Pf.20251/2007/3 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla felperes neve (felperes címe) felperesnek - az OIT Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztály által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt folyamatba tett perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

1. május
2. napján kelt P.20.028/2006/
3. szám alatti részítéletével szemben a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő RÉSZÍTÉLETET: Az ítélőtábla a megyei bíróság részítéletét helybenhagyja. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A megyei bíróság fellebbezéssel támadott részítéletében a felperes 1.933.621.- Ft és ezen összeg törvényes mértékű kamatainak - bírósági jogkörben okozott kártérítés jogcímén történő megfizetésére vonatkozó keresetét elutasította. Részítéletének indokolása szerint elsődlegesen az alperes által előterjesztett pergátló kifogást vizsgálta. A felperes a alperest 5.425.425.- Ft és járulékai iránt beperelte, amely perben kijelölés alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság járt el P.20.124/
5. szám alatt. E perben a keresetlevél
6. december
7. napján kelt. A kereset ténybeli és jogi alapját a felperes arra alapította, hogy megítélése szerint a téves ítélet alapján öt évre visszamenően nem számolhatott el a volt munkáltatójának költségeket. A jogerős ítéletek tévesen a költségátalányt munkabérnek minősítették, a megítélt összeget az APEH munkabérnek minősítette és levonta utána a személyi jövedelemadót. Így a felperesnek munkabérből kellett fedeznie a felmerült költségeit, a kárát ez okozta. A perfüggőség a megyei bíróság megítélése szerint nem áll fenn. Jelen ügy korábban indult, mint a hivatkozott per és nem ugyanazon jog iránt. Álláspontja szerint a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére csak akkor kerülhet sor, ha a kártérítés általános és különös feltételei adottak (Ptk.339.§. /1/ bekezdés és 349.§. /1/ bekezdés. Az alperes jogellenes magatartását a bírósági tevékenységgel összefüggő kár tényét és mértékét, az okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A felperes a 647.113.- Ft és ennek
8. július
9. napjától járó törvényes mértékű kamatainak megfizetésére vonatkozó kártérítési igényét arra alapította, hogy az alperes a 3.Mf.20.596/
10. számú perben jogellenesen és felróhatóan utasította el a felperes keresetét, nem értékelve a munkáltató terhére azt, hogy irodájából tűnt el az irat. Álláspontja szerint a munkáltató felel mindazon követelésért, amit beszedett, vagy amit beszedni elmulasztott. Az alperes elévülési kifogására figyelemmel a megyei bíróság ezen kártérítési igény vonatkozásában először azt vizsgálta, hogy a perbeli követelés elévülte, mivel az elévült követelés bírósági úton nem érvényesíthető, ezért a bíróság a keresetet érdemben nem bírálhatja el. A csatolt iratok alapján megállapította, hogy a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2.M.388/1996., illetve az alperes 3.Mf.20.596/1997/
11. számú jogerős ítéletet a felperes
12. július 27-én átvette, amely időponttól a keresetlevél benyújtásáig több mint öt év eltelt anélkül, hogy a felperes a Ptk.327.§. /1/ bekezdése szerinti elévülést megszakító cselekmény megtörténtét igazolta volna. A felperes fennmaradó kártérítési igénye a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 1.M.7/2001/
13. és a alperes Mf.20.239/2002/
14. sorszámú ítéletével kapcsolatos. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 1.M.7/
15. számú perében a kirendelt könyvszakértő alap- és kiegészítő szakvéleményét ítélkezése alapjául elfogadta és ez alapján állapította meg a felperest megillető munkabér összegét. A bíróság a speciális szakismeretet igénylő jelentős ténymegállapításához szakismerettel rendelkező könyvszakértőt vett igénybe. A szakértő felé a felperes is kérdéseket intézhetett, a szakértői vélemény kiegészítésére is sor került. A szakértő a kitűzött tárgyaláson a felek kérdéseit, észrevételeit megválaszolta. A munkáltató a szakértői véleményt elfogadta, a felperes további szakértői bizonyítást kért. Munkaügyi bíróság a könyvszakértő alap- és kiegészítő szakvéleményét aggálytalannak ítélte, és a felperes további bizonyítási indítványát elutasította. A felperes által előadottak a bíróság jogellenes magatartásának, így az alperes kártérítési felelősségének megállapítására nem alkalmasak, mivel a Bszi.7.§-a értelmében a bíróság határozata mindenkire kötelező. Az alperes jogerős döntése minden más később eljáró szervet köti. A felperes bizonyítási indítványának elutasításakor a megyei bíróság megalapozottan hivatkozott arra, hogy a kellően megindokolt szakértői vélemény vitatása önmagában nem teszi aggályossá a szakértői véleményt, és nem teremt alapot más szakértő kirendelésére. Jogalkalmazási, jogértelmezési hibát a felperes állított, de nem bizonyított. Így a 173.582.- Ft és kamata iránti igényt a bíróság elutasította. Nem találta alaposnak a felperes 812.926.- Ft-vel kapcsolatos kártérítési igényét sem, amely a fenti számú perrel kapcsolatos, mégpedig a szakértő által megállapított leírt követelések összegét foglalja magában. A korábbi munkaügyi perben a munkaügyi bíróság részletesen számot adott arról, miért nem fogadta el a felperes hivatkozását a leírt hitelekkel kapcsolatban. Részletesen megindokolta, hogy a munkáltatót nem terhelte olyan kötelezettség, hogy a felperes hozzájárulását a leírás vonatkozásában kikérje. A leírás során a munkáltató a vonatkozó pénzügyi előírásoknak megfelelően járt el. Megítélése szerint a felperes által sérelmezett jogerős ítélet rendelkezésére és annak alapjául szolgáló tényállásra kártérítési igényt e körben sem lehet alapítani. A kártérítési per nem irányulhat a jogerős ítélet felülbírálására, nem szolgálhat rendkívüli jogorvoslati eszközként, nem léphet a Pp.XIV. fejezetében szabályozott felülvizsgálat helyébe. Az alperes kártérítési felelősségét nem alapozza meg a felperes arra való hivatkozása sem, hogy a döntéssel nem ért egyet. Jogellenesség hiányában a bíróság a 812.926.- Ft és kamata iránti igényt is elutasította. A megyei bíróság nem találta alaposnak a felperes 300.000.- Ft perköltség és kamata megfizetésére vonatkozó keresetét sem. A jogerős ítélet az elsőfokú pertárgy értékhez, a fellebbviteli eljárás pertárgy értékéhez viszonyítva határozta meg a pernyertesség-pervesztesség arányában a felperest terhelő perköltség összegét. Indokolási kötelezettségének az Mf.20.239/2002/
16. számú ítélet, a Pp.221.§. /1/ bekezdése alapján teljes körűen eleget tett. A jogerős ítélet a pernyertességpervesztesség arányának megfelelően állapította meg a Pp.81.§. /1/ bekezdése alapján a felperest első- és másodfokon terhelő összegét. Jogellenesség hiányában a kártérítési követelés alaptalan. A megyei bíróság a kifejtett indokok alapján a felperes keresetét elutasította, egyben a Pp.213.§. /2/ bekezdése alapján részítéletet hozott. A részítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben kérte a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és keresetének való teljes helyt adást. Fellebbezésének indokolásául előadta, tévesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a 3.Mf.20.596/
17. számú perrel kapcsolatos 647.113.- Ft igénye elévült. Nem értett egyet azzal sem, hogy az Mf.20.239/
18. számú perben a munkáltató hanyagsága miatt eltűnt iratok következtében 173.508.Ft-ot nem ítéltek meg részére, illetve a volt munkáltató a felperes megkérdezése nélkül behajthatatlannak nyilvánított 812.926.- Ft összegű követelést. Tévesen fogadták el a korábbi ügyben eljáró bíróságok a beszerzett szakértői véleményt. Megalapozatlanul kötelezte őt az alperes a folyamatban volt munkaügyi perben 300.000.- Ft perköltség megfizetésére is. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a bíróságnak kellett volna döntenie arról, ha egy szerv kizárólagosan őriz iratokat és azokat elveszíti - betörés nem történt -, így a bírósági ítéletek nem hajthatóak végre, a megsemmisülésről bizonyíték nincs, ki a felelős, aki az iratokat elveszítette, megsemmisítette, avagy a teljes mértékben vétlen, aki hozzá nem férhetett az iratokhoz. A bíróság meg sem értette a kereset ezen részét, így ezekkel nem is foglalkozott. A követelésének második tétele az volt, hogy a bíróság ítélete alapján a ...és Vidéke Takarékszövetkezet volt felelős azért, hogy a felperest illető munkabér-követeléseket az adósoktól beszedje. A takarékszövetkezet a beszedésért nem tett semmit. A felperesnek nem kínálta fel azokat az ítéleteket, amelyek beszedését biztosítani nem tudta, és a felperes akarata és beleegyezése nélkül 812.926.- Ft értékben leírta a követeléseket. A bíróság ezt a kérdést sem értette meg, így ezzel sem foglalkozott. Álláspontja szerint helytelen a megyei bíróság elévülésre vonatkozó álláspontja a 647.113.- Ft vonatkozásában. A felperes el volt zárva a bizonylatok elől, nem tudhatta, hogy javára mikor, milyen pénzösszeg folyik be, ezért volt kénytelen keresetet indítani. Amennyiben alulbecsüli a megtérülést, úgy a kötelezett csak azt fizeti ki, de az elévülés miatt is kénytelen volt a felperes perbe vinni az egész követelést. Így álláspontja szerint a meg nem térült követelések elévülési ideje megszakadt és újból kezdődik. Megalapozatlan a megyei bíróság 300.000.- Ft perköltséggel kapcsolatos álláspontja is. Az alapügyben jogellenesen emelte föl jogerős ítéletében az eljáró bíróság 100.000.- Ft-ról 200.000-re az elsőfokú perköltséget fellebbezés nélkül, ugyanakkor másodfokú perköltségként pedig szintén téves a 100.000.- Ft fellebbezési eljárási költség megfizetésére vonatkozó rendelkezés. Ez kifejezett törvénysértésnek minősül. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatait a Pp.206.§-ában foglalt elveknek megfelelően értékelve megalapozott tényállást állapított meg, és az ebből levont jogi következetése is mindenben helytálló és helyes. Az ítélőtábla teljes egészében osztotta a megyei bíróság jogi álláspontját és a részítélet részletes indokolásában foglaltakat. A fellebbezésben felhozott érvekre figyelemmel az alábbiakat emeli ki: A megyei bíróság a rendelkezésre álló eljárási adatok alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes 647.113.- Ft és járulékaival kapcsolatos igénye elévült. Az alperes 3.Mf.20.596/1997/
19. szám alatti jogerős ítéletét a felperes
20. július 27-én átvette. A Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.894/1998/
21. számú ítéletében az alperes 3.Mf.20.596/1997/
22. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletet a felperes
23. augusztus 31-én vette át. Ugyanakkor az ezen perrel kapcsolatos kártérítés megfizetése iránti keresetlevelét
24. november
25. napján nyújtotta be. A Ptk.324.§. /1/ bekezdése szerint a követelések öt év alatt évülnek el, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A 325.§. /1/ bekezdés értelmében az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A felperes a 647.113.- Ft-os igényének esedékességét
26. július
27. napjában határozta meg, ezen időponttól a keresetlevél benyújtásáig pedig több mint öt év telt el, még az esetben is, ha az ötéves elévülési határidőt a Legfelsőbb Bíróság
28. sorszámú ítéletének átvételétől -
29. augusztus
30. számítjuk. Megalapozottan állapította meg a megyei bíróság, hogy a Ptk.327.§. /1/ bekezdése szerinti elévülést megszakító cselekmény nem történt, ennek igazolására nem került sor. Az a tény, hogy a felperes különböző szervekhez, így a Legfőbb Ügyészséghez, a Szombathelyi Városi Ügyészséghez, illetve az OIT Hivatalhoz különböző beadványokat nyújtott be, az elévülést nem szakította meg, illetve az elévülés nyugvása sem állapítható meg. A 173.582.- Ft, a 812.926.- Ft és ezen összegek törvényes mértékű kamatai, valamint a 300.000.- Ft perköltséggel kapcsolatban is a megyei bíróság megalapozottan és a rendelkezésre álló adatok alapján jogszerűen utasította el a felperes keresetét. A munkaügyi perben meghozott ítéletek során jogalkalmazási, jogértelmezési hiba, hiányosság nem állapítható meg, így jogellenesség hiányában a Ptk-nak a 339.§. /1/ bekezdésében meghatározott konjuktív feltételei hiányoznak, ezért a kártérítés megállapítására nem kerülhet sor. Az ítélőtábla a Pp.253.§. /2/ bekezdése alapján - helyes és teljes körű indokaira figyelemmel - a megyei bíróság részítéletét helybenhagyta. Az alperesnek a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel, - mivel a tárgyaláson nem jelent meg - ezért e tárgyban az ítélőtábla a határozathozatalt mellőzte. Győr,
31. évi április hó 3.napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Vass Mária sk. Dr. Lezsák József sk. előadó bíró bíró