Kbf.20/2017/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(4)bekezdés a) pont), 1 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 150 napi tétel, napi tételenként 2000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést - annak végrehajtása esetén - börtönben rendelte végrehajtani, melybe beszámította az I.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatásáról. Kötelezte az I.r. vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kártérítés címén fizessen meg a ... magánfélnek 8.000.000,- forintot, továbbá külön felhívásra a magyar államnak 480.000,- Ft illetéket. A polgári jogi igény érvényesítését az ezt meghaladó részében egyéb törvényes útra utasította. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében (Btk.376.§

(1)-

(4)bekezdés a) pont) és 1 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért - halmazati büntetésül - 1 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért 120 napi tétel, napi tételenként 1.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatásáról. V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat hamisítás vétségében (Btk.345.§), ezért megrovásban részesítette. VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. sikkasztás bűntettében (Btk.372.§

(3)bekezdés a) pont) és 2 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért halmazati büntetésül - 1 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Ugyanakkor a bíróság III.r. vádlottat az ellene 1 rb. bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette (Btk.319.§

(1)-

(3)bekezdés b) pont), és IV.r. vádlottat az ellene 1 rb. bűnsegédként jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette (1978. évi IV. törvény 317. §

(1),

(5)bekezdés a.) pont) miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során felmerült 543.089,- Ft bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész a IV.r. vádlott vonatkozásában a tárgyaláson, az I.r., II.r., III.r. és V.r. vádlottak vonatkozásában a jogorvoslati nyilatkozattételre fenntartott három napon belül az ítéletet tudomásul vette. Az I.r. vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést, az V.r. vádlott védője az ítéletet tudomásul vette a tárgyaláson. Az írásban közölt ítélet ellen I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak meghatalmazott védője a törvényes határidőn belül felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, míg a IV.r. vádlott védője az ítéletet tudomásul vette. A IV.r. és V.r. vádlottak az írásban közölt ítélet ellen a törvényes határidőben jogorvoslatot nem jelentettek be. Az elsőfokú ítélet IV.r. vádlott vonatkozásában

1. december
2. napján, V.r. vádlott vonatkozásában
3. január
4. napján jogerőre emelkedett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.128/2017/
5. számú átiratában - az I.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet személyi részének kiegészítése mellett - az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak tekintetében az ügydöntő határozat helybenhagyására tett indítványt. Átiratában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú katonai tanács az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, mérlegeléssel állapította meg a tényállást, amely kiegészítéssel felülbírálatra alkalmas. Hivatkozott arra is, hogy az eljáró katonai tanács indokolási kötelezettségének eleget tett, a tényállás alapján okszerűen vont következtetést fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségére nézve, és törvényesen minősítette az elbírált vagyon, illetve közbizalom elleni bűncselekményeiket. Álláspontja szerint alappal mentette fel az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában a III.r. vádlottat a vagyon elleni bűncselekmény vádja alól. Utalt arra is, hogy releváns bizonyítékok újraértékelése útján az ítéleti tényállás és a minősítéseket támadó fellebbezéssel érintett vádlottak felmentését célzó vádlotti, illetve védői fellebbezések eredményre nem vezethetnek. Álláspontja szerint a büntetéskiszabás keretében a bíróság méltányos és tettarányos büntetést szabott ki. A bíróság további ítéleti rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az I.r., II., III. és VI.r. vádlottak védője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében lényegében az általa az elsőfokú eljárásban elmondott perbeszédét ismételte meg, hangsúlyozva, hogy tényállási elem hiányában egyetlen bűncselekmény elkövetése sem állapítható meg, ezért felmentő ítélet meghozatalának van helye. Kivételt mindösszesen a hamis magánokirat felhasználásának vétsége jelent, az is csak az V. és VI.r. vádlottak kapcsán. Ugyanakkor új bizonyítékra, új tényre nem hivatkozott, illetve nem utalt arra sem, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan lenne. Kifejtette, hogy az I.r. vádlott vonatkozásában a hűtlen kezelés tekintetében sem a vagyonkezelési kötelezettség szándékos megszegése, sem vagyoni hátrány okozása nem állapítható meg, ezért nem lehet ehhez kapcsolódóan a II.r. vádlott terhére járulékos elkövetői magatartást sem megállapítani. A hamis magánokirat felhasználása tekintetében utalt arra, hogy mind az alvállalkozói szerződések, mind a kiállított bizonylatok valós tartalmúak, így bűncselekményt ezekre elkövetni nem lehet. Míg a VI.r. vádlottat érintő sikkasztás tekintetében kifejtette azon álláspontját, hogy a Kft. alkalmazottjaként az ügyvezető utasítása szerint vette fel a pénzt és használta azt fel a Kft. vezetőjének megbízásából. Az I. r. vádlott az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt, és védőjéhez csatlakozva kérte a teljes körű felmentését. Az I.r. vádlott, valamint az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
6. §

(2)bekezdése és a Be. 349. §

(1)bekezdése alapján az I.r., II.r., III.r., és VI.r. vádlottak vonatkozásában bírálta felül arra figyelemmel, hogy az ítélet felmentő rendelkezései ellen nem fellebbeztek, és az a IV.r. és V.r. vádlottak tekintetében jogerőre emelkedett. A fellebbviteli bíróság előzményként megállapította, hogy a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2014. május 20. napján kihirdetett Kb.II.11/2012/100. számú ítéletével I.r. vádlottat a Btk.372.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 250 napi tétel, napi tételenként 1.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. II.r., III.r., IV.r. és V.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk.372.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében, ezért őket - egyenként - 1 évi, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.372.

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében és ezért, valamint 2 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt - halmazati büntetésül - 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Egyúttal a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.B.XI.2570/2010/

1. számú ítéletével vele szemben kiszabott 2 évi próbára bocsátást megszüntette. A bíróság az I.r. és II.r. vádlottakat kötelezte, hogy a ... magánfélnek 8.000.000,- Ft-ot és annak törvényes kamatait fizessék meg, valamint kötelezte őket 480.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére. A polgári jogi igény ezt meghaladó részét egyéb törvényes útra utasította. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.67/2014/
2. számú,
3. szeptember
4. napján kihirdetett végzésével az elsőfokú ítéletet valamennyi vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a megismételt eljárásban a másodfokú bíróság iránymutatását végrehajtva és az eljárási szabályokat betartva járt el. A bíróság az eljárást a II.r. - VI.r. vádlottak távollétében folytatta le. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, az ennek alapjául szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta. A vádlottak nem ismerték el bűncselekmény elkövetését. Az I.r. vádlott megtagadta a vallomástételt, a Debreceni Törvényszék előtti eljárásban írásban tett vallomását, tovább a vádlott-társak nyomozás során tett gyanúsítotti, illetve korábbi tanúvallomását a Be.291.§

(1)bekezdése alapján a megismételt eljárásban a bíróság felolvasással tette a bizonyítás részévé. Az egybehangzó vádlotti védekezések lényege szerint nem volt fiktív közbeszerzési eljárás, ilyen eljárás lefolytatására utasítás sem történt, a döntés eredményét senki nem befolyásolta, az I. r. vádlott nem ismerte a pályázó cégeket, illetve azok ügyvezetőit, velük kapcsolatot nem tartott. A tanulmány elkészült, értékarányos díja kifizetésre került. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, számos tanút hallgatott ki, akik közül tanú1, tanú2, tanú3 tanúk vallomásait - miután éltek mentességi jogukkal- lényegében ki kellett zárnia a bizonyítékok köréből, csupán általánosságban előadott vallomás-részleteik képezhették a mérlegelés alapját. A bíróság ugyanakkor az I.r. vádlott írásbeli vallomása, továbbá a bizonyítékként felhasználható tanúvallomások, de leginkább az általa ismertetett okirati bizonyítékok alapján mérlegelési jogkörében eljárva állapította meg a tényállást. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottak védekezésével szemben marasztaló tényállást állapított meg ítélete 5. oldal utolsó mondatától a 10. oldal negyedik bekezdéséig. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a logika szabályai szerint értékelte a bizonyítékokat, indokolási kötelezettségének ítélete 10. oldal utolsó bekezdésétől 30. oldal közepéig kifogástalanul eleget tett. Az I.r. vádlott vonatkozásában a tényállás személyi részét a másodfokú bíróság az ügyészi átiratban foglaltakkal egyezően kiegészíti azzal, hogy: „A 2600/2012. HVFK parancs tartalma alapján 2007. szeptember 1-től ismételten fennállt katonai szolgálati viszonya 2013. január 17-én került megszüntetésre.” Az elsőfokú bíróság ítélete tehát a fenti kiegészítéssel már mindenben mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az I. r. vádlott, valamint az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak védője felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság az általa okszerűen mérlegelt bizonyítékok alapján megalapozott tényállást állapított meg. A másodfokú eljárásban az I. r. vádlott és az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak védője új bizonyítékra, illetve új tényre nem hivatkoztak, nem merült továbbá olyan körülmény, amely miatt a másodfokú bíróság további bizonyítási eljárás lefolytatását tartotta volna szükségesnek. A Be. 351. §

(1)és 352. §

(3)bekezdésében meghatározott, a bizonyítékok felülmérlegelését tilalmazó rendelkezések alapján a másodfokú bíróság irányadónak tekintette az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást. Ezért a vádlottak és védőik által a bizonyítékok újraértékelése útján eltérő tényállás megállapítására, és ezen keresztül a vádlottak felmentésére irányuló fellebbezések eredményre nem vezethettek. Nem vezethetett eredményre tehát az a védői indítvány, hogy a másodfokú bíróság eltérő tényállás alapján mentse fel a vádlottakat az ellenük emelt vád alól arra hivatkozással, hogy tényállási elem hiányában egyetlen bűncselekmény elkövetése sem állapítható meg (a hűtlen kezelés esetén hiányzik a szándékos vagyonkezelési szabályszegés és a vagyoni hátrány, tettesi alapcselekmény nélkül nem lehet a II. r. vádlott terhére járulékos elkövetői magatartást megállapítani; az alvállalkozói szerződések és a bizonylatok valós tartalmúak, amelyekre hamis magánokirat felhasználást nem lehet elkövetni, és sikkasztás sem valósult meg, hiszen a VI. r. vádlott a kft. ügyvezetőjének utasítása szerint járt el a kft. pénztárából felvett pénzzel és fizette ki azt annak, aki a kutatást végezte). A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak bűnösségére és helyes a cselekményeik jogi minősítése is, mellyel ítélete 30. oldal közepétől 32. oldal utolsó bekezdéséig foglalkozott, és az ott kifejtettekkel a másodfokú bíróság mindenben egyetértett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a 2012. évi C. törvény szerint az I.r. vádlott bűnösségét tettesként, a II.r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett 1 rb. hűtlen kezelés bűntettében (Btk.376.§

(1)-

(4)bekezdés a) pont) és 1 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), a III.r. vádlott bűnösségét 1 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§) és a VI.r. vádlott bűnösségét 2 rb. sikkasztás bűntettében (Btk.372.§

(1)-

(3)bekezdés a) pont) és 2 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§) állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Mindezek alapján nem tévedett, amikor az I.r., II.r. és VI.r. a vádlottakkal szemben a középmértéknél alacsonyabb tartamban határozta meg a szabadságvesztés mértékét, és nem tévedett akkor sem, amikor annak végrehajtását a további időmúlásra figyelemmel próbaidőre felfüggesztette. A próbaidő mértéke is méltányos. A büntetés vádlottankénti tartama tettarányos, a végrehajtási fokozat is törvényes, és az I.r. vádlottal szemben kiszabott megfelelő mértékű pénzbüntetéssel együtt a büntetési célok elérésére is alkalmas. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács akkor sem, amikor a III.r. vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tételszáma tettarányos, a törvényi minimumban meghatározott összeg pedig igazodik a vádlott egyéni anyagi teherbíró képességéhez. Az előzőekre figyelemmel, mivel az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb járulékos rendelkezései is törvényesek, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. Dr. Szabó Éva hb. alezredes s.k. a tanács elnöke, Dr. Vadócz Attila hb. százados s.k. előadó bíró, Dr. Kónya Tamás hb. százados s.k. szavazó bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában jogerős és a - fel nem függesztett rész kivételével - végrehajtható. ,
3. április
4. . Szabó Éva hb. alezredes s.k. a tanács elnöke