Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.II.44/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi március hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A harmadfokú bíróság a hűtlen kezelés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 2.Bf.73/2016/
- számú végzését helybenhagyja. Indokolás A másodfokú bíróság végzése ellen a pótmagánvádló élt fellebbezéssel az eljárás megszüntetése miatt. A nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogorvoslati kérelmét változatlan tartalommal fenntartotta, a védő a másodfokú végzés helybenhagyására tett indítványt. A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a büntető eljárásról szóló l
- évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 387.§
(1)bekezdése alapján az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül abból a szempontból is, hogy az első- és másodfokú bíróságok az eljárási szabályokat megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú határozat megalapozott-e. Ugyanakkor a másodfokú végzés tartalmára figyelemmel a harmadfokú bíróságnak valódi döntési lehetősége a törvényszéki határozat hatályon kívül helyezésének (Be.399.§
(2)bekezdés b) pont, utalással a Be.373.§
(1)bekezdésének II/e) pontjára), illetve helybenhagyásának kérdésében volt. A harmadfokú bíróság a felülbírálat során arra a következtetésre jutott, hogy helyesen járt el a másodfokú bíróság, amikor megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. A Be.2.§
(2)bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Az ebben a körben kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a büntetőtörvénybe ütköző, pontosan körülírt cselekmény feltételének a vádindítvány akkor felel meg, ha az abban szereplő történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza valamely bűncselekmény tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket (BH 2009.140.). Helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy a vádindítványban a vádlott terhére rótt magatartás az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.), illetve a 2012. évi C. törvény (Btk.) egyetlen törvényi tényállását sem meríti ki. A régi Btk.319.§
(1)bekezdésében meghatározott hűtlen kezelés bűncselekményét az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A vádindítványban foglalt tényállásból azonban teljességgel hiányzik annak megjelölése, hogy melyek voltak azok a vagyonkezelői kötelezettségek, amelyek a vádlottat terhelték, ezeket miképpen szegte meg, illetve a kötelességszegéssel okozati összefüggésben miként érte a pótmagánvádlót vagyoni hátrány. Következésképpen a vádindítványban leírt tényállás a hűtlen kezelés bűntettének megállapítására eleve alkalmatlan volt. Egyébiránt helyesen észlelte már az elsőfokú bíróság is, hogy a vádindítványban foglaltak legfeljebb a régi Btk.317.§
(1)bekezdésében meghatározott bűncselekményként minősülhettek volna, mely szerint aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. A vádindítványban szereplő történeti tényállás azonban nem tartalmaz olyan konkrét tényeket sem, melyek szerint a vádlott a pótmagánvádló rábízott pénzét jogtalanul eltulajdonította, vagy azzal sajátjaként rendelkezett volna. Önmagában ugyanis az elszámolás elmulasztása sem a jogtalan eltulajdonítással, sem pedig a sajátjakénti rendelkezéssel nem azonosítható, és legfeljebb magánjogi követelés alapja lehet. (Az sem tud elszámolni a rábízott pénzzel, akitől azt ellopják, aki azt elveszíti stb.) A fentiek alapján tehát helyesen hivatkozott arra a másodfokú bíróság jogorvoslattal megtámadott végzésében, hogy a Be.2.§
(2)bekezdése szerinti törvényes vád követelményeinek a pótmagánvádló vádindítványa nem felel meg. Helytállóan utalt arra is, hogy a vádindítvány nem tartalmazza azokat az indokokat sem, amelyek alapján a pótmagánvádló a nyomozás megszüntetése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozta. A Be.230.§
(2)bekezdése értelmében ugyanis a pótmagánvádló indokolási kötelezettsége körébe tartozik, hogy a feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése, vagy a vádemelés részbeni mellőzése ellenére miért indítványozza a bírósági eljárás lefolytatását. Tekintettel arra, hogy a vádindítvány csak jogi képviselet mellett nyújtható be, a jogi szakvizsgával rendelkező ügyvédtől pedig elvárható, hogy ismerje és tartsa be a vádindítvány benyújtására vonatkozó törvényi feltételeket, e feltétel hiánya is okot adhat a vádindítvány elutasítására, mivel a törvény a vádindítvány tartalmi kellékei között említi. Ezért – hiánya esetén – a vádindítvány nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek (
- BK vélemény I/
- pontja). A pótmagánvádas eljárás keretében az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy a bírósági eljárás lefolytatásának alaki (eljárásjogi) feltételei fennállnake. Ezek hiányában a vádindítványt el kellett volna utasítania, nem kerülhetett volna sor tehát a büntetőjogi felelősség anyagi jogi megalapozottságának vizsgálatára. Ezért helyes volt a másodfokú bíróság részéről az elsőfokú bíróság ítéletének a Be.373.§
(1)bekezdés I/c. pontja alapján történő hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése. Következésképp a pótmagánvádló fellebbezése nem volt megalapozott. Mindezekre tekintettel – miután egyéb rendelkezései is törvényesek – a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság fenti végzését a Be.397.§-a alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta. Pécs,
- március
- Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Hudvágner András s.k. előadó bíró, Dr. Túri Tamás s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 2.Bf.73/2016/
- számú végzése a Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.44/2016/
- számú végzése folytán a
- évi március hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő