Kbf.18/2016/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(4)bekezdés a./ pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntettében, a

1. évi C. törvény szerinti Btk.
2. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében, valamint a
3. évi C. törvény szerinti Btk.
4. § c./ pontjába üktöző hivatali visszaélés bűntettében, ezért - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A F. Városi Bíróság 2.B.184/2011/
5. számú ítéletével, valamint az E. Törvényszék Bf.621/2012/
6. számú ítéletével elrendelt 3 évi próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a
7. évi C. törvény szerinti Btk.
8. § c./ pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, ezért 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a
9. évi C. törvény szerinti Btk.
10. § c./ pontjába ütköző felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére az I.r. vádlottnak 24 havi, a II.r. vádlottnak 12 havi, míg a III.r. vádlottnak 10 havi részletfizetést engedélyezett. Mindhárom vádlott esetében rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlottat 8.522, a II.r. vádlottat 80.722, míg a III.r. vádlottat 83.382 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A tárgyaláson a katonai ügyész a II. és III.r. vádlottak esetében tudomásul vette az ítéletet, az I.r. vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be súlyosítás érdekében. Az I.r. vádlott és védője a kihirdetett ítélet ellen fellebbezést jelentettek be felmentés érdekében. A II.r. vádlott és védője három napi gondolkodási időt tartottak fenn, de a törvényes határidőn belül nem jelentettek be fellebbezést. A III.r. vádlott védője három napi gondolkodási időt tartott fenn, de a törvényes határidőn belül jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. A III.r. vádlott a részére kézbesített ítélettel kapcsolatban szintén nem nyilatkozott. Így az elsőfokú bíróság ítélete a II.r. vádlottal szemben
11. február
12. napján, míg a III.r. vádlott vonatkozásában
13. március
14. napján jogerőre emelkedett. A katonai ügyész előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében az I.r. vádlottal szemben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és lefokozást szabjon ki. Érvelése szerint a vádlott a jelen bűncselekményét zaklatás bűntette és lopás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás alatt követte el, illetve a megindult jelen eljárás ideje alatt is indult lopás miatt új büntetőeljárás vele szemben. Számos fegyelmi és szabálysértési eljárást folytattak már le az I.r. vádlottal szemben, ilyen körülmények között pedig eltúlzottan enyhe a halmazati büntetésül kiszabott pénzbüntetés. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.147/2016/
15. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést kiegészítéssel tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változassa meg, melynek keretében mellőzze a vagyon elleni és közbizalom elleni bűncselekményben való bűnösnek kimondást. A tényállást egészítse ki a F. Városi Bíróság 2.B.184/2011/
16. számú ítéletének
17. és
18. oldalán szereplő tényállással, továbbá az I.r. vádlottat ítélje végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, és lefokozásra. Utalt arra a fellebbviteli főügyészség, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárása során megsértette a Be.
19. §

(2)bekezdésében írt rendelkezést, ugyanis elmulasztotta egyesíteni a F. Városi Bíróság ítéletét a jelen ügyhöz. A hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése megtörtént, tehát csak relatív eljárási szabálysértés történt, az egyesítés másodfokon pótolható. Az egyéb eljárási szabályokat az elsőfokú bíróság betartotta. Megjegyezte, hogy jelen formájában a tényállás hiányos, mert a próbára bocsátással érintett ítélet történeti tényállását nem tartalmazza, azonban ez a Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján pótolható, és így már alkalmassá válik a felülbírálatra. Figyelemmel a BK.1/

1. számú büntető kollégiumi véleményre, helytelen a bűnösség kimondása az
2. és
3. számú rendelkező részi pontokban, mert a bűnösség kimondására már a próbára bocsátást elrendelő határozatban sor került. Hibás a korábbi bűnösség kimondásának a jelenleg hatályos Btk. szerinti átminősítése, ez az átminősítés egyébként is hibásan történt. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében módosította a fellebbezés irányát és a felmentésre irányuló fellebbezést nem tartotta fenn. Így elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására, míg másodsorban olyan ítélet meghozatalára tett indítványt, amelyben a bíróság védencét csak olyan bűncselekményben mondja bűnösnek, amelyben nem szerepelnek a próbára bocsátásról rendelkező határozatban írt bűncselekmények. Utalt arra a védő, hogy egyesítés hiányában nem lehet a jelen eljárás tárgyát képező hivatali visszaélés bűntettével halmazatban a próbára bocsátással érintett jelentős kárt okozó csalás bűntettét és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségét is megállapítani. Elsődlegesen tehát az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, másodsorban a hivatali visszaélés bűntette miatt az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetés helybenhagyására tett indítványt. A katonai ügyész, az I.r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
4. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján felülbírálta. A Be. 349. §

(1)bekezdése alapján azonban mellőzte a felülbírálatot a II. és a III.r. vádlottak tekintetében, figyelemmel arra, hogy az ő vonatkozásukban az elsőfokú bíróság ítélete már jogerőre emelkedett. Az I.r. vádlottnak a felmentés érdekében bejelentett, illetve a védőjének hatályon kívül helyezés érdekében fenntartott fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárása során megsértette a Be. 265. §

(2)bekezdésében írt rendelkezést. E szerint ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, vagy ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el. Az iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács úgy járt el a próbára bocsátást kimondó határozatokkal kapcsolatban, hogy annak iratait nem szerezte be, illetve ténylegesen az egyesítésről határozatot nem hozott. Az alapügy tárgyát képező hivatali visszaélés bűntette mellett jelentős kárt okozó csalás bűntettében, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében is bűnösnek mondta ki az I.r. vádlottat, holott az 54/2007. Büntető Kollégiumi véleményben foglaltak szerint a próbára bocsátás megszüntetése esetén a bűnösség ismételt kimondásának nincs helye, csupán a büntetés kiszabására vonatkozóan kell rendelkezni. A Btk. 66. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezett az elsőfokú bíróság a próbára bocsátás megszüntetéséről, valamint a Be. 330. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és halmazati büntetés kiszabásáról, azonban a korábbi próbára bocsátást megalapozó ítéleti tényállásokat nem emelte át a határozatába, és nem tette a saját ítélete tényállási részévé. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a próbára bocsátó határozatban írt bűncselekményeket a Btk. 2. §

(2)bekezdésének alkalmazásával az elbírálás idején hatályos új büntető törvénynek megfelelően átminősítette. A próbára bocsátás reis iudicata jellege érinti a próbára bocsátásról rendelkező határozatban írt bűncselekmény jogi minősítését is, annak átminősítésére akkor sincs lehetőség, ha a próbára bocsátást megszüntető határozatban írt további bűncselekmény tekintetében a bíróság az elbírálás idején hatályos új büntető törvényt alkalmazza. A már hivatkozott büntető kollégiumi vélemény 6. pontjában foglaltak szerint a próbára bocsátott ügyeinek egyesítése a Be. 265. §

(2)bekezdése szerint kötelező, és ennek elmulasztása, illetve elmaradása az elsőfokú eljárásban eljárási szabálysértés, mely egyben megalapozatlanná is teszi az elsőfokú bíróság ítéletét, mivel a megállapított tényállás hiányos. nem tartalmazza ugyanis a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást. Nncs eljárásjogi akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében egyesítse az ügyeket, és azt meg is kell tennie. Az egyesítés lehetővé teszi, hogy az iratok alapján a tényállást a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállással kiegészítse. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság intézkedést tett a próbára bocsátással érintett ügy iratainak beszerzésére. Ennek során megállapítást nyert, hogy az Egri Járásbíróság a 12.B.514/2014. számú ügyében a F. Városi Bíróság 2.B.184/2011. számú, illetve az E. Törvényszék, mint másodfokú bíróság Bf.621/2012. számú ügyeit egyesítette, és a 2016. január 06. napján kihirdetett 17. sorszám alatti ítéletében a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. A határozatában a vádlottat a Btk. 318. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csalás bűntette, és a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt is halmazati büntetésül a 1 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi és 6 hónapi próbaidőre felfüggesztette. A járásbíróság az elsőfokú ítéletet az ellene bejelentett fellebbezésre figyelemmel felterjesztette az E. Törvényszékre másodfokú elbírálás végett. Megállapítható tehát, hogy az E. Járásbíróság a katonai tanács ítéletének meghozatala előtt az ügyeket már egyesítette, rendelkezett a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és a próbára bocsátás megszüntetéséről. A próbára bocsátással érintett bűncselekmények miatt is halmazati büntetést szabott ki, és ítéletének tényállása tartalmazza ezen két bűncselekmény vonatkozásában is a történeti tényállást. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az I.r. vádlott tekintetében a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyező, a próbára bocsátást megszüntető, az I.r. vádlottat jelentős kárt okozó csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt bűnösnek kimondó, és a halmazati büntetésre vonatkozó ítéleti rendelkezéseket mellőzte. A vád tárgyát képező hivatali visszaélés bűntette tekintetében a katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. vádlott a nyomozás során nem kívánt vallomást tenni. A tárgyaláson vallomást tett, tagadta, hogy magatartásával bűncselekményt követett volna el, és védekezést terjesztett elő. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I.r. vádlott védekezésével szemben a tényállást a II.r. vádlottnak a tárgyaláson tett mind önmagára, mind az I.r. vádlottra terhelő vallomása, a III.r. vádlottnak a nyomozás során tett és a tárgyaláson felolvasással bizonyítás anyagává tett mind önmagára, mind a II. és I.r. vádlottakra nézve terhelő vallomása, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, és a bizonyítás anyagává tett telefonlehallgatási anyag alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság igen alaposan, ítélete
2. oldal utolsó bekezdésétől a
3. oldal első bekezdéséig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a próbára bocsátással kapcsolatos elítéltetéssel összefüggésben szükségesnek látja az I.r. vádlott tekintetében a tényállásnak a személyi körülményekre vonatkozó része kiegészítését. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján az I.r. vádlott korábbi elítéltetésére vonatkozó személyi körülményeit annyiban egészíti ki, hogy:: „Az E. Járásbíróság a
4. január
5. napján kihirdetett 12.B.514/2014/
6. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. zaklatás vétségében, 2 rb. zaklatás bűntettében, továbbá lopás bűntettében. Ezekért, valamint a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán, csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétsége miatt őt halmazati büntetésül 1 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi és 6 hónapi próbaidőre felfüggesztette. A F. Városi Bíróság 2.B.184/2011/
7. számú, valamint az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság
8. szeptember
9. napján jogerőre emelkedett Bf.621/2012/
10. számú ítéletével elrendelt próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. Fellebbezés folytán ez az ügy jelenleg az Egri Törvényszéken másodfokú elbírálás alatt áll". Az elsőfokú bíróság által rögzített és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
11. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést az I.r. vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor I.r. vádlott bűnösségét a Btk.

1. § c./ pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében megállapította. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú katonai tanácsnak az ítélete
2. oldalán kifejtett jogi indokolásával. a büntetés súlyosítást célzó ügyészi fellebbezés nem alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel az I.r. vádlott tekintetében a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. A próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető rendelkezések mellőzésére figyelemmel azonban mellőzni kellett a halmazatra, mint súlyosító körülményre utalást is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az enyhítő körülmények nyomatékára tekintettel lehetőséget látott a vádlottal szemben a Btk.
3. §

(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A pénzbüntetésnél a napi tételek száma arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg a napi tétel összege tükrözi az I.r. vádlott vagyoni, jövedelmi és személyi viszonyait. Megállapítható, hogy a szolgálati viszony megszűnését követően az I.r. vádlottal szemben kiszabott büntetés alkalmas a Btk.

1. §-ba írt büntetési célok elérésére, így a súlyosítás érdekében bejelentett ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb, az I.r. vádlottra vonatkozó rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján -helyben hagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdésein alapszik. Budapest,

1. április
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r. vádlott vonatkozásában a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. április
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző