Pf.20209/2016/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.II.20.209/2016/5/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Karácsony Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bácskai László ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék

1. szeptember
2. napján kelt 13.P.20.003/2016/
3. szám alatti ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.
5. (Egyszázhúszezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Közbeszerzési eljárást követően
6. május 8-án a vállalkozó felperes és a megrendelő alperes között vállalkozási szerződés jött létre, általános iskola felújításának, bővítésének és akadálymentesítésének kiviteli tervei elkészítésére, kivitelezésére, a konyhatechnológiai eszközök beszerzésével és üzembe helyezésével együtt. A felek a szerződés elválaszthatatlan részének jelölték meg a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció, az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásai, a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyv okiratait és a felperes által benyújtott ajánlatot. (I/
7. pont) A szerződés teljesítési határidejét
8. augusztus
9. napjában, a vállalkozói díjat 240.245.423.Ft + áfa (288.294.508.Ft) átalánydíjban jelölték meg. Kikötötték (VI/
10. pont), hogy a munkák során felmerülő esetleges pótmunkák díjazása „a felek közös megegyezésével történik, figyelemmel azonban a hatályos közbeszerzési törvény rendelkezéseire is. Pótmunka alatt a felek azokat a műszakilag szükséges munkákat értik, melyeket az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmazott, de amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használhatóságához feltétlenül szükségesek". A felperes a hibátlan teljesítéséért - az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásától számított 10,1 évig - teljeskörű jótállási kötelezettséget vállalt a teljesített kivitelezési munkák tárgyában. Vállalta (VII/
11. pont), hogy a közbeszerzési eljárás során teljesített 5.000.000.Ft ajánlati biztosíték összegét a szerződés létrejöttét követően a nettó vállalkozói díj 5%-ára (12.012.272.Ft) kiegészíti, amely a szerződés megkötését követően jóteljesítési biztosítékként, míg az átadás-átvételi eljárás befejezését követően jótállási biztosítékként „működik" az utófelülvizsgálati eljárás befejezéséről szóló jegyzőkönyv aláírásáig. Megállapodtak, hogy az alperes jogosult a jótállási biztosíték terhére harmadik személlyel elvégeztetni azokat a munkákat, amelyeket a felperes felszólítás ellenére (…) határidőn belül elmulasztott teljesíteni. Végül kikötötték (VIII/
12. pont), hogy a szerződés módosítására írásban, közös megegyezéssel és kizárólag akkor van lehetőség, ha azt a hatályos közbeszerzési törvény megengedi, „vagyis, ha a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti".
13. augusztus
14. napján a felek a szerződést módosították, a szerződésmódosításban megállapítva, hogy a felperesnek biztosítania kellett az iskola ideiglenes használatbavételét, amely az eredeti vállalkozási szerződés szerint nem képezte feladatát. „Az ideiglenes használatbavételi eljárás időszükséglete miatt a hátramaradó munkákat nem lehetett a tanítási szünetben elvégezni"… , ezért a teljesítési határidőt
15. november
16. napjára módosították. A felperes a vállalkozói munkát
17. december 20-án jelentette készre, a műszaki átadás-átvétel
18. december 29-én kezdődött, az alperes
19. január 12-én hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvet állított ki, több oldalon felsorolva a teljesítés javítandó hiányosságait. Végül a
20. január
21. napján kelt „csökkentett" hibajavítási jegyzőkönyvvel az átadás-átvételi eljárás befejeződött. A
22. január
23. napján kelt utófelülvizsgálati eljárási jegyzőkönyv a felújított, bővített épület 12 helyiségére kiterjedően állapított meg olyan hibákat - és hiányosságokat, amelyek a
24. január
25. napján kelt hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvben is szerepeltek. A felperes az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati dokumentációban nem szereplő, de a beruházó által megállapított hiányokat beruházói megrendelésnek veszi. Az egyéb munkák elvégzését 15 napon belül vállalta. Ennek ellenére a megjelölt hibák, hiányosságok kijavítását nem végezte el, ezért azok kijavítását az alperes a perben nem álló ... Kft-től rendelte meg. Ezen munkák 9.604.229.Ft díját, valamint az alperessel jogviszonyban álló műszaki ellenőr hibajavítási időszak alatt felmerült 609.600.Ft díját az alperes a felperes által átutalt jótállási biztosítékból fizette ki. A fennmaradó 1.790.000.Ft-ot a felperesnek visszautalta. A felperes módosított keresetében 25.855.420.Ft tőke, valamint 15.668.548.Ft pótmunkadíj után
26. január
27. napjától - míg 10.186.872.Ft visszafizetendő jótállási biztosíték után
28. március
29. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.Keresetében pótmunkadíjat amiatt igényelt, mert az alperes - rendszerint a műszaki ellenőr építési napló bejegyzése útján, de más esetekben szóban is - az eredeti ajánlati dokumentációkban nem szereplő további munkák elvégzését rendelte meg. Túlnyomórészt ilyen munkáknak minősültek a műszaki átadás-átvétel során felvett hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvben szereplő, az alperes által kijavítandó tételként feltüntetett munkák. A vállalkozási szerződés módosításában körülírt ideiglenes használatbavétel további pótmunkákat (pl. a hőszigetelt fal készítése, az udvar kettéválasztása, védőtető kiépítése) igényelt. A „műemléki" épületszárnyban az eredeti ajánlattól és engedélyezési tervtől eltérő padló rétegrendet kellett kialakítani a teljes padlószerkezet elbontása alperesi megrendelésével. 35.400.Ft indokolt hibajavítási költségen, valamint a visszautalt 1.790.000.Ft-on túl a jótállási biztosíték visszautalását amiatt kérte, mert az alperes által hibaként, hiányként megjelölt tételek valójában az alperes által előírt pótmunkák voltak. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint pótmunkát a felperestől írásban nem rendelt meg, a műszaki ellenőr nem volt jogosult pótmunkát megrendelni, illetve a közbeszerzésekről szóló
30. évi CXXIX. törvény (Kbt.) szerint csak írásbeli szerződésmódosítás esetén volt helye a pótmunka megrendelésének. Pótmunkadíj azért sem jár a felperesnek, mert a kiviteli terveket a felperes készítette, azok pedig az alperes pótlólagos igényeit tartalmazzák. A kiviteli terv nem határozhat meg új szerződési tartalmat. Valójában a pótmunkákat a felperes késedelme generálta. A szerződés teljesítése alatt a felperes pótmunkadíjat nem igényelt, ilyen igényt írásban csak
31. június 24-én jelentett be. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező hiánypótlási, hibajavítási jegyzőkönyvben feltüntetett hibákat a felperes nem javította ki, ezért a vállalkozási szerződés alapján a kijavítást az alperes további vállalkozótól rendelte meg. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárás során hozott, fellebbezett ítéletével kötelezte az alperest 16.641.
32. Ft tőke, valamint annak a
33. augusztus
34. napjától a kifizetés napjáig járó késedelme kamata és 1.386.
35. Ft perköltség megfizetésére. Ezen túlmenően a keresetet elutasította. Határozata indokolásában a korábbi másodfokú hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatást szem előtt tartva megállapította, hogy a felek szerződésükben eltérve a jogszabályok pótmunka fogalmától úgy rendelkeztek, hogy pótmunkának minősülnek a pótlólag megrendelt újfajta megrendelői igények és azok a műszakilag szükséges munkák, melyeket az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmazott, de amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükségesek. Annak, hogy a pótmunkák megrendelésekor a felek nem voltak tekintettel a Kbt.
36. §-a azon szabályára, hogy szerződésmódosításnak csak írásban van helye, amiatt nem tulajdonított jelentőséget, mert a közbeszerzési előírások megsértésének nem lehet az a következménye, hogy a megrendelő mentesül a vállalkozó díja megfizetése alól. A részben megismételt eljárás során lefolytatott építész szakértői bizonyítás során a törvényszék figyelemmel volt arra is, hogy az ideiglenes használatbavételhez szükséges munkák az eredeti szerződés szerint nem képezték a felperes feladatát, valamint arra, hogy a megrendelő alperes megbízottjaként eljáró műszaki ellenőr építési napló bejegyzéssel is megrendelhetett pótmunkát. A szakértő bizonyítás során szintén a korábbi másodfokú iránymutatásnak megfelelően vizsgálta, hogy az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvben szereplő hiányosságok az eredeti szerződés szerinti vállaláshoz tartoztak-e, és amennyiben igen, a hiba miben állt, és az alperes milyen költséggel javítatta ki. Az ilyen szempontok szerint lefolytatott szakértői bizonyítás során a kirendelt igazságügyi szakértő a felperes teljesítése hibái miatt szükséges kijavítási költségeket 4.529.
37. Ft-ban állapította meg. Ezt az összeget, a felperes által elismert 35.
38. Ft levonást és a visszautalt 1.790.
39. Ft-t is figyelembe véve az alperes a 12.012.
40. Ft jótállási garanciából 5.657.
41. Ft-ot köteles visszafizetni. Ezen túlmenően kiegészített szakértői véleményben a szakértő 10.983.
42. Ft-ban állapította meg a felperes által teljesített pótmunkát. A törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a szerződéskötés után módosult a padlószerkezet rétegrendje, így a felperes igényt tarthat az emiatt felmerült 1.733.
43. Ft pótmunka díjára. A törvényszék elvetette az alperes szakértő személyes meghallgatására illetve másik szakértő kirendelésére irányuló indítványát. Kifejtette, hogy a kiegészítő szakértői véleményre előterjesztett észrevételei nagy részét az alperes már a szakvéleményre előterjesztett beadványában előadta, a szakértő annak figyelembevételével alakította ki kiegészítő véleményét. Újabb észrevételeiben pedig újabb tényekre nem hivatkozott, illetve összegszerűen nem jelölte meg a vitás munkarészeket. Amiatt sem volt helye a további szakértői bizonyításnak, hogy a kirendelt szakértő megismételt eljárás során előadott véleményei eltértek az azt megelőzőektől. A szakértő véleménye megváltozását ugyanis az ítélőtábla iránymutatásainak megfelelés indokolta. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, míg másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében kiemelte, hogy a pótmunka vállalkozási szerződésbeli definíciójából következően a szerződésből kitűnik a felek azon szándéka, hogy pótmunkák megrendelésére kizárólag szerződésmódosítás útján kerülhet sor, figyelemmel a Kbt. azon kikötésére is, hogy a módosítás csak írásban lehetséges. Utalt az új Ptk.-n alapuló eseti döntésre (BH2016.85), amely szerint közbeszerzés hatálya alá tartozó építési szerződésnél csak írásbeli megrendelés adhat alapot a pótmunkák díja követelésére. Kitért arra is, hogy a felperes, mint a közbeszerzés nyertes ajánlattevője az ajánlati dokumentáció, az ajánlati költségvetés keretei ismeretében, valamint a kiviteli terv készítőjeként ismerte a kivitelezéshez szükséges munkatételeket és azok költségeit. Ezért helyesen a kiviteli tervben foglalt tételek nem tekinthetőek új megrendelői igénynek. Az elsőfokú bíróság téves álláspontját elfogadva a nyertes ajánlattevő a kiviteli tervbe betervezhetne az eredmény megvalósításához nem is szükséges munkatételt, majd pedig azok ellenértékét pótmunkaként követelhetné. Vitatta azt is, hogy az előre nem látható, műszakilag szükséges munkák ellenértékét a vállalkozó felperes követelhetné. Hivatkozott az új Ptk.-n alapuló, kialakult joggyakorlatra, amely az előre nem látható, objektív okból felmerült munkákat a többletmunkák körébe sorolja. Ennek oka, hogy a szerződésben vállalt eredményhez képest ilyenkor többlet eredmény nem jön létre, a munka elvégzése feltétlenül szükséges az eredetileg vállalt eredmény megvalósításához. Megítélése szerint ezért a szakértői bizonyítás során nem azt kellett volna vizsgálni, hogy az ilyen munkatétel a létesítmény rendeltetésszerű használatához - hanem az eredeti szerződésben vállalt eredmény megvalósításához szükséges-e. Vitatta a szakvélemény megállapításait az óvadék visszafizetése körében is, mivel a szakértő tévesen a pótmunka körébe sorolt minden olyan, hiányos munkatételt, amely az ajánlati felhívásban és a költségvetésben nem volt benne. Megítélése szerint az első fokú bíróság alaptalanul mellőzte a további szakértői bizonyítást, mivel mindkét fél indítványozta a szakértő tárgyalási meghallgatását. A mellőzés okát pedig az elsőfokú bíróság nem rögzítette ítéletében. Végül kérte mérsékelni a felperes részére a törvényszék által megállapított ügyvédi munkadíjból álló perköltséget, mivel az nem áll arányban a kifejtett munkával, illetve a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet (R.) szabályaival. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kifejtette, hogy az alperes fellebbezésében alaptalanul kifogásolja, hogy a szakértőt az elsőfokú bíróság elmulasztotta indítványára személyesen meghallgatni. A kiegészített, kijavított szakvéleményre ugyanis a felek észrevételeiket megtehették, azokat a szakértő a bíróságtól megkapta. A szakértő így az alperesi észrevételek figyelembevételével dolgozhatta ki a legutolsó kiegészítő szakvéleményét. Ennek eredményeként éppen az alperes számára kedvező szakvélemény kiegészítés készült. Erre figyelemmel helyesen utasította el a törvényszék a további szakértői bizonyítás iránti alperesi indítványt. Ennek indokait a fellebbezésben írtakkal szemben - tartalmazza az elsőfokú ítélet. Végül rámutatott, hogy a javára megállapított elsőfokú perköltség ügyvédi munkadíjból álló része arányban áll jogi képviselője kifejtett tevékenységével és a per tárgyának értékével. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§