Kbf.48/2015/12 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette és a Btk. 293. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntette miatt, halmazati büntetésül 2 évi és 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, 120 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte, továbbá vele szemben 65.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, valamint a szabadságvesztés végrehajtása esetére az előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztésbe történő beszámításáról. IX.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény 225. §-ba ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 120 napi tétel, napi tételenként 800 forint, összesen 96.000 forint pénzbüntetésre, X.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt 250 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 375.000 forint pénzbüntetésre, XI.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette miatt 250 napi tétel, napi tételenként 500 forint, összesen 125.000 forint pénzbüntetésre, XII.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette és az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt 320 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 320.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a IX., X., XI. és XII.r. vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben I.r. vádlottat az ellene 4 rb. a Btk. 299. §

(1)-

(2)bekezdés c./ pontjába ütköző üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, 4 rb. a Btk. 299. §

(1)-

(2)bekezdés a./ és c./ pontjába ütköző üzletszerűen, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és a Btk. 293. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntette, II.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, III.r. vádlottat az ellene 2 rb. az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző részben bűnsegédként elkövetett - kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette, IV.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette és az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, V.r. vádlottat az ellene 2 rb. az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette, VI.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, VII.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)-

(2)bekezdés a./ pontjába ütköző vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, VIII.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, X.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)-

(2)bekezdés a./ pontjába ütköző vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, és az 1978. évi IV. törvény 253. §

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, XI.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette, 2 rb. az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, és az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)-

(2)bekezdés a./ pontjába ütköző vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, XIII.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, és az 1978. évi IV. törvény 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntette, XIV.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, XV.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, XVI.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette, XVII.r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. IX.r. vádlottat kötelezte 104.900 forint bűnügyi költség megfizetésére, 678.902 forint bűnügyi költség tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész valamennyi vádlott terhére az egyes bizonyítékok kirekesztése, és a kirekesztés indoka miatt, továbbá a vádlottak felmentése miatt a vádlottak bűnösségének megállapítása, továbbá velük szemben büntetés kiszabása céljából, I.r. IX.r. vádlottak tekintetében téves minősítés miatt, továbbá a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be. A Budapesti Nyomozó Ügyészség mellékelte fellebbezésének indokolását. Ebben a katonai ügyész fellebbezésének irányát megváltoztatva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és új eljárás lefolytatására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács tévedett, amikor kizárta a titkos információgyűjtés eredményét a bizonyítékok köréből, mivel megállapítható, hogy a második feljelentést érintő körben az RSZVSZ nem korábban indult eljárásban szereplő tényállások tekintetében végezte a titkos nyomozást. Kifejtette, hogy az első cselekménytől függetlenül új információk alapján zajlott a titkos információgyűjtés, ezért álláspontja szerint a bíróság érvelésével szemben a tényállás tartalmának és nem az elkövetői körnek van jelentősége. Nem értett egyet azzal az állásponttal sem, hogy a

1. március-áprilisában megszerzett adatok tekintetében a titkos nyomozást végző szerv nem tett haladéktalanul feljelentést. Véleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat átiratában megindokolta, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy az ügyben nem azonnal tettek feljelentést. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az NVSZ közlését figyelmen kívül hagyva kirekesztette a bizonyítékok köréből a
2. márciusában és áprilisában beszerzett lehallgatási anyagot. A nyomozó ügyészség álláspontja szerint I.r. vádlott
3. január 27-én tett vallomását nem lehetett volna kirekeszteni a bizonyítékok köréből és az elsőfokú katonai tanács tévesen hivatkozott e körben az Alkotmánybíróság határozatára, amely a jelen eljárásban nem releváns, mivel a I.r. vádlott nem volt fogva a kihallgatás időpontjában. Álláspontja szerint I.r. vádlott első kihallgatása törvényes volt, vallomása pedig bizonyítékként értékelhető. Mindezek alapján kifejtette, hogy valamennyi bizonyíték az ügyben felhasználható, ezért az elsőfokú bíróság tévedett a felmentő rendelkezések meghozatalát illetően. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője, felmentés érdekében, míg XII.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. IX.r. vádlott és védője három napi gondolkodási időt tartottak fenn nyilatkozatuk bejelentésére, majd törvényes határidőben IX.r. vádlott felmentés érdekében fellebbezést jelentett be. II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., X.r., XI.r., XIII.r., XIV.r., XV.r. XVI.r. és XVII.r. vádlottak és védőik az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.489/2015/
4. számú átiratában a katonai ügyész által bejelentett fellebbezést a módosított indítvány szerint tartotta fenn, míg a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy az elsőfokú katonai tanács ügyfelderítési kötelezettségének nem tett eleget, a megállapított tényállás a Be.
5. §

(2)bekezdés a./ pontja alapján megalapozatlan. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács tévesen rekesztette ki a bizonyítékok köréből a

1. augusztus 06-át követően lefolytatott titkos információgyűjtés adatait. Nem értett egyet azzal, hogy az elsőfokú bíróság a
2. március és áprilisában megszerzett adatok tekintetében a haladéktalan feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt rekesztette ki a bizonyítékokat, továbbá vitatta I.r. vádlott
3. január 27-én tett vallomásának bizonyítékok közül történő kirekesztését is. Lényegében egyetértve az ügyészi fellebbezésben foglaltakkal kifejtette, hogy a törvény értelmezése szerint az ügyben a nyomozás elrendelése után titkos adatszerzés keretében folyhat az információ megszerzése ugyanarra a bűncselekményre, azonban adott esetben más tényállás alapján folyt a titkos információgyűjtés, ami ezért törvényesnek tekinthető. Egyetértett, ezért fenntartotta az ügyészi fellebbezés indokolását a tekintetben is, hogy az ügyben az irreleváns információk kiszűrése miatt történt
4. július 31-én a feljelentés, amely ezért elkésettnek nem tekinthető. I.r. vádlott vallomása vonatkozásában pedig rámutatott arra, hogy az első kihallgatás időpontjában I.r. vádlott szabadlábon védekezett, ekkor ... sem meghatalmazott, sem kirendelt védőként az ügyben nem szerepelt, ezért az ügyvéd felé még értesítési kötelezettsége sem keletkezett az ügyésznek. Mindezek alapján törvényesen történt meg I.r. vádlott első kihallgatása a védő távollétében, ezért a bizonyítékok köréből az így beszerzett vallomás nem rekeszthető ki. Figyelemmel arra, hogy a katonai tanács nem vonta értékelési körébe az összes bizonyítékot, ezért az általa megállapított tényállás felderítetlen, amely hiányosságot a másodfokú eljárásban nem lehet kiküszöbölni, ezért valamennyi vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jelenlévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. Megismételte azon álláspontját, hogy az elsőfokú katonai tanács nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, mivel lényeges bizonyítékokat kirekesztett a bizonyítékok köréből. Emiatt ítélete a Be.
5. §

(2)bekezdés a./ pontja alapján megalapozatlan. Ismételten kiemelte, hogy az elsőfokú katonai tanács tévesen rekesztette ki a

1. augusztusa után folytatott titkos információgyűjtés eredményét a bizonyítékok köréből, illetve nem értett egyet azzal, hogy a titkos nyomozást folytató szerv nem tett eleget kellő időben feljelentési kötelezettségének. Fenntartotta álláspontját I.r. vádlott első kihallgatásának értékelését illetően is, mely szerint e bizonyítékot is tévesen rekesztette ki az elsőfokú bíróság a bizonyítékok köréből. Mivel az elsőfokú ítélet hiányosságai a másodfokú eljárásban nem küszöbölhetőek ki, ezért indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését. XI.r. vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság betartotta az ítélőtábla iránymutatását a megismételt eljárás során, álláspontját határozatában kifejtette. Vitatta az ügyészi érvelést a tekintetben, hogy a
2. augusztus 06-át követő titkos információgyűjtés eredménye felhasználható, továbbá azt, hogy a
3. márciusában és áprilisában elkövetett cselekmény vonatkozásában a
4. őszén tett feljelentés megfelel a haladéktalanság követelményének és ezért az felhasználható. Véleménye szerint a haladéktalanság követelménye nem teljesült a VII. vádpont vonatkozásában sem védencét illetően, ezért a titkos információgyűjtés során szerzett bizonyíték nem használható fel. I., III.r., V.r. és XV.r. vádlottak védője perbeszédében a korábban kifejtett álláspontját változatlan tartalommal fenntartotta. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa I.r. vádlottat a terhére megállapított bűncselekmények vádja alól mentse fel, míg III., V. és XV.r. vádlottak vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság követte az ítélőtábla iránymutatását, és az iránymutatásnak megfelelően folytatta le a megismételt eljárást és értékelte az eljárás adatait. Álláspontja szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat átirata, melyben a feljelentés időpontjával kapcsolatos álláspontjukat fejtik ki nem lehet releváns, és annak hitelessége is kétséges, Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen zárta ki a titkos információgyűjtés eredményét a bizonyítékok köréből, mivel a feljelentés megtételét követően titkos információgyűjtés folytatására már nem volt törvényi lehetőség. I.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság megpróbált eleget tenni az ítélőtábla iránymutatásának, kihallgatta ... ügyvédet, aki jogszerűen élt mentességi jogával és tagadta meg a vallomást. Véleménye szerint megállapítható, hogy az első kihallgatás időpontjában már volt védője I.r. vádlottnak, és őt olyan időben kellett volna értesíteni a kihallgatás időpontjáról, hogy lehetősége legyen azon megjelenni. Mivel a nyomozó ügyészség ezt nem tette lehetővé, e vallomás bizonyítékként nem értékelhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy védence bűnösségét megállapító III., VII. és VIII. tényállás nem megalapozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor védence bűnösségét megállapította, mivel a VII. és VIII. tényállások tekintetében csak lehallgatási anyag áll rendelkezésre, míg a III. tényállás vonatkozásában rendelkezésre álló bizonyítékok is csak részben támasztják alá a vádat. Véleménye szerint ezért e cselekmények miatt is I.r. vádlott felmentésének van helye az ítélet hibáinak kiküszöbölését követően. III., V. és XV.r. vádlottak vonatkozásában az elsőfokú katonai tanács a Fővárosi Ítélőtábla iránymutatása alapján járt el, ezért vonatkozásukban az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. II., IV. és VI.r. vádlottak védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács megfelelő indokait adta felmentő ítéletének, mely során követte az ítélőtábla iránymutatását a bizonyítékok kizárást illetően. Mivel a bizonyítékok kizárása után nincs olyan további bizonyíték, amely védencei bűnösségét alátámasztaná tagadásukkal szemben, indítványozta az elsőfokú felmentő ítélet helybenhagyását. VII.r. vádlott védője csatlakozott védőtársaihoz és az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Védencét a XII. tényállási pont érintette, amely tényállás vonatkozásában az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást az ítélőtábla iránymutatás alapján, hogy a titkos információgyűjtés anyaga nem használható fel. Mivel egyéb bizonyíték nem áll rendelkezésre, ezért álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács helyesen mentette fel védencét az ellene emelt vád alól. VIII.r. vádlott védője szintén az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint nem alapos az ügyészi fellebbezés. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítélőtábla iránymutatását követve járt el, amikor a bizonyíték felhasználásával kapcsolatban állást foglalt. IX.r. vádlott védője védence felmentése érdekében előterjesztett fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn és indítványozta a kiszabott pénzbüntetés enyhítését. Védence a nyomozás során beismerő vallomást tett, mely vallomást tanú1 vallomása is alátámasztotta, ezért a továbbiakban az ítélet megalapozottságát nem kívánta vitatni. Indítványozta enyhítő körülményként figyelembe venni az időmúlást, azt hogy védence két gyermek eltartására köteles. Mindezek alapján álláspontja szerint a kiszabott pénzbüntetés eltúlzott. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az
5. évi IV. törvény alkalmazásával védencét bocsássa próbára. X.r. vádlott védője perbeszédében kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott, a bizonyítékok kirekesztése körében helyesen járt el az elsőfokú bíróság, figyelembe véve az ítélőtábla iránymutatását. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa X.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. XII.r. vádlott védője perbeszédében az ügyészi fellebbezés elutasítását indítványozta. Kérte figyelembe venni védence csatolt vallomását, és ez alapján nem látta lehetségesnek védence terhére a befolyással üzérkedés bűntettének megállapítását. Védence ugyanis nem állt kapcsolatban a gépjármű üzemeltetőjével, ő volt az, aki a gépjárművet vezette és ennek során a szabálysértést is ő követte el. A bizonyítékok között értékelt beszélgetés tartalmának az a magyarázata, hogy jogszerűen nem vezethette volna a rábízott járművet. Az eljárás során nem került vizsgálatra, hogy egyáltalán beszélt-e tanú2-vel, ezért véleménye szerint befolyással üzérkedés megállapítására sincs törvényes alap. Álláspontja szerint a VII. tényállásban írtak kétséget kizáróan szintén nem róható védence terhére, ezért elsősorban a vesztegetés tekintetében védence felmentésére tett indítványt, mivel bizonyítékként csak hanganyag áll rendelkezésre. Másodlagosan védencével szemben kiszabott pénzbüntetés enyhítését indítványozta. XIII.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel az elsőfokú bíróság felmentő ítéletének megfelelő indokát adta, kifejezésre juttatva, hogy nem fogadható el a nyomozó hatóság által elkövetett jogszabálysértés. XIV.r. vádlott védője perbeszédében csatlakozott védőtársaihoz. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a bizonyítékokat feltárta és ítéletének tényállását mérlegelési jogkörében állapította meg. Megalapozott tényállása alapján pedig helyesen mentette fel védencét az ellene emelt vád alól, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. XVI.r. vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte és védencét helyesen mentette fel az ellene emelt vád alól. XVII.r. vádlott védője perbeszédében csatlakozott védőtársaihoz és az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ügyészi állásponttal kapcsolatban kifejtette, hogy az azért is téves, mivel a két ügy egyesítésre került, melyben a titkos információgyűjtést elrendelték, amely a továbbiakban így egynek tekinthető. Téves ezért az ügyészi álláspont, hogy a későbbi ügyben nem jelentett törvénysértést a titkos információgyűjtés további folytatása. Felhívta a figyelmet arra, hogy azóta sem derült ki XVII.r. vádlott vonatkozásában, hogy ki vezette a szóban forgó autót. Az elsőfokú katonai tanács ugyanakkor az ítélőtábla iránymutatása szerint járt el, álláspontja szerint ítélete másodfokon megalapozatlanság okán nem támadható. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Az ügy előzményét illetően rögzíthető, hogy a vádhatóság 21 vádlottal szemben emelt vádat, majd az alapeljárás során a Fővárosi Törvényszék

1. február 12-én kihirdetett ítéletét V., XVI.r., XVII.r., XII.r. vádlottak, valamint az ügyész tudomásul vették, ezért az ő vonatkozásukban az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla
2. március 05-én kelt 6.Bf.146/2013/
3. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 5.B.1747/2010/
4. számú ítéletét I.r., II.r., III.r., IV.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVIII.r., XX.r., és XXI.r. vádlottak tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A hatásköri szabályok megváltozására figyelemmel elrendelte, hogy a megismételt eljárást a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa folytassa le, valamint a megismételt eljárásra iránymutatást adott az elsőfokú bíróság részére. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a megismételt eljárás során az eljárási szabályokat betartotta, kioktatási és egyéb eljárási kötelezettségét teljesítette, és a Fővárosi Ítélőtábla iránymutatása alapján járt el. Az elsőfokú katonai tanács a bizonyítási eljárás lefolytatása során a vádlottakat kihallgatta, akik éltek mentességi jogukkal, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján az eljárás korábbi szakaszaiban tett vallomásaikat olvasta fel és tette azokat a bizonyítás részévé. Kihallgatta továbbá az ügyben érintett tanúkat, és iratismertetése során a bizonyítás részévé tette a releváns bűnügyi iratokat, köztük a titkos információgyűjtés anyagát. Ítéletének 22-

1. oldaláig foglalkozott a bizonyítékok törvényességének kérdésével, majd az ítélet 27-
2. oldaláig tényállási pontonként vette számba az értékelhető bizonyítékokat. Az ítéletének
3. oldalán mérlegelési jogkörében állapította meg a történeti tényállást, amelyek közül a III., VII. és VIII. tényállási pontok alapján megállapította I., IX., X., XI. és XII.r. vádlottak büntetőjogi felelősségét. A további I., II., IV-VI., IX-XII. tényállási pontokhoz kapcsolódóan azt rögzítette, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg a vádlottak büntetőjogi felelőssége. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében előterjesztett ügyészi fellebbezést, illetve I. és XII.r. vádlottak felmentése érdekében előterjesztett fellebbezést nem tartotta alaposnak. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben írt iránymutatásnak megfelelően járt el. Ennek során vizsgálta, hogy I.r. vádlott első, a nyomozás során tett vallomása bizonyítékként felhasználható-e. Megkísérelte kihallgatni tanúként ... ügyvédet, ismételten kihallgatta a vádlottakat, a releváns tanúkat. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Bf.146/2013/
4. számú határozatában iránymutatást adott azzal kapcsolatban is, hogy az ügyben folytatott a titkos információgyűjtés eredménye miként vehető figyelembe a bizonyítékok között. különös tekintettel arra az adatra, hogy a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának feljelentése nyomán
5. augusztus 06-án a nyomozás elindult I.r. vádlott és társai ügyében. Ennek ellenére a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata folytatta a titkos információgyűjtést ugyanolyan bűncselekmények - vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntettének - felderítése érdekében, mint ami miatt a feljelentését megtette. A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében azzal kapcsolatban is állást foglalt, hogy a
6. július 31-én kelt és augusztus 02-án érkezett feljelentés megfelel-e a haladéktalanság törvényben előírt követelményének. Az elsőfokú katonai tanács lényegében ezen iránymutatásoknak megfelelően járt el, amikor megállapította, hogy a titkos információgyűjtés eredményét a IX., X., XI., XII., továbbá az I-VI. pontokban írt tényállások tekintetében ki kell zárni a bizonyítékok köréből. A Fővárosi Ítélőtábla jogi álláspontja e körben nem változott, ezért a másodfokú bíróság nem találta alaposnak az ügyészség ettől ellentétes irányú érvelését. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács helyesen utalt határozatában a Fővárosi Ítélőtábla által kifejtettekre, és a büntetőeljárási törvényt, valamint a Kúria 74/
7. számú Büntető Kollégiumi véleményét helyesen értelmezve zárta ki a titkos információgyűjtés eredményét a megjelölt tényállások tekintetében a bizonyítékok köréből. A másodfokú bíróság álláspontja szerint I.r. vádlott első gyanúsítotti kihallgatása során elmondottak akkor sem lennének alkalmasak a vád alátámasztására, ha azokat az elsőfokú bíróság nem zárta volna ki a bizonyítékok köréből. I.r. vádlott, vádlott-társai bűnösségével kapcsolatban nem tett vallomást és konkrét elkövetéseket nem említve, csak általánosságban nyilatkozott bűnösségével összefüggésben. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészi indítvánnyal abban, hogy I.r. vádlott első kihallgatásának körülményei nem azonosak a 8/
8. AB határozatban írt helyzettel, azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a nyomozó hatóság nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az egyébként kötelező védelem a szabadlábon lévő terhelt első kihallgatásakor biztosított legyen, mivel a védőt olyan időben értesítette az eljárási cselekmény lefolytatásáról, amikor azon objektíve részt venni nem tudott. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem értett egyet azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítélete felderítetlensége miatt megalapozatlan, a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú ítélet mentes a Be.
9. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, nincs törvényes alap annak hatályon kívül helyezésére. Az előzőekre figyelemmel a másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú ítéletet felülbírálata alapjául. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a rendelkezésre álló bizonyítékok, IX.r. vádlott beismerő vallomására, a figyelembe vehető titkos információgyűjtés eredményére, továbbá az ismertetett bizonyítás részévé tett egyéb iratokra figyelemmel a III., a VII. és a VIII. tényállási pontokban írt tényállás alapján megállapította I., IX., X., XI. és XII.r. vádlottak bűnösségét. Az említett vádlottak felmentésére irányuló indítványok lényegében az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét támadják, ami a Be. 351.§

(1)és a 352.§

(3)bekezdésére figyelemmel eredményre nem vezethetnek. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú katonai tanács azon álláspontjával, amikor a III. tényállási pontban írt cselekményt a vádtól eltérően minősítette. Nem tévedett, amikor a Btk.

1. §-ra figyelemmel IX.r. vádlott tekintetében a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabály alapján bírálta el a megállapított bűncselekményt, míg I.r. vádlott tekintetében az elbíráláskor hatályos büntető törvénykönyvet vette alapul, mert az kedvezőbb elbírását tesz lehetővé. A tényállás alapján nem lehetett vesztegetés törvényi tényállási elemeit megállapítani, ezért helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú katonai tanács, hogy I.r. vádlott cselekménye hivatali visszaélés bűntettének, IX.r. vádlott magatartása pedig felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősül. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú katonai tanács jogi álláspontjával a VII. és VIII. tényállási pont vonatkozásában is, amely alapján I.r. vádlottat 2 rb. a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettében, továbbá a Btk. 293. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntettében, X.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény szerinti 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében, XI.r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény szerinti 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettében, XII.r. vádlottat pedig az 1978. évi IV. szerinti 256. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettében és az 1978. évi IV. törvény szerinti 253. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú katonai tanács ítéletének 40-

1. oldalán tett jogi indokolásával., továbbá azzal, hogy X.,XI.,XII..r. vádlottak cselekményének elbírálásakor az elkövetéskor hatályos törvényt alkalmazta. A vádlottak felmentése érdekében előterjesztett védői indítványok az előzőekre figyelemmel eredményre nem vezethettek. A másodfokú bíróság egyetértett az ítélet B./ részében írt felmentő rendelkezéssel és annak indokolásával is. Megállapítható, hogy a vonatkozó tényállások tekintetében a bizonyítékok közül kizárt bizonyítékokon kívül nincs olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan alátámasztaná az e tényállásban írt vádlottak büntetőjogi felelősségét, ezért az elsőfokú bíróság helyesen hozott bizonyítékok hiányában történő felmentő ítéletet a Be.
2. §

(2)bekezdésében írtakra figyelemmel. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa I.r. vádlott kivételével egyetértett a vádlottakkal szemben kiszabott büntetések nemével és azok mértékével. Az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe a bűnösségi körülményeket, és nem tévedett, amikor figyelemmel a jelentős időmúlásra, enyhítő szakaszt alkalmazva szabta ki a büntetéseket. Ugyanakkor nem vette figyelembe azt a kötelező törvényi rendelkezést, hogy 2 évnél súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásnak felfüggesztése a törvény alapján kizárt, ennek ellenére I.r. vádlottal szemben halmazati büntetésül kiszabott 2 év 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását 3 évre felfüggesztette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ítélet belső arányaira, továbbá a további időmúlásra tekintettel I.r. vádlottal szemben sem szükséges végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, ezért a vele szemben kiszabott büntetést a felfüggesztés érintetlenül hagyásával 2 évi börtönbüntetésre enyhítette. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott I.r. vádlottal szemben pénzbüntetést, illetve lefokozást. A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú katonai tanács azon rendelkezésével, mely szerint I.r. vádlottal szemben, mint aktív vesztegetővel szemben 65.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Figyelemmel a Kúria 78/

1. számú rendelkezésére, az aktív vesztegetővel szemben akkor van helye az ígért vagyoni előny elkobzásának, ha az elkövetést megelőzően jogosult volt azzal rendelkezni és lehetősége is volt arra, hogy azt vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ennek megállapítására az eljárás adatai nem adnak alapot, ezért az ígért vagyoni előny elkobzását a másodfokú bíróság I.r. vádlottal szemben mellőzte. Az elsőfokú bíróság ítélete egyebekben törvényes, ezért azokat I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r. és XVII.r. vádlottakkal szemben helyes indokainál fogva helybenhagyta azzal, hogy megjelölte II.r. vádlott pontos születésének idejét, illetve VII.r. vádlott, valamint VIII.r. vádlottak édesanyjának helyes nevét. A másodfokú eljárásban IX.r. vádlott védőjének működésével kapcsolatban 21.760 forint bűnügyi költség merült fel, amelynek megfizetésére a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság IX.r. vádlottat kötelezte. A további kirendelt védők olyan vádlottak védelmét látták el, akiket a bíróság jogerősen felmentett, ezért a másodfokú eljárásban az ő működésükkel kapcsolatban felmerült 35.660 forint bűnügyi költséget a Be. 339. §

(1)bekezdése alapján az állam viseli. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r. és XVII.r. vádlottak tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős és I.r. vádlott felfüggesztett szabadságvesztése kivételével végrehajtható. ,
3. április
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke