Bf.155/2008/10 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés), valamint testi sértés bűntettének (Btk. 170.§

(1),

(4)bekezdés I. fordulat) jelöli meg. A vádlott börtönbüntetését 6 (hat) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést pedig 7 (hét) évre súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által a

1. március
2. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja a kiszabott szabadságvesztés tartamába. A másodfokú eljárásban 10.500 (Tízezer-ötszáz) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokon eljárt megyei bíróság vádlottat a Btk. 166.§

(1)bekezdésében meghatározott emberölés bűntettének kísérlete és a Btk. 170.§

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(4)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül 5 évi börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a kényszergyógyítását, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B.581/2003/

1. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.606/2003/
2. számú ítéletével kiszabott 2 évi börtönbüntetés utólagos végrehajtását. Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés büntetése súlyosítása céljából jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője enyhítésért jelentettek be jogorvoslatot. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.77/2008/1-I. számú átiratában az ügyészi perorvoslatot fenntartotta. Indítványozta az ítélet indokolásának pontosítását az ügyészi vádmódosításra tekintettel, illetve a rendelkező résznek a testi sértés bűncselekménye megnevezésének pontosítását a
3. számú Büntető Kollégiumi vélemény iránymutatásának megfelelően, valamint a bűnösségi körülmények helyesbítését illetve kiegészítését. Az ítélőtábla a minden irányú jogorvoslatok folytán a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során a perrendi szabályokat túlnyomórészt betartotta, azonban az ítélőtábla észlelte, hogy a vádlott testvérének, a sértettnek tanúkénti kihallgatása során a mentességi jogra történő kioktatás körében csupán a Be. 82.§

(1)bekezdés a/ pontjára történt figyelmeztetés, elmaradt az ún. lépcsőzetes kioktatás. Ez azért is bírt különös jelentőséggel, mivel a vádlott a késsel történő szúrások tényét mindkét esetben elismerte, azonban azzal védekezett, hogy testvérének a támadása miatt kellett eszközt használnia. A cselekmények elkövetésekor csupán a vádlott és a sértett voltak jelen és az elsőfokú bíróság a tényállást mindkét alkalommal a cselekmény lefolyása vonatkozásában ... sértett tanú vallomására alapította. E megalapozatlanság a másodfokú eljárásban a Be. 353.§

(1)bekezdése alapján felvett bizonyítással orvosolható volt. Az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a Be. 363.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján tartott tárgyaláson tanúként hallgatta ki a sértettet a perrendszerű figyelmeztetést követően. ... sértett mindenben fenntartotta az elsőfokú tárgyaláson tett vallomását. Az iratok tartalma alapján kiegészítendő a tényállás még a továbbiakkal. A vádlott alacsony frusztrációs toleranciájú, szegényes problémamegoldó képesség, személyiségjegyeinek organikus háttere, érintettsége kimutatható. A sértett életét a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg (ítélet

1. oldal
2. bekezdés végén). Az így kiegészített illetve pontosított tényállás megalapozott, az ítélőtábla eljárása során irányadónak tekintette. Pontosításra szorul az ítélet indokolása az ügyészi vád tekintetében is, ugyanis nem tartalmazza, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tárgyaláson jelen lévő képviselője
3. február
4. napján az I. tényállás alatti cselekmény esetében a tényállást kiegészítette azzal, hogy a sértett sérülése maradandó fogyatékossággal gyógyult és e cselekmény vonatkozásában a vádat a Btk. 170.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(4)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettére módosította. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére mindkét terhére rótt bűncselekmény vonatkozásában. Helyes a cselekmények jogi minősítése, azonban testi sértés esetében a helyes jogszabályi hivatkozás a Btk. 170.§

(1),

(4)bekezdés I. fordulata. E körben utal továbbá az ítélőtábla a

1. számú Büntető Kollégiumi vélemény
2. pontjára, mely szerint a bűncselekmény megnevezése után, zárójelben kell feltüntetni a bűncselekmény alapesetének - s ha megvalósult, minősített esetének - törvényi tényállását és büntetési tételét meghatározó törvényi rendelkezéseket. A büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket a megyei bíróság javarészt feltárta, azonban mind a súlyosító, mind az enyhítő körülmények köre kiegészítendő. További súlyosító körülmény a vádlott büntetett előélete, jelen cselekményeit az ugyancsak közeli hozzátartozója, testvére sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt követte el, illetve a
3. március 16-i cselekményt az I. tényállás alatti cselekmény (
4. október 21.) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt. Az újabb bírói gyakorlat szerint csak a kettőnél több halmazatot tekinti súlyosító körülménynek, ezért a halmazatra utalás a súlyosító körülmények sorából mellőzendő. Enyhítő körülményként veendő figyelembe - bár befejezett voltára tekintettel kis nyomatékkal -, hogy az emberölési cselekmény kísérleti szakban maradt. A súlyosító körülmények nagyobb számára és nyomatékára figyelemmel az ítélőtábla az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezését alaposnak találta és a vádlott fő- és mellékbüntetését a rendelkező rész szerinti mértékben súlyosította. Az így kiszabott 6 év 6 hónapi börtönbüntetés szükséges, de egyben elégséges is a Btk. 37.§ és 83.§-ában megfogalmazott célok hatályosulásához. Fentiek alapján a vádlott és védőjének enyhítést célzó jogorvoslata nem vezethetett eredményre. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a jelzett körben a Be. 372.§-a alapján megváltoztatta, míg egyéb járulékos rendelkezéseit helyesnek találva a Be. 371.§-ára utalással helybenhagyta. A másodfokú eljárásban elrendelt előzetes letartóztatás beszámításáról a Btk. 99.§-a, míg a bűnügyi költség viseléséről a Be. 381.§-a alapján történt rendelkezés. Debrecen,
5. április
6. Dr. Balla Lajos sk. Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk.. Háger Tamás sk a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.B.474/2007/
7. számú ítélete a másodfokú bíróság jelen határozatával
8. április
9. napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
10. április
11. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke