A határozat elvi tartalma: Hivatali visszaélés és hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményének elhatárolása. KÚRIA Bfv.I.1688/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év április hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Győri Fellebbviteli Főügyészség által a II. rendű terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 4.B.310/2012/
- számú, valamint Győri Ítélőtábla Bf.21/2016/
- számú ítéletének II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Tatabányai Törvényszék a
- október
- napján kihirdetett 4.B.310/2012/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 5 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (
- évi IV. törvény
- §), melyből 2 rendbeli felbujtóként elkövetett és közokirat-hamisítás bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés b) pont]; ezért halmazati büntetésül 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban állapítva meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 400.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásáról meg nem fizetése esetén, és kötelezte a terheltet a felmerült bűnügyi költség viselésére. A fellebbezések alapján másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a
- május 31-én kihirdetett Bf.21/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terheltre vonatkozó részében helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen - a törvényes határidőn belül - a Győri Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő II. rendű terhelt terhére, azt a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapítva. Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok a jogerős ítéleti tényállás
- pontjában foglalt cselekményeket törvénysértően minősítették hivatali visszaélés bűntettének. Álláspontja szerint a II. rendű terhelt cselekménye helyesen 2 rendbeli, a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti, az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének minősül, mivel a terhelt szabálysértési előadóként mint hivatalos személy járt el, ennek kapcsán kért a IX. rendű terhelttől jogtalan előnyt, majd azt el is fogadta, és hivatali kötelességét két különböző eljárásban is megszegve tájékoztatta a IX. rendű terheltet arról, hogy miként kerülheti el a szabálysértési felelősségre vonást, majd - tudva a IX. rendű terhelt vallomásának valótlan voltáról - az eljárásokat meg is szüntette. Megítélése szerint a Btk. 82. §
(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a kiszabott büntetés törvénysértő, mivel a helyes minősítés szerint e bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt terhére vonatkozóan változtassa meg, a terhére rótt bűncselekményeket - miután a terheltre nézve a Btk. a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel kedvezőbb elbírálást eredményez, mint az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény - minősítse 2 rendbeli, a Btk. 294. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti vesztegetés bűntettének, a Btk. 305. §
- a)pontja szerinti hivatali visszaélés bűntettének, 2 rendbeli, a Btk. 305. §
- a)pontja szerinti felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének és a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének, szabjon ki vele szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint annak ellenére, hogy bár az irányadó bírói gyakorlat szerint a vesztegetés bűntettének kötelességszegéssel elkövetett, súlyosabban minősülő esete megállapításához a történeti tényállásnak részletesen tartalmaznia kell azokat a hivatali kötelességet meghatározó normákat, melyeket az elkövető megszeg, és az irányadó tényállás
- pontja nem rögzítette a II. rendű terheltre nézve a kötelezettséget előíró jogszabályt vagy egyéb normát, a terhelt egy szabályos eljárásban a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolta a hivatali minőségéhez fűződő jogosítványait, amikor a IX. rendű terheltet a tanúkihallgatás előtt kioktatva hozzásegítette a szabálysértési felelősség alóli mentesüléshez. Ezért a Győri Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát annyiban módosította, hogy a II. rendű terheltnek a tényállás
- pontjában írt magatartása helyesen a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontja szerint minősülő, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette. A felülvizsgálati indítványban foglaltakat egyebekben fenntartotta és azzal egyezően végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a Kúria állapítsa meg: a terhelt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra (BF.1496/2016/1-I.). A Kúria nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyészség írásbelivel egyező indítványt terjesztett elő. képviselője az II. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség jogi álláspontjával részben egyetértve a tényállás 12. pontjában írtakkal kapcsolatban arra utalt, hogy védence magatartása nem minősül vesztegetésnek, mivel cselekménye - a jegyzőkönyvek és a lehallgatási anyagok alapján - csak évődésként értékelhető, tényleges előnyről nem is állapodott meg társával, és ugyan kétségtelenül helytelenül viselkedett, ez azonban nem alkalmas a súlyosabb bűncselekmény megállapítására. A rendkívüli időmúlásra hivatkozva kifejtette, hogy a terhelttel szemben indokolatlan hátrány lenne, ha munkáját veszítené el a jogerős határozatok terhére történő megváltoztatása kapcsán. .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt és az indítványozók által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §
(1)bekezdés - az indítványozó által felhívott - b) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. Az első fokú ítéleti tényállás
- pontjának lényege a következő: Az ügy IX. rendű terheltjével szemben
- október 9., majd
- december
- napján helyszíni bírság kiszabására került sor, mert gépkocsija közúton a megállni tilos táblát figyelmen kívül hagyva várakozott. Miután a szabálysértési bírságokat a IX. rendű terhelt nem fizette be, mindkét cselekmény miatt szabálysértési eljárás indult ismeretlen tettes ellen. A szabálysértési eljárások előadója az ... Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán a II. rendű terhelt volt, aki mindkét ügyben tanúként idézte a IX. rendű terheltet mint a gépjármű üzemben tartóját. A meghallgatáson a II. rendű terhelt a IX. rendű terhelt azon ígéretéért cserébe, hogy a kihallgatást követően meghívja őt egy fagylaltra vagy egy kávéra, kioktatta a IX. rendű terheltet arról, hogyan mentesülhet a szabálysértési felelősség alól. A IX. rendű terhelt a kioktatásnak megfelelően - valótlanul - azt vallotta, hogy a szabálysértések elkövetésének időpontjában hozzátartozója vezette a gépkocsit, akit - élve mentességi jogával - nem kíván megnevezni. E vallomás alapján a II. rendű terhelt mindkét szabálysértési eljárást megszüntette a bizonyítottság hiányára hivatkozva. Miután a II. rendű terhelt szabálysértési előadóként mind az
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés
- l) pontja, mind pedig a
- §
(1)bekezdés
- k) pontja szerint hivatalos személy volt, aki hivatali helyzetével visszaélt, a Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség azon álláspontját, mely szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás
- pontja szerinti magatartás teljes mértékben alkalmas a minősített hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására. A felülvizsgálati eljárásban azonban - a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel - a jogerős ítéletek szerinti tényállás, azaz nem csak az elsőfokú bíróság által megállapítottak az irányadók. A Kúria töretlen gyakorlata szerint az irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolásának bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). Erre figyelemmel pedig a Kúria a tényállás részének tekintette a másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla által - az ítéletszerkesztési hiba folytán nem a megfelelő helyen, hanem a minősítés indokolása kapcsán az ítélet
- oldalának harmadik bekezdésében - rögzített azon tényt, amely szerint nem volt megállapítható a tényállás
- pontja kapcsán a korrupciós háttér, és hiányzott a konkrét, kézzel fogható és komolyan vehető jogtalan előny. A másodfokú bíróság ezzel lényegében mellőzte a tényállás
- pontjának azon részeit - a jogtalan előny kérését, illetve ígéretét -, amelyek alapot adnának a vesztegetés bűncselekménye megállapítására. Az első fokú ítélet ugyan nem rögzítette, hogy ez a cselekmény az
- évi IV. törvény
- §-ának melyik fordulatába ütközik, azonban az indokolás szerint hivatali kötelességét megszegve valósította meg a terhelt a hivatali visszaélés törvényi tényállását. Ezt a másodfokú bíróság nem helyesbítette. A tényállás bevezető részében azonban az első fokon eljárt bíróság csupán azt állapította meg, hogy a II. rendű terhelt rendőrfőtörzsőrmesterként az ... Rendőrkapitányság állományában teljesített hivatásos rendőri szolgálatot az Igazgatásrendészeti Osztályon, és - ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan utalt - az első fokú ítéleti tényállás
- pontjában sem jelölte meg azokat a jogszabályon, jogszabálynak nem minősülő belső szabályzaton, utasításon stb. alapuló kötelességeket, amelyek megszegésével a II. rendű terhelt a bűncselekményeket elkövette. Ezt a hiányosságot az ítélőtábla sem pótolta. A hivatali visszaélés kötelességszegéssel elkövetett fordulata azonban nem állapítható meg, ha a bíróság nem tárja fel és ítéletében nem rögzíti azokat a kötelezettségeket, amelyet a terhelt nem teljesített. Emellett ahhoz, hogy a kötelességszegés megállapítható legyen, a tényállásnak tartalmaznia kell a megszegett kötelezettség mellett azt a jogi eszközt - jogszabályt, szervezeti és működési, ügyrendi, ügyviteli szabályt, normatív utasítást, egyedi intézkedést, parancsot, avagy más, közjogi szervezetet szabályozó eszközt - is, melyen a kötelesség alapult. Ez irányadó a hivatali visszaélés
- évi IV. törvény
- § I. fordulata, illetve a
- § a) pontja szerinti cselekmény kapcsán is. Azonban mind az
- évi IV. törvény
- § III. fordulata, mind a Btk.
- § c) pontja szerint elkövethető a hivatali visszaélés bűntette úgy is, hogy az elkövető hivatali helyzetével egyébként visszaélve valósítja azt meg. Márpedig az nem lehet vitás, hogy a hivatalos személy sem a saját, sem más érdekében nem gyakorolhatja hivatali helyzetéhez fűződő jogait rendeltetésellenesen. Az a rendőr, aki a tudomására jutott szabálysértési cselekmény elkövetőjének a szabálysértés jogkövetkezményeinek elkerülése érdekében „kioktatással" segítséget nyújt, nyilvánvalóan visszaél a hivatalos személykénti helyzetével, megszegi a hivatalos személlyel szembeni általános elvárásokat, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja a hivatali minőségéhez fűződő jogosítványait. Ez azonban nem érinti az e tényállási pontban rögzített cselekmények minősítésének törvényességét; a megtámadott határozatokban - korrupciós jogtalan előny hiányában - törvényes a tényállás
- pontja szerinti cselekményeknek az
- évi IV. törvény
- §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettekénti minősítése, azzal azonban, hogy azok nem a törvényi tényállás I., hanem a III. fordulatába ütközőek. E minősítés mellett törvényes a vele szemben alkalmazott joghátrány is. A Kúria olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles. Ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat Gresu Ferenc II. rendű terheltre vonatkozó részében a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- április
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő