak engedély nélküli nyilvánosságra hozatala önkényes, így mind a nemzetközi, mind a hazai bírói gyakorlatnak megfelelően jogellenes volt. Sérelmezte, hogy az előzetes letartóztatás késedelmét alperes a felperessel összefüggésbe hozta. Fenntartotta azt az elsőfokú eljárás során előadott érvelést, miszerint alperes az olvasó számára azt sugallja, hogy a felperes aktív részese a ... botránynak. Fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó döntése helybenhagyását indítványozta. Alperes fellebbezésében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg és a felperes keresetét utasítsa el. Megítélése szerint a felperesre vonatkozó ... futballklubra és a ...oldalra tartozó alperesi közlések a közügyekre vonatkozó szólások körébe tartoznak, ezért a Ptk. 2:
  1. § figyelembevételével nem sértik a felperes személyiségi jogait. Egyetértett az elsőfokú bíróság azon érvelésével, hogy a ...-ügy közérdeklődésre számot tartó közérdekű esemény. Azonban tévesen vonta le a bíróság azt a következtetést, mely szerint a ...-ügyhöz nem tartozik az, hogy a felperes milyen kapcsolatban áll a ...-val. A peres eljárásban felperes nem vitatta az alperesi közlés valóságtartalmát, amely szerint a ... a ...-cégcsoport fociklubja. A ... és a ...-cégcsoport tulajdonosi összefonódása köztudomású. Mivel a ... és a ...-cégcsoport fociklubja közötti kapcsolódás ekként bizonyítottnak tekinthető, a felperes itt tanácsadói tevékenységet töltött be, alperesi álláspont szerint nem sérti a felperes személyiségi jogait ennek a közlése. Felperes ...-oldalon közzétett adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan a cikkben az újságíró a felperes kapcsolatát igyekezett feltárni, bizonyítékkal alátámasztani. A cikk alapján az újságíró értesülését a ...-oldalon található tartalom minden kétséget kizáró módon igazolta. Mivel ezen ...-tartalomról szóló közlések szorosan kapcsolódnak a felperes élettársi kapcsolatához, ennek bizonyítékául szolgálnak, az élettársi kapcsolatról szerzett értesülés alátámasztására jelentek meg. ... lányához fűződő élettársi kapcsolat nyilvánosságra hozatala nem sértette a felperes személyiségi jogait, ezért a felperes ...-oldaláról a tárgyilagos tudósítás sem. E közlések esetében nagyobb súlyú a közvélemény tájékoztatásához és ennek nyomán a sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadságához fűződő közérdek. Erre tekintettel kérte az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezését megváltoztatni, és a felperes keresetét teljes egészében elutasítani. Fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezésének helybenhagyását indítványozta. Fenntartotta az elsőfokú eljárás során előadott védekezését, miszerint a személyiségi jogok nem kizárólag a közéleti szereplők esetén korlátozhatóak, a közügyek vitatása a konkrét társadalmi vita erejéig annál szélesebb kört érinthet, figyelemmel kell lenni a közügyekhez kapcsolódó társadalmi-politikai véleménynyilvánítás fokozott védelmére. Érdemi álláspontja szerint a sérelmezett információk a jelenkor eseményeiről való tényszerű tájékoztatás körébe tartoznak, nem haladták meg a társadalmi vita erejéig szükséges mértéket. A politikai vita fókuszában elsősorban a közügy áll, nem pedig a közszereplők, a közügyek körébe tartozó szólások, pedig fokozott védelem alatt állnak. A felperes fellebbezése túlnyomó részben alapos, alperes fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, a tényekből levont jogi következtetéseivel azonban a Fővárosi Ítélőtábla részben értett egyet az alábbi okokból. Az
  2. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Rómában,
  3. november 4-én kelt Egyezmény
  4. Cikk
  5. pontja a véleménynyilvánítással összefüggésben tartalmazza, hogy a kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságjogok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség, vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. Az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák. A
(2)bekezdés szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A IX. cikk szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A
(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A Ptk.2:
  1. § szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság EJEB gyakorlatával egybecsengő 7/
  2. (III.7.) számú határozatának középpontjában elsősorban a közéleti szereplők tűrési kötelezettsége, a Ptk. 2:
  3. § értelmezése áll. A határozat 2.
  4. pontjában kifejti, hogy a közügyek szabad vitatását szolgáló véleménynyilvánítás szabadsága az új Ptk. rendelkezése szerint „szükséges és arányos mértékben" korlátozhatja a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét, mely megfogalmazás az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdése és IX. cikkében foglalt követelmények mellett a jogalkalmazás számára szükséges és elégséges mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a politikai véleménynyilvánítás határainak mércéjét kidolgozza. Rámutatott, hogy a jogalkalmazás során mindenekelőtt arra kell tekintettel lenni, hogy a politikai véleménynyilvánítás fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. A közügyekre vonatkozó szólások mindegyike fokozott védelem alá tartozik. Az Alkotmánybíróság döntésében alapvetően a Ptk. 2:
  1. § rendelkezésében a közéleti szereplők személyiségi jogának korlátozhatósága feltételeit tette vizsgálat tárgyává rámutatva arra, hogy a személyiségvédelem korlátozottsága nem csupán a közszereplést vállalók esetén érvényesülő szabály, hiszen a közügyek vitatása - a konkrét társadalmi vita erejéig - annál szélesebb személyi kört érinthet. Ugyanakkor indokai szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a megszólalással érintett személy társadalmi státuszát, azt, hogy saját döntésük alapján váltak-e a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá, közhatalmat gyakorló személynek tekinthetőek-e, ekként a nyilvánosság személyüket másként érinti-e. Ebben az esetben ugyanis az őket érintő információkat a társadalom is másként kezeli. Amennyiben a közléssel érintett személyek esetén ezek az érvek gyengülnek, a személyiségvédelem eszközei felerősödnek. Az Alkotmánybíróság határozatában ezen érvek mentén biztosított a jogalkalmazók számára lehetőséget az új Ptk. 2:
  2. § bekezdésben foglalt „szükségesség és arányosság" mércéjének kialakításához. Nem vitás, hogy felperes közéleti szereplést nem vállalt, közhatalom gyakorlójának nem tekinthető, személye kizárólag a megindult büntetőeljárás és a ... ügyész lányához fűződő kapcsolata nyomán került a figyelem középpontjába. A szűkebb, vagy tágabb társadalmi életet, a helyi, vagy országos viszonyok alakulását politikai tevékenységgel, művészet, tudomány, irodalom területén végzett alkotói munkával nem befolyásolta, önként vállalt közvéleményt alakító szerepe nincs. Felperes a közjogi méltóságot betöltő ... ügyészhez fűződő hozzátartozói viszonyától, de a ... Zrt.-nél, mint gazdasági társaságnál betöltött titkári pozíciójánál fogva sem tekinthető a közéletet befolyásoló, avagy közhatalmat gyakorló személynek. A tömegkommunikációs eszközökkel, a nyilvánossággal így alapvetően kapcsolatban nem álló, az ekként őt ért bírálattal, szólással szemben kiszolgáltatottabb felperest a személyiségi jogai sérelmével összefüggésben a Ptk. 2:
  3. § alapján magasabb tűrési kötelezettség akkor sem terheli, ha az úgynevezett ...-ügy egyébként kiemelt érdeklődésre számot tartó és folyamatban lévő büntető ügy. Mindebből pedig az a következtetés vonható le, hogy önmagában az úgynevezett ...-ügy, mint számos sértett károsodásával járó és jogalkotási folyamatot is megindító büntető ügy alperes számára nem teremt korlátlan lehetőséget arra, hogy a megindult eljárással bármilyen módon összefüggésbe hozható személyek nevét, családi kapcsolatait hozzájárulásuk nélkül nyilvánosságra hozza, arra a Ptk. 2:
  4. §, de az Alkotmánybíróság 7/
  5. (III.7.) határozata sem ad felhatalmazást. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság abban, hogy a felperes magánéleti kapcsolatai és a munkahelyén keresztül a közüggyé váló esemény részesévé vált, ezért a Ptk. 2:
  6. § b) pontja és e) pontja szerint nevesített személyiségi jogai a közélet szereplőihez hasonló módon nem korlátozható. Felperes a keresetében egyrészt személyes adatai és a magánélethez fűződő joga sérelmét állította. A Ptk. 2:
  7. §
(2)bekezdés szerint a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése. A
  1. évi CXII. törvény
  2. §
  3. pontja szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiás, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés, melynek kezelésére és továbbítására az
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján csak az érintett hozzájárulása, vagy törvény, illetve helyi önkormányzati rendelet közérdekből történő felhatalmazása alapján kerülhet sor. Felperes neve, élettársához fűződő kapcsolata, a családi kapcsolatai, a ...-nál ellátott feladata, nyaralásával összefüggésben közölt információk olyan személyes adatok, egyben a magánéletre vonatkozó információk, amelyek továbbításához, felhasználásához felperes nem járult hozzá, ekként személyes adatai és a magánélet zavartalanságához fűződő személyiségi joga sérelmével járt. Felperes a nyaralással összefüggésben ugyan maga osztott meg képeket a nyilvánossággal a ...-oldalon, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen információ eltérő célra történő felhasználásához is hozzájárult, a hozzájárulást ugyanis a 3. § 7. pontja értelmében kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt azonban állást abban, hogy a felperes központi közigazgatási szervvel fennálló jogviszonya, a jogviszony megszűnése a törvény 3. § 5. bekezdése szerint közérdekű adat, nyilvánosságra hozatalát felperes nem sérelmezheti. Ekként alperes a ... napján közzétett, „1. számú cikk címe" című, majd a ... napján közölt „2. számú cikk címe", majd a ... napján közzétett „3. számú cikk címe" című cikkben a felperes nevének, és családi kapcsolatainak nyilvánosságra hozásával alperes felperes személyes adatok és a magánélet védelméhez fűződő személyiségi jogát is megsértette, ezzel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla a Ptk. 2: 51. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazta. Alappal támasztott igényt a felperes a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog sérelme miatt is. A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdés szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy a való tényt hamis színben tünteti fel. A Kúria Polgári Kollégiumának 14. számú állásfoglalása személyiségi jogi perekben is alkalmazott elvei értelmében a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságtartalmát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az Alaptörvény VI. Cikk
(2)bekezdése, IX. cikk
(2)bekezdése médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
  1. évi CLXXXV. törvény
  2. § és a
  3. évi CIV. törvény (Smtv.)
  4. §
(1)bekezdése, továbbá
  1. § alapján a büntetőeljárásról szóló tájékoztatás az állampolgári jogosultságok körébe tartozik. Nincs helye ezért sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős bírósági ítéletről, vagyis a büntetőeljárás állásáról. A büntető ügyekről a polgárok a sajtó közvetítésével szélesebb körben értesülhetnek. Az adott büntetőeljárás a közvélemény érdeklődése középpontjában áll, éppen ezért az ebben a témában megjelent sajtóközleményeknél kiemelten ügyelni kell a tájékoztatás kiegyensúlyozottságára, mert egyoldalúan a bűnösség sugalmazásával befolyásolni a közvéleményt a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben áll. Ugyanakkor a folyamatban lévő büntetőeljárással minden alap nélkül történő összefüggés állítása alkalmas lehet a jóhírnévhez fűződő jog megsértésére. Alperes a ... napján közzétett, „
  2. számú cikk címe" című cikk címében a „..." kifejezés használatával az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben nem kizárólag a hozzátartozói viszonyt állította, hanem azon keresztül a ... ügyész és a kényszerintézkedés alá került ... közötti kapcsolatot, az üggyel összefüggő közvetítő szerepet is. Ezen kifejezés használatával alperes az olvasó számára azt a mondanivalót közvetítette, hogy a felperesnek a büntető ügyben szerepe van, személyén keresztül az előzetes letartóztatásban lévő ... kapcsolatban áll a ... ügyésszel. Alperes ekként a felperes személyét és családi kapcsolatait a folyamatban lévő büntetőüggyel összefüggésbe hozta, holott a rendelkezésre álló peradatok szerint a felperes közvetítői szerepet a terhelt és a ... ügyész között nem töltött be. Nem igazolja a terhelt és vádhatóság között biztosított személyi összefüggést és felperes közvetítői tevékenységét alperes által hangsúlyozott azon tény sem, hogy a
  3. március
  4. napján érkezett feljelentést követően ... előzetes letartóztatására
  5. március
  6. napján került sor, de az sem, hogy
  7. március
  8. napján a ... képviselője az ügyben televíziós interjút adott. A cikk röviden közli, hogy ...-t a ...-botrány miatt őrizetbe vették, majd felperes hozzátartozói viszonyának ismertetését követően részletesen számot ad a ...-nál és a ...-nál ellátott feladatáról. az információk ezen csoportosításával a cikk címében közölt azon mondanivalót erősíti az olvasóban, hogy a felperes a büntető ügy terheltje és a vádhatóság közötti információáramlás lehetőségét megteremtette. Ezen tény valóságtartalom nélkül történő állítása a felperes társadalmi megbecsülését hátrányosan befolyásolja, ekként a jóhírnév sérelmével jár. Alaptalan ugyanakkor a felperes azon érvelése, hogy a cikk egyben felperes büntetőjogi értelemben vett felelősségét is állítja a ...ügyben, továbbá a felelősségre vonást családi kapcsolataira tekintettel kerülte el. Ilyen tartalmat az alperes által ... napján közzétett sorok nem állítanak. A felperes által betöltött tisztséget a cikk ugyan tartalmazza, a mondanivaló azonban a ... ügyésszel való kapcsolat állításában áll, felperes büntetőjogi felelősségét az üggyel kapcsolatban nem vetíti elő. A ... napján közölt „
  9. számú cikk címe" című cikkben, alperes a felperes ...hez fűződő családi kapcsolatának taglalását követően már ekként fogalmaz: „felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg." Ezen mondatban alperes a valós emberi és munkakapcsolat alapján azt a tartalmi következtetést vonja le és közvetíti az olvasó számára, hogy a büntetőeljárás kimenetelére felperes személye befolyással van, ezt azonban alperesi állítással ellentétben a rendelkezésre álló peradatok nem támasztják alá. Annak állítása, hogy felperes személyi kapcsolatain keresztül a jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény tárgyában a nyomozás kimenetelét befolyásolhatja, az előzetes letartóztatás időpontját késlelteti a valós tényekből levont olyan következtetés, amelynek okszerűségét a peradatok nem támasztják alá. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyan kiterjed a bírálat, a kritika, az értékelés szabadságára, az alkotmányos védelem azonban nem vonatkozik a tények meghamisítására. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését a személyes adatok védelméhez és a magánélet zavartalanságához fűződő és a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog tekintetében megváltoztatta, erre tekintettel a felperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzte, alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét a felperes által benyújtott megbízási díj alapján 200.000 forint+ÁFA, azaz összesen 254.000 forintban és 20.200 forint igazoltan felmerült közjegyzői költségben határozta meg a 32/
  10. (VIII. 22.) IM számú rendelet
  11. §
(1)bekezdés alapján. A keresetnek helyt adó részt a Fővárosi Ítélőtábla annak helyes indokaira tekintettel a Pp. 253. §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. Az elsőfokú ítélettel szemben mindkét fél fellebbezett. Felperes a másodfokú eljárás során túlnyomó részben pernyertes, ekként a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján felperes és az alperes által le nem rótt 48.00048.000 forint fellebbezési illetéket alperes viseli. A felperes által a keresetlevél mellékleteként csatolt megállapodás a másodfokú eljárásra kiterjedően megbízási díjat nem tartalmaz. Ezért alperes a 32/2003. (VIII.22.) IM számú rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján saját fellebbezése okán 15.000 forint, felperes fellebbezése nyomán 15.000 forint, azaz összesen 30.000 forint+ÁFA másodfokú perköltség fizetésére köteles. Budapest,
  1. szeptember
  2. Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. . Istenes Attila s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kovács Judit tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.