A határozat elvi tartalma: A kísérletet az előkészülettől döntően a tényállási elem megvalósítása választja el. Előkészület a Btk. Különös részében meghatározott tényálláson kívüli felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben megállapodás, vagy a cselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása. Kísérlet esetén az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállásának keretei közé lép, ám nem valósítja meg az összes tényállási elemet. A csalás befejezett kísérletét - és ezzel halmazatban a magánokirat-hamisítás vétségét - közvetetten valósítja meg az elkövető, aki személyi kölcsön felvétele érdekében fizetési képességét illetően valótlan tartalmú iratok rendelkezésre bocsátásával megtéveszti a hitelközvetítőket. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1555/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András, előadó bíró Dr. Soós László, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt neve Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 10.B.XXII.2133/2010/17., ítélet,
- április 13., tárgyalás Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 27.Bf.XXII.9218/2012/9., ítélet,
- december 4., nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 10.B.XXII.2133/2010/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.XXII.9218/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- április 13-án meghozott 10.B.XXII.2133/2010/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettének kísérletében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] és magánokirathamisítás vétségében (régi Btk.
- §). Ezért őt halmazati büntetésül egy év végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és negyven napi tétel, napi tételenként kétezer-ötszáz forint, összesen hatvanezer forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetést meg nem fizetés esetén napi tételenként rendelte egy-egy napi, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. A bíróság rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezés folytán másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
- december 4-én jogerőre emelkedett 27.Bf.XXII.9218/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a szabadságvesztés tartamát nyolc hónapra, a felfüggesztésének próbaidejét két évre enyhítette, és megállapította, hogy a kiszabott pénzbüntetés összege helyesen százezer forint; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítéleti tényállás lényege szerint: [4] A terhelt
- április
- napján a Kft.1., illetőleg a ... hitelközvetítők útján 1.400.000 forint összegű személyi-kölcsön kérelemmel fordult az ... Bank Zrt. ... szám alatt lévő ... Üzletközpontban működő fiókjához. Kérelméhez valótlan tartalmú munkáltatói igazolást csatolt, amely szerint
- június hó
- napjától a Kft.
- alkalmazásában mint logisztikai manager nettó havi 167.022 forint jövedelemmel rendelkezik. [5] A terhelt soha nem állt a cég alkalmazásában, a hitelkérelmi adatlap 111/
- rovatában a valótlan tartalmú magánokirat alapján az abban szereplő adatok kerültek rögzítésre. [6] A terhelt a kérelme mellékleteként hamis, az ... Bank Nyrt.
- december
- napja és
- január
- napja közötti, valamint a
- január
- napja és
- február
- napja közötti lakossági folyószámla kivonatokat csatolt, amelyek azt tartalmazták, hogy a Kft.2..
- január 11-én és február 8-án munkabér címén 167.022 forintot a számlájára átutalt. [7] A terheltnek az ... Bank Nyrt.-nél vezetett folyószámlájának egyenlege a hiteles kivonat szerint
- február hó
- napján 383.959 forint tartozást mutatott. [8] A hamis okiratok felhasználása a pénzintézet szándékos megtévesztésére irányult a fizetőképessége tekintetében, azzal okozati összefüggésben kár okozására, mert a terheltnek nem állt szándékában a kölcsön visszafizetése, arra reális lehetősége nem volt. [9] A pénzintézet a személyi kölcsön kérelmet elutasította, a károkozás a terhelt magatartásán kívül álló okból elmaradt. [10] Kúria az ítéleti tényállás részének tekintette az ítéletszerkesztési hiba folytán az elsőfokú ítélet indokolásának más részében - a bizonyítékok értékelése keretében (
- oldal utolsó bekezdés
- mondat,
- oldal első bekezdés
- mondat, második bekezdés) - rögzített ténymegállapításokat is: A terheltnek a vádbeli időben igazolt jövedelme nem volt, el volt adósodva, a jelzáloghitelből eredő kötelezettségét sem tudta teljesíteni. Kizárólag az ő érdekében állt a hamis munkáltatói igazolás és a hamis bankszámlakivonatok csatolása, mert munkahellyel nem rendelkezett, a valódi bankszámlakivonatok csatolása pedig értelmetlen lett volna. A terhelt a hamis okiratok csatolásával szándékosan tévedésbe akarta ejteni a pénzintézetet, tudata átfogta, hogy ezen magatartásával okozati összefüggésben annak kárt okoz, célja jogtalan haszonszerzésre irányult. A bűncselekmény befejezése a hatékony banki ellenőrzés következtében maradt el. A közbizalom elleni bűncselekmény pedig a hitelkérelem és annak mellékletét képező hamis okiratok benyújtásával, azaz felhasználásával befejeződött. III. [11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és - szükség esetén - az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [12] Álláspontja szerint a bíróság törvényes vád hiányában járt el, mert a vád az elkövetői magatartás tekintetében nem felel meg a törvényes vád alaki és tartalmi kellékeinek, minthogy az ott leírt magatartás csupán a nem büntetendő előkészületi tevékenység megállapítására alkalmas. IV. [13] A Legfőbb Ügyészség BF.1446/2016/1. számú nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. V. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [15] A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. [16] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [17] A védő felülvizsgálati indítványában a törvényes vád hiányára hivatkozott [Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pont]. Eszerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [18] A Be. 2. §
(2)bekezdése alapján a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett beadványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. [19] A Budapesti XI. és XXII. kerületi Ügyészség B.XXII.3230/2010/
- számú - a terhelttel szemben benyújtott - vádirata szerint a terhelt valótlan tartalmú, hamisított okiratokat juttatott el közvetítőkön keresztül a pénzintézet részére, azzal a határozott szándékkal, hogy a pénzintézetet a fizetőképességét valótlanul igazoló hamis okiratok felhasználásával megtévessze, ily módon csalárdul olyan - 1.400.000 forint összegű - személyi kölcsönhöz jusson, amelynek visszafizetésére sem készséggel, sem képességgel nem rendelkezik. Az eredmény a terhelten kívülálló okból nem következett be. [20] A vád törvényessége a vádirattal szemben támasztott azoknak a tartalmi követelményeknek a minimuma, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza meginduljon, és a bíróság az eljárást lefolytathassa. A vád tárgyává tett történeti események leírásának nem a különös részi törvényi tényállás jogi fogalmait kell felsorolnia, hanem konkrétan azokat az eseményeket, amelyek alkalmasak az indítványozott (vagy akár eltérő), ám mindenképpen büntetőtörvénybe ütköző cselekmény bíróság által történő megállapítására. Ez a feltétel teljesül, ha a vádirati tényállás a bűncselekmény tárgyi oldali ismérveit olyan részletességgel tartalmazza, amelyből az alanyi oldal szükséges elemére alapos következtetést lehet vonni (EBH 2015.B.10.). [21] A törvényes vád hiányát akkor lehet megállapítani, ha a vád tartalma oly mértékben hiányos, hogy anyagi jogi értékeléshez nem nyújt alapot, ily módon annak vizsgálatába a bíróság nem bocsátkozhat (EBH 2013.B.10.). [22] A kerületi ügyészség vádirata jelen esetben alkalmas volt a büntetőeljárás megindítására, annak személyi, időbeli és térbeli keretei között lényegében azzal azonos ítéleti tényállás megállapítására és a büntetőeljárás jogerős befejezésére, következésképpen a felülvizsgálati indítványnak a törvényes vád hiányára hivatkozó része nem alapos. [23] A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt csalásként értékelt cselekményének minősítése is törvénysértő, így vizsgálni kellett azt is, hogy a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában írt felülvizsgálati ok is megvalósult-e, nevezetesen, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került-e sor. [24] A Btk.
- § szerinti csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. [25] A kísérletet (régi Btk.
- §) az előkészülettől (régi Btk.
- §) döntően a tényállási elem megvalósítása különbözteti meg. [26] Előkészület a Btk. Különös részében meghatározott tényálláson kívüli felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben megállapodás, vagy a cselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása, míg a kísérlet esetén az elkövető a tényállás keretei közé lép, ám nem valósul meg az összes tényállási elem. [27] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a fizetőképességének hiánya ellenére, az általa tudottan hamis okiratoknak a kifejezetten közvetítői tevékenységre szakosodott személyek részére való átadása a pénzintézet megtévesztése, a kölcsön csalárd megszerzése érdekében történt, vagyis a terhelt a jogtalan haszonszerzést célzó okfolyamatot megindította, az eredmény (kár) viszont rajta kívülálló, tőle független okból maradt el. Magatartása befejezett kísérletnek minősül. [28] A jogtalan haszonszerzés érdekében történő tévedésbe ejtést, mint tényállási elemet a terhelt közvetett tettesként valósította meg. [29] Ebből következően a terhelt bűnösségének megállapítása a terhére rótt csalás bűntettének kísérletében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül történt. VI. [30] A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, és a megtámadott határozatokat a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. VII. [31] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésében írtak fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő