← Magyarország

Bhar.9/2017/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Bhar.9/2017/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. március hó
  3. napján tartott harmadfokú nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Budapest Környéki Törvényszék
  4. évi november hó
  5. napján kihirdetett 2.Bf.548/2016/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban 14 610 (Tizennégyezer-hatszáztíz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az első fokon eljárt járásbíróság a vádlott bűnösségét egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében (Btk.
  7. §

(1)bekezdés b) pontja) és lopás vétségében (Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés a) pontja) állapította meg és ezért őt halmazati büntetésül 420 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 Ft-ban megállapítva, összesen 420 000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett meg nem fizetés esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásról megállapítva, hogy annak végrehajtási fokozata fogház. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére és sértett 1magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett. A jogi minősítést helyesnek ítélte. A vádlott és védője enyhítést célzóan fellebbeztek. A ... Megyei Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést részben módosítva, a minősítés pontosítása mellett, a kiszabott büntetés súlyosítását célzóan fenntartotta. Álláspontja szerint a cselekmény a Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pontjának II. fordulata szerint és nem a Btk. 347. §
(1)bekezdés b) pontja szerint minősül. A büntetés kiszabása körében a pénzbüntetés egy napi tétel összegének, így a pénzbüntetés végösszegének magasabb összegben történő megállapítását indítványozta. A vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen fellebbezését részben eltérő irányban, az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette vonatkozásában a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentése és - ennek hiányában is - másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében tartotta fenn, továbbá részletfizetés engedélyezését is kérte. A másodfokon eljárt törvényszék a védelmi fellebbezéseket alaposnak találta és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlottat az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének vádja alól (Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont II. fordulat) bűncselekmény hiányában felmentette. A halmazati büntetésre utalást mellőzte, a pénzbüntetés napi tételeinek számát - a napi tétel összegének változatlanul hagyása mellett - 200-ra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyásáról döntött. A másodfokú bíróság eltérő döntése a Be. 386. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján megnyitotta a harmadfokú eljárás lehetőségét. A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette miatt emelt vád alóli felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és halmazati büntetés kiszabása érdekében. A halmazati büntetés súlyosítását indítványozta a pénzbüntetés napi tételszámának emelésével. Álláspontja szerint a vádlott jogosulatlanul keltette azt a látszatot, hogy a lakókocsi rendelkezik egyedi azonosító jellel, amellyel részt vehet a forgalomban a ... Kft-hez köthetően, ezáltal annak egyedi azonosító jelét meghamisította. A törvényszék döntését a vádlott és védője tudomásul vették. A .. Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Úgy ítélte meg, hogy a másodfokú bíróság helytelen okfejtéssel jutott arra az álláspontra, mely szerint a vádlott cselekménye nem minősül bűncselekménynek, hanem kizárólag igazgatási szabályszegésnek tekintendő. Téves azon érvelése, hogy a vádlott által a lopási cselekmény során felhasznált ... rendszámtábla nem alkalmas az adott lakókocsi azonosítására. A törvény szövegét a miniszteri indokolással összevetve, illetve levonva abból a törvényhozó azon elvárását, hogy az ilyen rendszámtáblát is abból a célból állítják ki, hogy utána azonosítható legyen az a gépjármű, amelyre azt használták - és a vádlott azt jogosulatlanul használta fel - a vádlott terhére ezen bűncselekmény megvalósítása aggálytalanul megállapítható. A vádlott bűnösségének megállapítását a Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pontjának II. fordulata szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében is indítványozta és magasabb napi tételszámú pénzbüntetés alkalmazását. Az ügyben a Debreceni Ítélőtábla az OBH Elnökének 369/2016.(VI.27.) OBHE. számú határozata alapján kirendelés folytán járt el. A Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya Bf.169/2017/
  1. számú határozatával a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész feladatainak ellátására a ... Fellebbviteli Főügyészséget jelölte ki. Az ügyészi fellebbezésre tekintettel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét az azt megelőző elsőés másodfokú eljárásokkal együtt teljes terjedelmében a harmadfokú eljárás keretében a Be.
  2. §
(1),
(2)bekezdése szerinti nyilvános ülésen vonta felülbírálatának körébe a Be. 387. §
(1)bekezdésére figyelemmel. A nyilvános ülésen a vádhatóság képviselője az átiratban foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta és kiemelte, hogy tévesen foglalt állást a másodfokú bíróság azzal, hogy a .. rendszám egyedi azonosításra nem alkalmas. Ez téves jogi következtetés és az ügyészi átiratban írt indokok alapján az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette tekintetében valamennyi törvényi tényállási elem megvalósult a vádlott részéről a lopás vétsége mellett. A védő felszólalásában részletesen, színvonalas érveléssel reagált a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakra és a vádhatóság képviselőjének perbeszédében elhangzottakra. Nem vitatta a tényállás megalapozottságát, de a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakra tekintettel szükségesnek ítélte a tényállás kiegészítését az iratok tartalma alapján az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében azzal, hogy a vádlott indítási naplót vezetett, amely jogszerűen volt nála és abba bejegyzést is tett. Hangsúlyozta, hogy az ügyész által kifejtettek helytállóak, de nem a vádbeli esetre vonatkoznak, hanem arra az esetre, amikor valódi végleges rendszámot szerelnek fel, azt hamisítják meg. A fellebbviteli főügyészség által felhozott indokok éppen ellentétes irányba hatnak. Az egyedi azonosító jel meghamisítása akkor tényállásszerű, ha az közokiratban is rögzítve van. A fellebbviteli főügyészség indokolásában mutatott rá, hogy a regisztrációról kiállított közokirat számára a dolgon alkalmazott jelölés alapvető fontossággal bír, azonban a .. rendszám használatáról semmilyen közokirat nem készül azon kívül, hogy a kiadásáról készül okirat, de ennek az ügyben nincs relevanciája. Hatósági regisztrációja sincs ennek a gépjárműnek ezzel a .. rendszámmal, közokiratban nem jelenik meg semmilyen módon, ezért teljes mértékben alkalmatlan a cselekmény arra, hogy a vádlott által bűncselekmény valósuljon meg. A vádlott cselekvősége tekintetében kizárólag a felhasználás célja nem volt jogszerű, de pusztán ez nem teremti meg a bűncselekmény megvalósulását, hiszen a felhasználás céljának, motivációjának a bűncselekmény szempontjából nincs jelentősége. Összefoglalva a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, másodlagosan az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének megállapítása esetére a nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel a pénzbüntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezés elutasítását kérte. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy mind az első-, mind a másodfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával járt el. Amint azt a másodfokú bíróság is helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság a szükséges és lehetséges körben ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének eleget tett. Az általa megállapított tényállás megalapozott, csupán annyiban egészítendő ki a harmadfokú eljárásban az iratok tartalma alapján az ítélet
  3. oldal
  4. bekezdését követően - osztva a védő indítványát -, hogy a vádlott vezette az indítási naplót (nyomozati iratok
  5. és
  6. oldal). A tényállás a harmadfokú eljárásban a Be.
  7. §
(2)bekezdése alapján történt kiegészítéssel teljes körűen megalapozottá vált és az ítélőtábla a Be. 388. §
(1)bekezdése alapján eljárása során irányadónak tekintette. A tényállást egyéb iránt a vádhatóság sem támadta. A teljes körű felülbírálatra tekintettel csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy a vádlott vagyon elleni cselekményben történő bűnösségre vont következtetés az első- és másodfokú eljárásban törvényes volt, az elsőfokú bíróság meggyőző érveléssel vetette el az elvétel hiányára alapított vádlotti védekezést, melyet a védelem sem támadott fellebbezéssel. A másodfokú bíróság részletesen foglalkozott a vádhatóság észrevételeivel és a védelem álláspontjával is. Nem osztotta a járásbíróság bűnösségre vont következtetését és e körben kifejtett érvelését az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette vonatkozásában. A fellebbviteli főügyészség a járásbíróság által megállapított minősítéssel nem értett egyet és a cselekménynek a Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pontja II. fordulataként történő értékelését indítványozta. A védelmi fellebbezés megalapozottnak bizonyult, amely e bűncselekmény tekintetében a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentését célozta. A másodfokú bíróság logikus érveléssel fejtette ki azon álláspontját, mely szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége tényállási elem hiányában e bűncselekményben nem állapítható meg és bűncselekmény hiányában történő felmentéséről döntött. Az ítélőtábla teljes körűen osztotta a másodfokú bíróság igen részletes és színvonalas érvelését, amely a háttérjogszabályok körültekintő értelmezésén is alapult. Csupán megjegyzi az ítélőtábla, mint arra egyébként a másodfokú bíróság is utalt, hogy e bűncselekmény elkövetési tárgya az egyedi azonosító jel, amely - törvényi definíciója szerint - az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. A fogalom meghatározásából kitűnik, hogy kizárólag azon egyedi azonosító jelek lehetnek a bűncselekmény elkövetési tárgyai, amelyek a hatósági engedélyben szerepelnek, mint pl. a gépjárművek eredetiségének megállapítására, azonosítására szolgáló, a karosszériában, továbbá a motoron feltüntetett alvázszám, motorszám, forgalmi rendszám, mely adatokat a forgalmi engedély tartalmazza. Jelen esetben helyesen került megállapításra, hogy a .. rendszám jogszerű alkalmazásához szükséges az indítási napló vezetése, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, amelyben nem kerül kitöltésre a jármű gyártmánya, típusa, alvázszáma és az engedély érvényességi ideje, továbbá a kötelező felelősség biztosítás megléte. Jelen esetben a vádlott a jogszerűen birtokában lévő forgalmi rendszámot nem jogszerűen, tehát a gazdasági társaság érdekkörében és az engedéllyel érintett tevékenység körében, hanem magánszemélyként felhasználva szerelte fel a lakókocsira és közlekedett az azzal ellátott járművel és e tevékenységével az ítélőtábla álláspontja szerint sem alapozta meg büntetőjogi felelősségét. A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülmények feltárásra kerültek. Bűnhalmazat hiányában a bűnösségi körülmények szűkülésével a másodfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételeinek számát mérsékelte, amely döntés mindenben helytálló. A vádlott terhére további bűncselekmény megállapításának hiányában az ügyésznek a büntetés súlyosítását célzó jogorvoslata a harmadfokú eljárásban eredményre nem vezethetett. Az ítélet járulékos kérdésekben hozott döntései is megfelelnek az anyagi jogszabályoknak. Az ítélőtábla a kifejtettek alapján a törvényszék ítéletét helyes indokai alapján a Be. 397. §-ára utalással helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381. §-a alapján történt rendelkezés figyelemmel a Be. 385. §-ára. Debrecen, 2017. március 16. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk.. Gömöri Olivér sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Budapest Környéki Törvényszék 2.Bf.548/2016/4. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerős és végrehajtható. Debrecen, 2017. március 16. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.