A határozat elvi tartalma: Nem szükséges végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása azzal a rendőrrel szemben, aki a megbízhatósági vizsgálat során követi el a hivatali vesztegetés bűntettét és a vádlott korrupciós bűncselekménye folytán a közélet tisztasága ténylegesen nem sérült. KÚRIA Bhar.I.1154/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év január hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügyben a vádlott terhére bejelentett másodfellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.89/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A vádlottat a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- március
- napján meghozott KB.II.31/2015/2/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(3)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, valamint a Btk. 438. §
(1)bekezdésében meghatározott, folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségében; ezért két év - végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén a vádlottnak börtönben kell letöltenie, és abból feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. Az ügyészi fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- június
- napján meghozott 6.Kbf.89/2015/
- számú ítéletében az első fokú ítéletet megváltoztatta és a halmazati büntetésre utalás mellőzése mellett a folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette; egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú határozat ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a szabadságvesztés súlyosítása, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében. A Legfőbb Ügyészség (BF.986/2016/
- szám). a másodfellebbezést fenntartotta Álláspontja szerint a vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya miatt a büntetési célok a középmértéktől ily mértékben elmaradó büntetéssel nem érhetők el, a kisebb súlyú enyhítő körülmények mellett nagyobb nyomatéka van a korrupciós jellegű bűncselekmények elszaporodottságának és kiemelkedő társadalomra veszélyességének, ezért a kiszabott büntetés súlyosítása mellett indokolt a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása is. A bejelentett másodfellebbezés a Be.
- §
(1)bekezdésének c) pontjára figyelemmel joghatályos, ezért a Kúria az ügyben a Be.
- §-a alapján nyilvános ülést tartott. Az ülésen a Legfőbb Ügyészség másodfellebbezést fenntartotta. képviselője az ügyészi A vádlott védője a másodfokú bíróság határozatának helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a cselekmények elszaporodottsága objektív adatokkal nem támasztható alá, ellenben az eljárt bíróságok helyesen értékelték enyhítő körülményként a vádlott kifogástalan szakmai előéletét és azt, hogy szolgálati viszonyát önként megszüntette. Védence jelenleg munkahellyel rendelkezik, megtalálta helyét a civil életben. Emellett figyelembe kell venni azt az erkölcsi elmarasztalást is, ami a vádlottat a lakókörnyezetében érte cselekménye miatt. A Kúria az első- és másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta az eljárási törvény rendelkezéseit. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel kis részben helyesbítette, illetve kiegészítette, és ezzel eljárásában irányadónak tekintette. A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített tényállás megalapozott, így azt a Be. 388. §
(1)bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban is irányadónak tekintette. .-.-. A Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi másodfellebbezés nem alapos. Az eljárt bíróságok az irányadó tényállás alapján helyesen következtettek a vádlott bűnösségére. Helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a vádlott az adott előnyért hivatali kötelességét megszegte, és helyesen állapították meg azt is, hogy a vádlott által foganatosított igazoltatások szabálytalanok voltak. Így törvényesen minősítették cselekményeit hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének és folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségének. A vádlott szolgálati viszonya azonban
- március
- napján megszűnt. Ezért a másodfokú bíróság helyesen ismerte fel a Btk.
- §-a szerinti büntethetőséget megszüntető ok beálltát, ezért az eljárás megszüntetése a katonai vétség miatt törvényes. A vádlott terhére fennmaradó bűncselekmény miatt büntetést kellett kiszabni. A hivatali vesztegetés elfogadását, ha ahhoz kötelességszegés is társul, a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A büntetés kiszabása során az első fokon eljárt katonai tanács helyesen enyhítő körülményként értékelte a vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, megbánó magatartását, hosszú és kifogástalan szolgálati múltját, parancsnoki jellemzését, a másodfokú katonai tanács pedig - ugyancsak helyesen - további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekmények elkövetését követően maga kezdeményezte szolgálati viszonyának megszűnését. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a vádlott a korrupciós cselekményt megbízhatósági vizsgálat során követte el. A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének. Ennek érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre [a rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény 7/A. §
(1)bekezdés]. A vádlott ugyan kétségtelenül elkövette a terhére rótt bűncselekményt, azonban mesterségesen létrehozott élethelyzetben, így nincs arról szó, hogy a vádlott korrupciós bűncselekménye folytán tényleges jogsértés maradt feltáratlanul, avagy ténylegesen jogsértő személlyel szemben maradt el a rendőri intézkedés. Az ugyan nyilvánvaló, hogy a vádlott alkalmatlannak bizonyult a hivatásos szolgálatra, ezt azonban viszonyáról azonnal lemondott. maga is belátta, szolgálati Mindezekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint a vádlottal szemben a büntetési célok elérése érdekében elegendő a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa szerinti szabadságvesztés, és a büntetési célok elérhetőek a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztése mellett is. Végrehajtandó szabadságvesztés hiányában eltiltás mellékbüntetés nem alkalmazható. pedig a közügyektől Ezért - minthogy az ügyészi fellebbezés alaptalannak bizonyult - a Kúria az ítélőtábla ítéletét a Be. 397. §-a alapján helybenhagyta. Budapest, 2017. január 24. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.89/2015/5. számú ítélete a Kúria Bhar.I.1154/2016/4. számú végzésével 2017. január 24. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző