FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 18.Gf.40.591/2016/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sz. Á. jogtanácsos által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, dr. Bűrös László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a dr. Moldován András ügyvéd ügyintézése mellett a Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű és a dr. Ujfalussy Kristóf ügyvéd ügyintézése mellett az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperesekkel szemben szerződés érvénytelensége miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 7.G.40.077/2016/
- szám alatt meghozott és a
- sorszám alatt kijavított ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes fizetési kötelezettségének mellőzése mellett az államot kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 889 000 (nyolcszáznyolcvankilencezer) Ft, a II. rendű alperesnek 508 000 (ötszáznyolcezer) Ft és a III. rendű alperesnek ugyancsak 508 000 Ft (ötszáznyolcezer) forint perköltséget; egyebekben az ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az államot, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 127 000 (egyszázhuszonhétezer) Ft, valamint a II-III. rendű alpereseknek személyenként 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az I. rendű alperes az ellátási területére kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátásával, rehabilitációjával és követéses gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmény. A II. és a III. rendű alperesek - egyebek mellett - gyógyszerek és gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságok. Az I. és a II. rendű alperesek
- január
- napján szállítási szerződést kötöttek, melynek tárgya a szállító által forgalmazott gyógyszerek és készítmények közül a megrendelő I. rendű alperes által meghatározott áruk leszállítása volt. Az I. rendű alperes által működtetett M Patika részére történő szállításra vonatkozóan is létrejött egy szállítási szerződés
- február
- napján az I. és a II. rendű alperesek között a II. rendű alperes által forgalmazott gyógyszerek és készítmények I. rendű alperes megrendelése szerinti szállítására. Az I. és a III. rendű alperesek között
- január
- napján jött létre szerződés a III. rendű alperes által forgalmazott teljes termékköre, így különösen a törzskönyvezett, forgalomba hozatalra engedélyezett alleopátiás és homeopátiás gyógyszerkészítményekre, az engedélyezett gyógyszeranyagokra, növényi és állati drogokra, immunbiológiai készítményekre, kötszerre, gyógyászati segédeszközökre, gyógyhatású és egyéb termékek szállítására vonatkozóan. A szállítási szerződések alapján
- évben a II. rendű alperes 132 010 339 Ft, a III. rendű alperes pedig 167 122 288 Ft értékben szállított árut az I. rendű alperes számára, azaz a II. és a III. rendű alperesek által szállított áruk nettó értéke összesen 299 132 627 Ft volt. A
- évi szállítások lebonyolítására közbeszerzési eljárás előzetes lefolytatása nélkül a
- évben megkötött szállítási szerződések alapján került sor. A szerződésekben rögzített módon a megrendelések alapján sor került az áru kiszállítására és a kiszállított áru ellenértéke kiegyenlítésére. Az Állami Számvevőszék
- év végén folytatott vizsgálatot az I. rendű alperesnél. A vizsgálatot követően eljárást kezdeményezett a felperesnél, amely eljárásban a felperes a D.3/6/
- számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperes, mint beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CVIII. tv. (továbbiakban Kbt.)
- §-át, ezért vele szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki. A felperes a határozatában megállapította, hogy az I. rendű alperes a II. és a III. rendű alpereseknek összesen 299 132 627 Ft vételárat teljesített a
- évi beszerzésekkel összefüggően. Az I. rendű alperes nemcsak a gyógyító eljárásai során alkalmazott készítményeket szerezte be a II. és a III. rendű alperesektől, hanem az intézményben működtetett közforgalmú patika ellátáshoz szükséges árut is. A felperes a határozatában a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés alapján leszállított áruk értékét 235 820 460 Ft-ban állapította meg. Rögzítette, hogy az I. rendű alperes a beszerzéseit közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósította meg, amivel megsértette a Kbt.
- §át, a Kbt.
- §-ának
(2)bekezdését és a Kbt.
- §-át. A határozat ellen a Kbt.
- §-a alapján bírósági felülvizsgálatra nyílt lehetőség. Az I. rendű alperes a határozatot tudomásul vette, ellene nem kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot. A felperes
- március
- napján terjesztette elő kereseti kérelmét, amelyet módosított. Módosított keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen az alperesek között létrejött szerződéseket nyilvánítsa azok keltére visszamenőleges hatállyal érvénytelenné a Kbt.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja és a Kbt. 164. §-ának
(1)és
(4)bekezdései alapján, valamint szabjon ki bírságot az I. rendű alperessel szemben, amelynek mértékét a szerződés értékének 10%-ában, azaz 23 582 046 Ft-ban határozza meg. Másodlagos keresetében - amennyiben a bíróság a Kbt. 2013. évben hatályos 127. §-a
(2)bekezdésének b) pontjában foglalt kivételi okot fennállónak találná - kérte a szerződés részleges érvénytelenségének, illetve az érvénytelenség hiányának megállapítását, , és bírság kiszabását, amelynek összege legfeljebb a szerződés értékének 15%-a, azaz 35 373 069 Ft. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a megkötött szállítási szerződések teljesedésbe mentek, ezért a Kbt. rendelkezésébe ütköző szerződések tekintetében, azok érvénytelenségének megállapítása esetén nincs lehetőség az érvénytelenség kiküszöbölésére, illetve az eredeti állapot helyreállítására (1/2010 (VI. 28.) PK vélemény). A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában álláspontja az volt, hogy a szerződés érvénytelenségének hiányának a Kbt. 127. §-a
(2)bekezdésének b) pontjában foglaltakra alapítottan történő megállapítása esetén a Kbt. 164. §-ának
(5)bekezdés alapján nem szabható ki bírság. A Kbt. 127. §-ának
(1)bekezdésére alapítottan részben közbeszerzési eljárás alapján, részben közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződések érvénytelenségének megállapítására kerülhet sor, azonban ezek közül a Kbt. 164. §-ának
(5)bekezdésében foglaltak alapján a bírság szankció alkalmazásának lehetősége a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződésekhez kapcsolódóan a jogszabály szövegezése szerint nem áll fenn, és ilyen jogalkotói szándék a jogszabály indoklásából sem vezethető le. Hivatkozott arra, hogy a perrel érintett gyógyszerbeszerzésekre vonatkozóan nem volt lehetősége a közbeszerzési eljárás megfelelő időben történő lefolytatására, nem volt abban a helyzetben, hogy közbeszerzési eljárást indítson, és az annak alapján megkötésre kerülő szerződésekkel biztosítsa a betegek gyógyszerrel történő ellátását. A felperes D.3/6/
- számú határozatának tényállását nem vitatta. A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. A III. rendű alperes ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy ő a perre okot nem adott, mert nincs és nem is volt ráhatása az I. rendű alperes beszerzéseire. Hivatkozott arra is, hogy őt, mint gyógyszer-nagykereskedelmi jogosultat ellátási kötelezettség terheli, nem vizsgálhatja az I. rendű alperesnek a beszerzéseivel kapcsolatos döntéseit, ezért nem lehetett tudomása arról sem, hogy az I. rendű alperes a Kbt. szabályait megsértette-e vagy sem. Azt sem tudja megállapítani, hogy a Kbt. szerinti közbeszerzési értékhatárok az ajánlatkérő oldalán mikor kerülnek meghaladásra. Álláspontja szerint az intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátásához szükséges, a gyógyszer-nagykereskedők által nyújtott szolgáltatások megrendelése nem tartozik a közbeszerzési körbe. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatt meghozott és a
- sorszám alatt kijavított ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 889 000 Ft, a II. rendű alperesnek 508 000 Ft és a III. rendű alperesnek 508 000 Ft forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékét az állam viseli. Határozatának indokolása szerint a Kbt.
- §-a
(1)bekezdése a) pontjának a beszerzésekkor hatályos szövege szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt. 127. §-a
(2)bekezdésének b) pontja alapján az
(1)bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha egyebek mellett kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A Kbt. 164. §-ának
(1)bekezdése értelmében, ha az ügy érdemében hozott határozatában a K. D. a 127. §
(1)bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A K. D.ot a perben teljes személyes költségmentesség illeti meg. A K. D. a pert az érdemi határozatának meghozatalától számított 30 napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak (Kbt. 164. §-ának
(2)bekezdése). A Kbt. 164. §-ának
(4)bekezdése akként rendelkezik, amennyiben a bíróság megállapítja a szerződés 127. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai szerinti meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés a megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A Kbt. 164. §-ának
(5)bekezdése szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. §
(2)bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15 %-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időszakra hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének a 10 %-a. A jogsértés tényét a felperes a D.3/6/2016. számú határozatával megállapította, ezért peres eljárást kezdeményezett a szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt. A felperes a keresetlevelet a bírósághoz határidőben nyújtotta be, a keresetlevél benyújtása megfelelt a Kbt. 164. §-ának
(2)bekezdésében foglaltaknak, figyelemmel arra, hogy a határozat
- február
- napján kelt, a keresetlevél pedig
- március
- napján érkezett a bírósághoz. Az I. rendű alperes a felperes határozatával szemben nem élt a bírósági felülvizsgálat lehetőségével, így e határozat tartalma köti a bíróságot. A polgári bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a K. D. jogerős határozatát felülbírálja. A bíróság a perben a közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértés megállapítását követően csak azt vizsgálhatja, hogy a felek között létrejött szerződések érvényesek-e, illetőleg a szerződések érvénytelensége esetén a felperes kereseti kérelmének megfelelően döntsön az érvénytelenség jogkövetkezményeiről. A felperes által meghozott közigazgatási határozat megállapította a közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzését, amelynek a következménye a Kbt.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja értelmében a szerződések semmissége. Az I. rendű alperes ellenkérelme, és a felperes másodlagos kereseti kérelme alapján az elsőfokú bíróság azt vizsgálta: a Kbt. 127. §-ának
(2)bekezdése szerint megállapítható-e az, hogy bár a szerződések a közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzésével jöttek létre, de a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. Az I. rendű alperes ellátási területén fekvőbeteg ellátással foglalkozik, tevékenységi körében elengedhetetlen a betegellátás zavartalan biztosítása, amelynek mellőzhetetlen feltétele a gyógyszerek és egyéb gyógyhatású készítmények folyamatos biztosítása. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint e körben az I. rendű alperes, valamint a II. és a III. rendű alperesek között létrejött szállítási szerződés teljesítéséhez a Kbt. 127. §-ának
(2)bekezdése szerint kiemelkedően fontos közérdek fűződik, amire figyelemmel azt állapította meg, hogy az alperesek között létrejött szállítási szerződések nem semmisek, így a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelmének erre vonatkozó részét elutasította. A felperes kereseti kérelméhez kapcsolódóan szükséges azt rögzíteni, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések esetén a bíróság ítéleti rendelkezése az érvénytelenség megállapítására irányulhat, ám a bíróság a szerződések érvénytelenné nyilvánításáról nem hozhat döntést. Az 1/
- (VI. 28.) PK vélemény
- pontja alapján, amennyiben az alperesek közötti szerződések érvénytelensége megállapítható lett volna, abban az esetben sincs helye hatályossá nyilvánításnak, figyelemmel arra, hogy a felek a szerződések alapján kölcsönösen teljesítettek, ezért sem az eredeti állapot természetbeni helyreállítására, sem a szerződés érvényessé nyilvánítására nem lenne mód. Az alperesek a szerződést a közbeszerzés mellőzésével kötötték. A pénzbírság kiszabásának a Kbt.
- §-ának
(5)bekezdésében foglalt első feltétele hiányzik, a második fordulatban megjelölt feltétel szintén, miszerint a bíróság a szerződést határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítsa, figyelemmel arra, hogy a hatályossá nyilvánítás jogszabályi feltételei nem adottak. Mivel a Kbt. 164. §-ának
(5)bekezdése szerinti feltételek a perbeli esetben nem állnak fenn, így a szerződések érvénytelenségének megállapítása esetén sem volna lehetséges az I. rendű alperessel szemben a pénzbírság kiszabása. A felperes pervesztes lett, ezért köteles az alpereseknek perköltséget megfizetni, melynek meghatározásánál az elsőfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésekre, valamint a 3. §-ának
(6)bekezdésére volt figyelemmel. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helytadást, vagylagosan pedig annak hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására, és újabb határozathozatalára történő utasítása a mellett. Álláspontja szerint a felperest a Kbt. kötelezi arra, hogy a jogorvoslati eljárásban megállapított, a közbeszerzés jogsértő mellőzése esetén pert indítson a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megvalósított beszerzés súlyos jogsérelem, amelynek végső következményét a szabályozás a bíróságok hatáskörébe utalja. A felperes az elsődleges kereseti kérelme mellett egy másodlagos kereseti kérelmet is előterjesztett arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság kiemelkedően fontos közérdekűnek minősíti a perbeli szerződéseket, amely esetre kérte a szerződések részleges érvénytelenségének vagy az érvénytelenség hiányának a megállapítását bírság kiszabása mellett. Az elsőfokú bíróság annak ellenére utasította el mindkét kereseti kérelmet, hogy a másodlagos kereseti kérelemnek helyt adott, és megállapította, hogy az alperesek között létrejött szerződések kiemelkedően fontos közérdekűnek minősülnek. Ezzel ellentétben annak a megállapításával, hogy a szerződések a Kbt. 127. §-ának
(2)bekezdése szerint minősülnek, a felperes pernyertes lett, ezért jogsértő a perköltség megfizetésére történő kötelezése. Pervesztessége esetén sem lett volna kötelezhető az alperesek részére perköltség fizetésére, hanem a Pp. 78. §-ának
(3)bekezdése alapján az államot kellett volna erre kötelezni, mivel a felperest a Kbt. 164. §-ának
(1)bekezdése jogosítja fel a perindításra, sőt, a felperes közigazgatási szervnek nincs is mérlegelési joga abban, hogy a pert megindítja-e, az számára ugyanis kötelező. Az I. rendű alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Hivatkozott a Kbt. 127. §-a
(2)bekezdésének b) pontjában írtakra, amely szerint az
(1)bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik annak teljesítéséhez, így a szerződés érvénytelenségének megállapítására és ehhez kapcsolódóan jogkövetkezmény alkalmazására nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan állapította meg, hogy az elsődleges kereseti kérelem nem alapos, mely ítéleti rendelkezést a felperes sem vitatta a fellebbezésében. A másodlagos kereseti kérelem az álláspontja szerint nem volt határozott, s ezáltal érdemi elbírálásra alkalmas. A II. és a III. rendű alperesek ugyancsak az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt nagyobb részben alaptalannak találta a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és abból a per főtárgya tekintetében az irányadó jogszabályok megfelelő alkalmazásával helytálló következtetésre jutott, amely döntésének indokaival is egyetértett az ítélőtábla, ezért csak a fellebbezésben foglaltak miatt mutat rá a következőkre: A Kbt. 127. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ugyanezen törvényhely 2014. március 14. napjáig hatályos
(2)bekezdésének b) pontja értelmében az
(1)bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Ezen rendelkezés helyébe lépett a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 48. §-ának
(3)bekezdése alapján
- március
- napi hatállyal a Kbt.
- §-ának
(3)bekezdése, melynek első mondata értelmében az
(1)bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. E két törvényi rendelkezés összevetéséből következik, hogy
- március
- napjáig ipso iure, azaz a törvény erejénél fogva nem minősülnek semmisnek azok a szerződések, amelyek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, azaz ebben az esetben nem kell külön ítéleti rendelkezéssel megállapítani az érvénytelenség hiányát, miért is a perbeli szerződések érvényesnek tekintendőek azok
- évi létszaka tekintetében. Az elsődleges kereseti kérelem pedig önmagában azért volt alaptalan, mert a szerződések a törvény erejénél fogva érvényesek. Az elsőfokú bíróság megalapozottan foglalt állást abban a kérdésben, hogy bírság kiszabásának nincs helye, mert annak a Kbt.
- §-ának
(5)bekezdésében előírt mindkét feltétele hiányzik, egyrészt ugyanis nem közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekről van szó, másrészt nincs szó ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatásról, így ellenértékének pénzbeni megtérítését sem rendelhette el a bíróság. Bírság kiszabásának az előbbi esetben csak akkor lenne helye, ha a Kbt. 127. §-a
(1)bekezdésének
- b)vagy
- c)pontjai szerint - közbeszerzési eljárásban - kötötték volna meg a szerződéseket, azonban az
- a)pont esetében a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, azaz a szerződés nem tekinthető közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek. Ebben az esetben a jogalkotó - amennyiben a szerződés a teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek miatt nem tekinthető semmisnek nem fűzte a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséhez jogkövetkezményként a bírságot. A közbeszerzésekről szóló, jelenleg hatályban lévő 2015. évi CXLIII. törvény 165. §-a
(6)bekezdésének a) pontja a bírság kiszabásának eseteként már kifejezetten nevesíti azt, amikor a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, azaz a jogalkotó szándékának megváltozása tetten érhető, amely ugyancsak a fentebb kifejtett álláspontot támasztja alá. A felperes keresetének elutasítása folytán az elsőfokú ítéletben megállapított összegű perköltség megfizetésére - figyelemmel a Kbt. 340/A. §-ának
(1)bekezdésére - a Pp. 78. §-ának
(3)bekezdése szerint az államot kell kötelezni. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése szerint részben megváltoztatta, és a Pp. 78. §-a
(3)bekezdésének alkalmazásával döntött a perköltség viseléséről, egyebekben pedig az ítéletet helybenhagyta. A felperes fellebbezése kisebb részben volt csak alapos - a per főtárgya vonatkozásában nem vezetett eredményre -, ezért a Pp. 78. §-ának
(3)bekezdése alapján kötelezte az államot az ítélőtábla a jogi képviselővel eljárt alperesek javára a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének b) pontja és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján meghatározott, de a rendelet 3. §-ának
(6)bekezdése szerint a kifejtett tevékenységhez igazodóan arányosan mérsékelt összegű másodfokú jogi képviselői munkadíjból álló perköltség megfizetésére, amely vonatkozásában a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A felperes személyes költségmentessége okán a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Debrecen,
- március
- Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, Dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, Dr. Pribula László sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő