A határozat elvi tartalma: Különös visszaesés törvénysértő megállapítása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.I.1818/2016/
- A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Csák Zsolt, előadó bíró Dr. Vaskuti András, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: súlyos testi sértés bűntettének kísérlete Terhelt(ek): Terhelt Első fok: Esztergomi Városi Bíróság, 7.B.391/2009/14., ítélet, tárgyalás,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: törvénysértés megállapítása Rendelkező rész A Kúria a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy az Esztergomi Városi Bíróság 7.B.391/2009/
- számú ítéletének a terhelt különös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. A jogorvoslati eljárásban felmerült 6790.- (hatezer-hétszázkilencven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A terheltet az Esztergomi Városi Bíróság a
- január 29-én kihirdetett és
- február
- napján jogerős 7.B.391/2009/
- számú ítéletével bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény
- §
(1)és
(2)bekezdés]. Ezért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre és a közügyektől két év eltiltásra ítélte. Kötelezte továbbá a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. II. [2] [3] [4] A jogerős ügydöntő határozat ellen a legfőbb ügyész BF.1336/2016/
- számon terjesztett elő a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
- § alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt, amelyben a terhelt különös visszaesői minőségének törvénysértő megállapítását sérelmezte. Álláspontja szerint a terhelt a Békés Megyei Bíróság 3.B.322/2003/
- számú ítéletével kiszabott két év négy hónap börtönbüntetésből feltételes kedvezménnyel
- július 29-én szabadult, a szabadságvesztést kitöltve a terhelt
- február
- napján szabadult volna. A feltételes szabadság
- július
- napján eredményesen letelt. Mivel a feltételes szabadság megszüntetésére nem került sor, a büntetés végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig több, mint három év telt el. A jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható, felülvizsgálati indítvány benyújtására pedig nincs lehetőség. Ezért a legfőbb ügyész indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a jogerős ítélet azon rendelkezése, amellyel a terhelt különös visszaesői minőségét megállapította, törvénysértő. III. [5] A Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakat fenntartotta. [6] A terhelt és védője .csatlakozott a legfőbb ügyész képviselőjének felszólalásához. [7] A Kúria a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt alaposnak találta. [8] A rendelkezésre álló iratok és a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján a terhelt alábbi büntetését kell figyelembe venni: [9] A Békés Megyei Bíróság a 3.B.322/2003/
- számú ítéletével -, amely a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.110/2004/
- számú határozatával
- május 6-án emelkedett jogerőre - a terhelttel szemben testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül két év négy hónap börtönbüntetést és három év közügyektől eltiltást szabott ki. [10] A fenti adatokat rögzíti a jogerős ítélet tényállása is. [11] A városi bíróság határozata azonban a terhelt korábbi elítéléseivel kapcsolatos releváns büntetés végrehajtási adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, csupán azt rögzíti, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből
- július 29-én kedvezménnyel szabadult. [12] A nyomozati iratok 58-
- oldalán található priuszból, valamint az
- oldalon elfekvő szabadulási igazolásból megállapítható, hogy a szabadságvesztés kezdő napja
- július 10-e, utolsó napja
- február 27-e. A feltételes szabadság kezdete
- július 29., a feltételes szabadság pedig
- július 28-án járt le. [13] Az ekként hiánytalan ítéleti és büntetés végrehajtási adatok alapján az Esztergomi Városi Bíróság tévesen állapította meg a terhelt különös visszaesői minőségét, és ebben a körben indokolási kötelezettségének sem teljes mértékben tett eleget, mikor csak az
- évi IV. törvény
- §
- pontját hívta fel. [14] Az eljáró bíróságok valamely terhelt visszaeső, különös vagy többszörös visszaesői minőségének megállapításához nem csak be kell szerezniük a döntést megelőző korábbi bírósági iratokat, illetőleg a bűnügyi nyilvántartási rendszerek közhiteles hatósági nyilvántartásaiból megszerezhető adatokat, de ezen releváns adatokat - a büntetés kitöltésére vonatkozó adatokkal együtt - is rögzíteniük kell. Erre a rövidített indokolással készült jogerős ítéletben hiányosan került sor. [15] Az elbíráláskor hatályban volt
- évi IV. törvény
- §
- pontja szerint visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. [16] A felhívott törvényhely
- pontja szerint különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. [17] Az elsőfokú bíróság ugyan feltüntette a tényállásban, hogy a terhelt korábbi ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetésből kedvezménnyel
- július 29-én szabadult, azonban elkerülte a figyelmét az
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés. Eszerint ugyanis ha a szabadságvesztés hátralévő része egy évnél rövidebb és a végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralévő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. [18] Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a feltételes szabadságra bocsátás olyan szabadságvesztésből történik, amelynek hátralévő része egy évnél rövidebb, emiatt a feltételes szabadság tartama egy évre növekszik, a visszaesés (különös, többszörös visszaesés) megállapításához szükséges időtartam a szabadságvesztés hátralévő részének utolsó napját követő napon kezdődik, ha a feltételes szabadság megszüntetésére nem került sor. [19] A Békés Megyei Bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság eredményesen eltelt, ezért a különös visszaesés megállapításához szükséges három éves időtartamot a büntetés kitöltésének napjától, vagyis
- február
- napjától kell számítani. [20] A rendkívüli jogorvoslattal támadott ítéletben elbírált bűncselekmény elkövetési ideje
- április 28., amely a büntetés kitöltésétől számított három éves időtartamon túlra esik. Ezért a városi bíróság ítéletével a büntetést törvénysértően szabta ki a terhelttel, mint különös visszaesővel szemben, mivel a terhelt még visszaesőnek sem minősül. [21] A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén felmentheti a terheltet, kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja; egyéb esetekben a Kúria határozata csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhat [Be.
- §]. [22] A rendkívüli jogorvoslattal támadott határozatot illetően megállapítható, hogy a különös visszaesői minőség törvénysértő megállapítása különleges eljárás keretében nem orvosolható. [23] A terhelttel szemben ugyanakkor törvényes tartamú büntetés kiszabására került sor, ily módon nincs lehetőség felülvizsgálati indítvány benyújtására, illetve az anyagi jogszabálysértés nem indokolja sem a terhelt felmentését, sem az eljárás megszüntetését, sem pedig enyhébb büntetés kiszabását. [24] A Kúria mindezekre figyelemmel a Be.
- § szerint megállapította, hogy az Esztergomi Városi Bíróság 7.B.391/2009/
- számú ítéletének a terhelt különös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. V. [25] A jogorvoslati eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be.
- § értelmében az állam viseli. [26] A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Budapest,
- március
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő