A határozat elvi tartalma: A befolyással üzérkedés bűntette a csaláshoz képest speciális törvényi tényállás, a két bűncselekmény bűnhalmazata látszólagos, ezért a speciális törvényi tényállás szerinti bűncselekménynek kell a cselekményt minősíteni. Hatósági eljárás akadályozása bűntettének kísérletét és nem hamis tanúzásra felhívás bűntettét követi el, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel eredménytelenül próbálja kényszeríteni a sértettet arra, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban valótlan tartalmú vallomást tegyen. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.744/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): S. K. Első fok: tárgyalás, Pécsi Törvényszék, 10.B.185/2011/49., ítélet,
- január
- Másodfok: Pécsi Ítélőtábla, Bf.I.111/2013/4., végzés, nyilvános ülés,
- május
- Az indítvány előterjesztője: S. K. terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt S. K. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Törvényszék 10.B.185/2011/
- számú ítéletét, illetőleg a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.111/2013/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] S. K. terheltet a Pécsi Törvényszék a
- január 31-én kelt 10.B.185/2011/
- számú ítéletével és a Pécsi Ítélőtábla a
- május
- napján jogerős Bf.I.111/2013/
- számú végzésével az
- évi IV. törvény (korábbi Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő befolyással üzérkedés bűntette és a korábbi Btk. 242/A. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő hatósági eljárás akadályozása bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül 2 év - 5 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte, egyben a korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő csalás vétsége, és a korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. II. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A jogerős határozatok ellen S. K. terhelt a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Hivatkozása szerint a tényállás 2) pontjában írt cselekmény nem befolyással üzérkedésnek, hanem csalás kísérletének, míg a tényállás 3) pontjában írt magatartás helyesen nem hatósági eljárás akadályozásának, hanem hamis tanúzásra felhívás bűntettének minősül. Álláspontja szerint, mivel mindkét minősítés enyhébb elbírálás alá esik, ezért az alapügyben eljárt bíróságok törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabásához vezetett, ezért indítványozta a megtámadott határozatok megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát. A Legfőbb Ügyészség a BF.745/2016. számú átiratában a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria a Be. 420. §
(1)bekezdése és a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen az I. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványt változtatás nélkül fenntartotta. A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában meghatározott - okokból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdése alapján bírálta felül. III. [9] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben pedig az alábbiak szerint nem alapos. [10] A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. [11] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem vehetők figyelembe. [12] A terhelt által a cselekmények minősítésével kapcsolatosan felvetett jogkérdések valójában a tényállás támadását jelentetik, amely a felülvizsgálat során törvényben kizárt. [13] A terhelt ugyanis akkor, amikor arra hivatkozik, hogy a tényállás 2) pontjában „nem valósult meg az a többlet feltétel, ami a befolyással üzérkedés bűntettének megállapítását tenné megalapozottá", lényegében a tényállás azon megállapítását támadja, amely szerint B. J.-t azzal tévesztette meg, hogy egy adóellenőrnek kell fizetnie. [14] Ugyanez a helyzet a tényállás 3) pontjával kapcsolatosan is, hiszen a terhelt ez esetben is arra hivatkozik, hogy cselekménye azért minősül csupán hamis tanúzásra felhívásnak, mert a megállapított tényállás alapján „a fenyegetéssel kényszerítés, mint szükséges tényállási elem nem állapítható meg". [15] Ezzel szemben az elsőfokú ítélet a 6. oldal utolsó bekezdésben azt rögzítette, hogy a terhelt H. J.-t azzal fenyegette meg, hogy ha a feljelentését nem vonja vissza, őt és családját megöli, édesanyja házát pedig felgyújtja. [16] Az erre alapított felülvizsgálati indítvány azonban eredményre nem vezethet, ugyanis a Be. 423. §
(1)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható. [17] Ekképpen nem vitatható a tényállás megalapozottsága, a cselekmény bizonyítottsága, továbbá a bűnösség megállapítása, de a cselekmények minősítésének törvényessége is csak a jogerős ítéleti tényekkel összhangban álló tényállítások alapján vitatható. [18] Ennek okán a terhelt indítványának azon része, amelyben a bizonyítékok mérlegelését, illetve a bíróság által megállapított tényállást támadja, törvényben kizárt, az a felülvizsgálati eljárásban nem bírálható el, ugyanis a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs törvényes lehetőség és a felülvizsgálat során bizonyításnak sincs helye. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítvány irányát és célját figyelembe véve a tényállás 2) és 3) pontjaiban rögzített cselekmények minősítését az ott írt tényállás alapján vizsgálta, amelynek eredményeként megállapította, hogy mindkét bűncselekmény jogi minősítése törvényes, az anyagi jogszabályoknak megfelelően történt és az azokkal kapcsolatos jogi indokolás is kifogástalan és hibátlan. [20] Az alapügyben eljárt bíróságok egyértelműen állást foglaltak a tekintetben, hogy a befolyással üzérkedés bűntettének minősített terhelti magatartás a Btk. 318. §
(1)bekezdésében írt csalás törvényi tényállási elemeit is kimerítette. [21] A befolyással üzérkedés Btk. 256. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott minősített esete azonban a csaláshoz képest speciális törvényi tényállás. [22] Az előbbi ugyanis - a hivatalos személy megvesztegetésének valótlan állítása vagy az ilyen látszat keltése folytán - szükségképpen feltételezi a másik fél tévedésbe ejtését, továbbá magában foglalja a csalás többi törvényi tényállási elemét, így a jogtalan haszonszerzés célzatát, valamint a károkozást is. [23] A két bűncselekmény bűnhalmazata ekként tehát látszólagos, ezért a speciális törvényi tényállás szerinti bűncselekménynek kell a cselekményt minősíteni. [24] A tényállás 3) pontjában írt bűncselekmény jogi minősítése is hibátlan, ugyanis töretlen a bírói gyakorlat, amely szerint hatósági eljárás akadályozása bűntettének kísérletét és nem hamis tanúzásra felhívás bűntettét követi el, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel eredménytelenül próbálja kényszeríteni a sértettet arra, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban valótlan tartalmú vallomást tegyen (BH 2006.387.). [25] Figyelemmel arra, hogy mindkét cselekmény minősítése törvényes, a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának I. fordulata alapján felülvizsgálatnak a törvényes minősítés mellett csak akkor van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak; így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki. [26] Mivel a büntető anyagi jogszabályok sérelme nem valósult meg, a felülvizsgálati eljárásban önmagában a büntetéskiszabási körülmények értékelésének mikéntje sem vizsgálható. [27] A Kúria mindezekre figyelemmel miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen eljárva, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [28] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §
(4)bekezdésén, illetve a 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ