Bfv.1522/2016/6 – Kúria

(1)bekezdésének c) pontjában írt feltételek alkalmazása akkor áll összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében rejlő pártatlan bírói eljárással, ha az elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány szerinti kizárási ok a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően merült fel. Nem jelent bírói elfogultságot önmagában az, ha a terhelt a bírót a hivatali tevékenysége során végzett magatartásával összefüggésben feljelenti, illetve vele szemben magánvádas büntetőeljárás megindítását kezdeményezi. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1522/2016/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András, előadó bíró Dr. Soós László, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. március
3. Az ügy tárgya: zsarolás bűntette Terhelt: terhelt neve Elsőfok: Dunakeszi Járásbíróság, 25.B.453/2013/35., ítélet, tárgyalás,
4. november 19., Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 3.Bf.127/2016/19.,ítélet, nyilvános ülés,
5. április
6. Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dunakeszi Járásbíróság 25.B.453/2013/
7. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék 3.Bf.127/2016/
8. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Dunakeszi Járásbíróság a
9. november 19-én meghozott 25.B.453/2013/
10. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettének kísérletében [
11. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.)
12. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt négy év szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyben elrendelte a Székesfehérvári Városi Bíróság

1. június
2. napján jogerőre emelkedett 9.B.1489/2009/
3. számú ítéletével [2] kiszabott öt hónap fogházbüntetés végrehajtását. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
4. április 8-án jogerőre emelkedett 3.Bf.127/2016/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt cselekményét az
6. évi IV. törvény
7. §

(1)bekezdésbe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő zsarolás bűntette kísérletének minősítette, a büntetést, mint különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] Az ítéleti tényállás lényege szerint:

1. január
2. napjáról
3. napjára virradó éjjel sértett ismerőseivel T
4. tanúval és T
5. tanúval italozott munkahelye, a ... szám alatti ... ABC előtt, míg az éjjel-nappal nyitva tartó üzletben a kiszolgálást T
6. tanú munkatársa végezte. Éjfél körüli időben jelent meg és elegyedett szóba az ittas állapotban lévő terhelt és barátja T
7. a sértettel és társaságával, majd rövid idő elteltével a terhelt tudva arról, hogy a sértett a boltban dolgozik, felszólította, hogy hozzon neki szeszes italt. A sértett a kérést elhárította azzal, hogy nem engedheti ezt meg magának, nincs erre pénze. A terhelt ekkor megfenyegette sértettet, hogy ha nem ad neki italt, akkor „beletapossa a földbe", majd mellkasánál és vállánál fogva lökdösni kezdte. A sértett ennek hatására bement a boltba, ahova követte őt a terhelt és ismételten az italt kérte tőle, majd több ízben tenyérrel és ököllel arcán megütötte, melyből egy ütés a sértett orrát találta el. Az ütések hatására a sértett behátrált a bolt rakterébe, ahol a terhelt egy alkalommal megfejelte, illetve tenyérrel arcán megütötte miközben szidalmazta. T1., T2., T
8. tanú és T
9. mindezeket látta, ezért 0 óra 31 perckor T
10. tanú a pánik gomb megnyomásával segítséget kért az őrző-védő szolgálattól, akik 0 óra 34 perckor kiérkeztek a helyszínre. A terhelt végül felhagyott a sértett bántalmazásával. A sértett a bántalmazás következtében az orrgyök zúzódásában megnyilvánuló, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. III. [4] [5] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be - a jogszabályhely megjelölése nélkül, tartalmát tekintve az
11. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
12. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta azzal, hogy a Kúria a Dunakeszi Járásbíróságot elfogultság miatt zárja ki a megismételt eljárásból. Álláspontja szerint a sértett - akit soha nem kívánt zsarolni - [6] mindent meg akart tenni azért, hogy minél hosszabb időre börtönbe juttathassa őt. A sértett elfogult volt, így vallomásait, valamint a részrehajló T

1. nyilatkozatait az ítélet meghozatala során a bíróságnak figyelmen kívül kellett volna hagyni, ugyanakkor tekintettel kellett volna lenni T
2. tanú vallomásaira, valamint arra a tényre, hogy T
3. és T1., valamint a sértett a tényállásban megállapított időpontban ittas állapotban voltak. A terhelt kifejtette, hogy nem volt szüksége a terhére megállapított bűncselekmény elkövetésére, mert a boltban hitelt biztosítottak számára. Az indítványozó szerint az első fokon eljárt bíróság elfogult volt, amelyet az is bizonyít, hogy az „ügyvédi kapcsolattartását visszatartották", a bíróval szemben a feljelentése folytán becsületsértés miatt büntetőeljárás van folyamatban, illetve T
4. tanú vallomásait is figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróság. IV. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1449/2016/
5. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. V. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [9] A Kúria a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az

(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt, és az indítványban nem szereplő feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. [10] A felülvizsgálati indítvány az alábbi okok miatt részben törvényben kizárt: [11] A Be. 423. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tényállás alapját képező bizonyítékok, illetve a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége sem vitatható. [12] A Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra nincs lehetőség; a terhelt bűnösségét és a cselekmény minősítését a jogerős határozatban rögzített tényállás alapján kell elbírálni. [13] Ezért a Kúria érdemben nem foglalkozhatott az indítványozó azon kifogásaival, melyek során azt sérelmezte, hogy a bíróság elfogadta a sértett, valamint olyan tanúk vallomásait is, melyek a tagadásával szemben a bűnösségét támasztották alá, illetve figyelmen kívül hagyta a rá kedvező tanúvallomást. [14] Felülvizsgálati indítványában a terhelt az eljárt bíróság elfogultságára is hivatkozott. [15] A Be. 373. §

(1)bekezdésének II. b) pontja értelmében abszolút eljárási szabálysértés - és a Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati ok - ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [16] A Be. 21. §

(1)bekezdésének e) pontja szerint nem járhat el bíróként, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. [17] A bíró kizárására elfogultság miatt akkor kerülhet sor, ha tőle az ügy elfogulatlan megítélése valamely ésszerű és konkrét ok miatt nem várható. A felülvizsgálati indítványban a terhelt arra hivatkozott, hogy az ügyvédi kapcsolat-tartását „visszatartották", illetve, hogy az első fokon eljárt bíróval szemben a terhelt feljelentése folytán büntetőeljárás van folyamatban. [18] A 25/2013. (X .4.) AB határozat szerint a felülvizsgálati eljárás Be. 416. §

(1)bekezdésének c) pontjában írt feltételek alkalmazása akkor áll összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében rejlő pártatlan bírói eljárással, ha az elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány szerinti kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel, vagy akkor jutott a kizárási kérelmet előterjesztő tudomására. [19] A terhelt esetében ez a feltétel nem áll fenn. [20] A védő - miként azt a Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan kifejtette - a kizárás iránti kérelmét olyan körülményekre alapította, amelyek már az elsőfokú eljárás során, illetve az elsőfokú ítélet meghozatalát követően már ismertek voltak. [21] Mindemellett a terhelt sem jelölt meg olyan konkrét és egyúttal alapos okot, amely alapján arra lehetne következtetni, hogy az első fokon eljárt bírói tanács tagjai elfogultak lettek volna, a bizonyítékok bírói mérlegelése és a számára hozott kedvezőtlen döntés miatt vélte az eljáró bíróságot elfogultnak. [22] Azt a törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak [EBH 2014. B.4.]. [23] Nem alapozza meg a bírói elfogultságot önmagában az sem, ha a terhelt a bírót a hivatali tevékenysége során végzett magatartásával összefüggésben feljelenti, illetve vele szemben magánvádas büntetőeljárás megindítását kezdeményezi. [24] Következésképpen a felülvizsgálati indítványnak az abszolút eljárási szabálysértésre történt hivatkozása nem alapos. [25] Mindezekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. VI. [26] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő