A határozat elvi tartalma: Alaptalan az abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a tárgyalást védő nélkül folytatta le, ám a kötelező védelem esetei nem álltak fenn, és a terhelt sem kérte védő kirendelését. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.962/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: testi sértés bűntettének kísérlete Terhelt: terhelt neve Elsőfok: Győri Járásbíróság, B.864/2015/8., ítélet, tárgyalás,
- március
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Győri Járásbíróság hatályában fenntartja. B.864/2015/
- számú ítéletét A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Győri Járásbíróság a
- március 17-én meghozott és
- március 21-én jogerőre emelkedett B.864/2015/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [a
- évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.)
- §
(1)és
(3)bekezdés]. Ezért őt nyolc hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből a terhelt legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.Bpk.X.40.044/2014/
- számú végzésével kiszabott egy év szabadságvesztés végrehajtását. II. [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be a jogszabályhely megjelölése nélkül, tartalmát tekintve az
- évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjaira alapított - felülvizsgálati indítványt. Ebben sérelmezte, hogy az ügyében nem volt védő, és mivel ő jogi végzettséggel nem rendelkezik, így a védelmét nem tudta megfelelően ellátni. Mindezen túl kifogásolta, hogy ügyeit összevonták, és ezért vele szemben álláspontja szerint jogtalanul letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. III. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.977/2016. számú írásbeli nyilatkozata szerint a terhelt ügyében a védelem nem volt kötelező, továbbá a terhelt nem is kérte védő kirendelését, így az ügyében nem történt eljárási szabálysértés, míg a törvényes keretek között kiszabott büntetés esetén súlyosságának sérelmezése nem jelent felülvizsgálati okot, ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. IV. [8] A Kúria a megtámadott a határozatot - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítvány tartalma alapján, az indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. [9] A Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint - a Be. 373. §
(1)bekezdésének II. d) pontjára figyelemmel - felülvizsgálat alapjául szolgáló és egyben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. [10] A terhelt ellen a Győri Járásbíróságon B.864/2015/8. számon folyamatban volt büntetőeljárásban valóban nem járt el védő. [11] Ezzel azonban nem valósult meg az indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés, mert az adott ügyben a védelem a Be. 242. §
(1)bekezdésére figyelemmel nem volt kötelező. [12] A büntetőeljárásban a védő kötelező részvételét szabályozó Be.
- § felsorolásában megkívánt feltételek nem álltak fenn. A vád tárgyává tett cselekmények büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, a terhelt szabadlábon volt, testi, illetve szellemi fogyatékossága nincs, magyar anyanyelvű magyar állampolgár, aki képes volt személyesen védekezni, és az eljárást kérésére nem a távollétében folytatták le. [13] A terheltnek a nyomozás során történt kihallgatásakor a Be.
- §
(3)bekezdése alapján, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor a nyomtatványon, valamint a tárgyaláson történt kihallgatásakor a kötelező törvényes figyelmeztetés keretében lehetősége volt védelmének ellátására védőt meghatalmazni vagy kérni védő kirendelését. Ő azonban ezzel a jogával nem élt. [14] Nem sértett tehát eljárási rendelkezéseket a bíróság, amikor védő részvétele nélkül folytatta le az eljárást, és a védekezéshez való alkotmányos jog sem sérült. [15] Következésképpen a Be. 242. §
(2)bekezdésében írt eljárási szabálysértés sem valósult meg. [16] Erre figyelemmel az a hivatkozás, hogy a bíróság a tárgyalást olyan személy (védő) távollétében tartotta meg, akinek a részvétele kötelező lett volna, nem alapos. [17] Mindemellett a Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdésének megfelelően a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt, de a felülvizsgálati indítványban nem szereplő, esetleges más eljárási szabálysértéseket is vizsgálta, ilyet azonban nem észlelt. [18] A kiszabott büntetés felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. [19] Anyagi jogszabálysértés hiányában, ha a minősítés törvényes és a büntetőjog más szabályának megsértése sem történt, a büntetéskiszabás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróság mérlegelési jogkörében a törvényes keretek között milyen mértékű büntetést szabott ki. [20] Mindemellett nincs helye felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontja alapján, ha a törvénysértés különleges eljárás (a Be. XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható. Ezért az indítványnak a korábbi, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés elrendelését sérelmező részében kizárt a felülvizsgálat. [21] Ezért a Kúria a megtámadott ítéletet a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. V. [22] A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő