Bf.89/2016/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés). Ezért 8 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, beszámította az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt, határozott a bűnjelek jogi sorsáról, illetőleg a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen téves minősítés miatt, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az első fokon eljáró ügyész tudomásul vette a döntést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.311/2016/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak találta. Álláspontja szerint a törvényszék az eljárási szabályokat betartva megalapozott tényállást állapította meg, amely csupán annyiban szorul helyesbítésre, hogy az

1. oldal
2. bekezdés második mondatából a vádlott elmondására való utalás mellőzendő, mivel az ítéleti tényállásnak a bíróság által megállapított tényeket kell tartalmaznia. Rámutatott, hogy az indokolási kötelezettségének eleget tett a törvényszék, és helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és a terhére rótt bűncselekmény minősítése is törvényes. A súlyosító körülmények annyiban pontosítandóak, hogy a lefoglalt kábítószer mennyiség a jelentős mennyiség alsó határának tízszeresét is meghaladja. Rámutatott, hogy a kiszabott büntetés jelentősen elmarad a középmértéktől, ezért annak enyhítése nem indokolt. Észrevételezte, hogy a rendelkező részben írtakkal ellentétes a közügyektől eltiltás tartama az indokolásban. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a vádlott a kábítószerért 75.000 forintot kapott, mely összeg vagyonelkobzása indokolt. Kiegészítendő továbbá a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés, aszerint, hogy összesen 112.014 forintot az állam visel. Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla a Győri Törvényszék fellebbezéssel érintett ítéletét változtassa meg, a vádlottal szemben vagyonelkobzást rendeljen el 75.000 Ft erejéig, és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést egészítse ki azzal, hogy az eljárás során felmerült 112.014 Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta az ítéleti tényállás és indokolás kiegészítését, pontosítását követően. A másodfokú eljárásban vádlott a fellebbezését írásban részletesen megindokolta. Kifejtette, hogy a tényállás azon része, hogy B.-on mi történt, illetve hogy egyetemista társainak kívánta értékesíteni a speedet, amelyből 50 gramm mennyiséget eladott, nem felel meg a valóságnak. Az első fokú bíróság lényeges bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott, álláspontja szerint a tanúvallomásokat nem megfelelően értékelte indokolásában a nemi identitása vonatkozásában, nem igaz, hogy köztudott lett volna, hogy tőle kábítószert lehet szerezni, továbbá egyik tanú vallomása sem tartalmazott olyan információt, hogy ő összefüggésbe hozható lenne kábítószer kereskedelemmel. A letartóztatása után hallottak arról az ismerősei, hogy kábítószert lehetett tőle venni. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság kábítószer birtoklásában állapítsa meg a felelősségét, és enyhítse a büntetés mértékét. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a védő fenntartotta a fellebbezését. Rámutatott, hogy védence ellen a nyomozás kábítószer birtoklása miatt indult, azonban a vádemelés már kábítószer-kereskedelem miatt történt. Vádlott visszavonta önmagára terhelő első gyanúsítotti és a nyomozási bíró előtt tett nyilatkozatait, ennek logikus magyarázatát adta. A futárként átvett 1 kg speedből nem hiányzott, nem volt értékesítési szándéka. K.B.N.-nek egy füves cigarettányi mennyiséget adott át a vádlott, F.A. a bíróságon vallomásában előadta, hogy feltételezés volt részéről vádlottnak a kábítószerkereskedelemmel összefüggő magatartására való következtetése. A védelem nem vitatta a vádlottnál lefoglalásra került kábítószer mennyiségét. Véleménye szerint csupán kábítószer birtoklás állapítható meg védence terhére, amely bűncselekménynek a kereskedéshez képest mind az erkölcsi megítélése, mind a büntetési tétele más. Részletesen foglalkozott az enyhítő körülmények körében a vádlott személyi, családi helyzetével, egyetemi hallgatói viszonyával, és indítványozta a vádlott terhére megállapított cselekmény minősítésének megváltoztatását, a kiszabott szabadságvesztés büntetés csökkentését. A fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli indítványát változatlan formában fenntartotta. Kifejtette, hogy a védelmi hivatkozás ellenére a törvényszék helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott első gyanúsítotti és a nyomozási bíró előtt tett vallomása - amelyeket egyéb bizonyítékok is alátámasztottak - miért fogadhatóak el a tényállás alapjául. A terhelt nyilatkozott a fogyasztói szokásairól, a kábítószer megszerzéséről, annak adagolásáról, és arról, hogy abból 50 grammot ismeretlen személy részére 75.000 Ft-ért értékesített. Amennyiben a vádlott utóbb kialakított védekezését fogadná el a bíróság, ami viszont felülmérlegelés lenne, akkor a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete lenne megállapítható. Vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott védőjéhez, fenntartva fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakat. Az ítélőtábla a bejelentett ügyészi fellebbezésre tekintettel az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján. Az első fokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást, olyan eljárási szabályt nem sértett, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna, vagy akadályozta volna az érdemi felülvizsgálatot. Az első fokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a beszerzett bizonyítékokat értékelte, és számot adott arról, hogy mely bizonyítékot, miért fogadott el a tényállás megállapítása során. Értékelte vádlott vallomásait, kihallgatta K.N., V.D., R.L., P.D., K.P., F.K. tanúkat, akik a vádlott ismerősi köréhez tartoztak, a szüleit és a legközelebbi barátját O.Á.-t. Vizsgálta az első fokú bíróság a rendőri jelentés, a helyszíni szemle jegyzőkönyv adatait, az igazságügyi vegyész szakértői és a toxikológiai vélemény tartalmát. A vádlott baráti, ismerősi köréhez tartozó tanúk beszámoltak arról, hogy a vádlott kábítószer fogyasztásáról, homoszexuálitásáról milyen tudomásuk volt. Vádlott édesanyja vallomása szerint fiát a "mássága" miatt zsarolták, nem az övé volt a kábítószer. N.F., a vádlott édesapja a kerékpárüzletébe a fia nevére futárszolgálattal Rotterdamból érkező csomagról nyilatkozott. Szabó Judit igazságügyi vegyész szakértő tárgyaláson fenntartotta a nyomozati szakban előterjesztett véleményét a vizsgált két csomag amfetamin hatóanyag tartalma tekintetében. Az igazságügyi toxikológiai vélemény alátámasztotta, hogy vádlott kábítószer fogyasztó volt. A törvényszék a felsorolt személyi, okirati, szakértői és egyéb bizonyítékokat részletesen vizsgálta. A bizonyítékok értékelése körében az első fokú bíróság a vádlott védekezésének minden elemével foglalkozott, feltárta annak ellentmondásosságait. Az első fokú bíróság által megállapított tényállásnak a fogyasztásra vonatkozó részét a védelem nem vitatta. Lefoglalásra került különösen jelentős mennyiségű kábítószer. A vádlott fogyasztása kapcsán nem merült fel kétség, mert ezt egyértelműen elismerte a vádlott, melyet a vizelet vizsgálat eredménye is alátámasztott. A meghallgatott tanúk közül K.B.N. és R.L. is úgy nyilatkoztak, hogy ők tudták, hogy a vádlott kábítószert fogyasztott, V.D. pedig sejtette, hogy kábítószer fogyasztó volt. A kereskedés vonatkozásában az első fokú bíróság részletesen elemezte a vádlotti vallomást, a tanúk nyilatkozatait, valamint foglalkozott a szakértői véleménnyel. Mindezeket egyenként és összességében is összevetette. vádlott első gyanúsítotti vallomásában beismerte ezt a tevékenységét, elmondta azt, hogy azért vásárolta ezt a mennyiségű kábítószert, mert ebből egyrészt el akart adni, hogy visszatérüljön az ára, másrészt a fogyasztását is ebből kívánta fedezni. Nyilatkozott arról is, hogy ismeretlen személynek adott el 75.000 forintért 50 gramm mennyiségű kábítószert. Ezt a vallomását védő jelenlétében a nyomozási bíró előtt is megismételte. Ezután megváltoztatta a vallomását a vádlott, amellyel kapcsolatban az első fokú bíróság rámutatott, hogy az önmagában is ellentmondásokat tartalmaz. A vádlott arra hivatkozott, hogy korábban a fogyasztására nem mert vallomást tenni, mivel nem akarta, hogy homoszexualitása kiderüljön. Ezzel kapcsolatban az első fokú bíróság kifejtette, hogy a vádlott már az első vallomásaiban nagyon részletesen elmondta, hogy mikortól, mennyi és milyen kábítószert fogyasztott. Ugyancsak egyetértett az ítélőtábla az első fokú bíróság mérlegelésével atekintetben is, hogy azzal sem védekezhet alappal a vádlott, hogy nem mert beszélni a nemi identitása miatt őt ért zsarolásról, mivel ennek ellentmond, hogy állítólagos félelme ellenére elvett a kábítószerből. A csomag megérkezésének körülményei tekintetében szintén nem fogadható el vádlott vallomása, mivel az általa megjelölt futárszolgálatnál a küldemény megérkezésének nem volt nyoma. A vádlott védekezését képezte az is, hogy attól tartott, hogy ha homoszexualitása kiderül, emiatt elfordulnak tőle az ismerősei. Ezzel szemben a baráti társaság úgy nyilatkozott, hogy ez nem okozott számukra problémát, emiatt nem került kirekesztésre a vádlott. Az első fokú bíróság a garázsbérlés indokaival szintén részletesen foglalkozott, és nem fogadta el a vádlotti vallomást, hiszen a vádlott édesanyjának vallomása szerint a családi háznál is lehetett volna tárolni az építőanyagot. Helyesen mutatott rá a törvényszék, hogy a garázs berendezése, az ott lefoglalt eszközök arra utalnak, hogy a garázsra a vádlottnak kifejezetten a kábítószer tárolása, porciózása érdekében volt szüksége. Ezt a vádlott első két nyomozati szakban tett vallomása is alátámasztotta. Az ügyben annak, hogy nagy mennyiségű kábítószert foglalt le a hatóság, amely a szakértő véleménye szerint különösen jelentős mennyiségnek felel meg, így jelentősége van függetlenül attól, hogy a kábítószer két felé volt csomagolva, és a kisebb csomag felhígított volt. Mindezek alapján megállapította az ítélőtábla, hogy az első fokú bíróság a bizonyítékok logikus értékelésével megalapozott tényállást állapított meg, amelyet - osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját - csupán annyiban pontosítja, hogy mellőzi az 5. oldal 4. bekezdés második mondatából - atekintetben, hogy a vádlott mikor fogyasztott utoljára kábítószert -, hogy "elmondása szerint", mivel a tényállásnak a bíróság által megállapított tényeket kell tartalmaznia. Ezzel a helyesbítéssel a tényállás mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól, így a Be. 351.§

(1)bekezdése alapján az ítélőtábla is e tényállásra alapította a határozatát. Vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, a cselekmény minősítése törvényes. A vádlott megvalósította a kábítószer-kereskedelem bűntettét. A törvényszék álláspontját megfelelő érveléssel támasztotta alá a Kúria 1/

1. számú büntető jogegységi határozatában foglaltakra tekintettel. Az irányadó tényállás alapján az ítélőtábla álláspontja szerint is egyértelműen megállapítható a kábítószer kereskedelem a lefoglalás adataira, az értékelt vádlotti és tanúvallomásokra tekintettel, függetlenül attól, hogy a kábítószer nagy részének az eladása nem indult be. Megfelelő érveléssel támasztotta alá a törvényszék a kereskedés tényállását, hiszen olyan nagy mennyiségű kábítószerről van szó, amelyet nem csupán a saját a szükségleteinek a fedezésére szerzett be, hanem adott el belőle ismeretlen személynek, valamint K.B.N.-nél talált kábítószer is tőle származott. Tehát a birtoklás mellett többletmagatartást is megvalósított a vádlott azzal, hogy a kereskedési célzattal beszerzett kábítószerből hasznot is realizálva már egy részt értékesítette. Ezt a tevékenységet a kihallgatott tanúk többségének a nyilatkozata is - vádlott előzetes letartóztatása után utólag hallottak arról, hogy lehetett a vádlottól kábítószert vásárolni, P.D. tanú vallomása szerint pedig ez, előtte már az eljárás megindulása előtt ismert volt - alátámasztotta. A garázsból mozsár, adagolókanál, őrlő is lefoglalásra került, amely szintén arra utal, hogy ezekre az eszközökre a vádlottnak kifejezetten a kábítószer porciózása, valamint az értékesítés érdekében volt szüksége. Fenti három körülmény - mennyiség, eladásra, átadásra vonatkozó adatok, a fellelt eszközök alapján a vádlott cselekménye befejezett kereskedés elkövetési magatartásának megállapíthatóságát támasztja alá. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az első fokú bíróság feltárta. A súlyosító körülmények között helyesen értékelte a törvényszék, hogy a lefoglalt kábítószer mennyisége meghaladja a különösen jelentős mennyiség alsó határát. A fellebbviteli főügyészség indítványa szintén helytálló, hogy ez a mennyiség a jelentős mennyiség alsó határának a tízszeresét meghaladja, hiszen mindkét megállapítás ugyanazt jelenti, csak másik oldalról megközelítve a súlyosabb minősítést megalapozó mennyiségnek a meghatározását. Az ítélőtábla megítélése szerint a bűncselekmény tárgyi súlya és a feltárt súlyosító és enyhítő körülmények számára, a vádlott életkorára tekintettel, a családi támogatásra, megváltozott életfelfogására, amely a fogvatartásának alatt is nyomon követhető, az irányadó 12 év 6 hónap középmértékhez képest alacsonyabb mértékben kiszabott fegyházbüntetés alkalmazása szükséges és elégséges, arányos joghátrány, egyúttal megfelel az egyéni és általános megelőzés törvényben előírt céljainak. A büntetés enyhítésére nincs törvényes lehetőség. A törvényszék a vádlottat 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, amely tartamában megfelelő. A jogi indokolás
2. oldal
3. bekezdésében az szerepel, hogy a mellékbüntetés 10 év. A rendelkező résznek az indoklással egyezőnek kell lennie, amennyiben eltérés van, akkor a rendelkező részben írtak az irányadóak. A közügyektől eltiltás mértékére vonatkozó nyilvánvaló elírást a Be. 261.§

(1)bekezdése szerint korrigálja az ítélőtábla az indokolásban 5 évre. Egyetértett az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltakkal. Mivel megállapításra került, hogy vádlott speedet értékesített 75.000 forintért, ezért a Btk. 74.§

(1)bekezdés a./ pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni erre az összegre. Helytálló a vádhatóság azon észrevétele is, hogy a bűnügyi költségről szóló rendelkezés korrekcióra szorul, ugyanis a nyomozati szakban felmerült két, összesen 112.014 Ft toxikológus szakértői munkadíj, amely nem a vádlottal kapcsolatban merült fel, ezt a költséget az állam viseli a Be. 338.§

(2)bekezdése szerint. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a Győri Törvényszék ítéletét a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján - a rendelkező részben írtak szerint - részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az előzetes fogvatartás beszámítása a Btk. 92.§

(1),

(2)bekezdésén alapul. Győr,

1. február
2. napján Dr.Zólyomi Csilla sk. .Csák Csilla sk. a tanács elnöke előadó bíró .Takácsné dr.Helyes Klára sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Győri Törvényszék
3. október
4. napján kelt B.385/2015/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
6. február
7. napján .Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: