Gfv.30194/2016/1 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.194/2016/

1. A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke Beszterceyné dr. Benedek Tímea előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Gyarmati Andrea jogtanácsos Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek jogi képviselője: Teszársz Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Teszársz Anna) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.036/2015/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Törvényszék 14.G.20.389/2014/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 15 nap alatt 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria megállapítja, hogy a felperes személyes illetékmentessége miatt le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3]
4. november
5. napján a perben nem álló B Önkormányzat, M Község Önkormányzata, az I Kft. és az I. rendű alperes konzorciumi megállapodást kötött a „B-i Élménykörút" elnevezésű projekt megvalósítására, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. Az I. rendű alperes vállalta borászati bemutatótér és élménypark, valamint az M Törköly Pálinkafőzde Múzeum kialakítását, amelynek érdekében már korábban,
6. június 2-án - az ajánlati felhívására érkezett ajánlatok közül az általa legjobb ajánlatot benyújtónak ítélt- II. rendű alperessel vállalkozási szerződést kötött. E szerződést mindkét fél képviseletében, ügyvezetőként eljárva ugyanaz a személy írta alá. Az I. rendű alperes által vállalt projektelem
7. február 28-ára elkészült. [4] [5] [6] [7] [8]
8. június 24-én kötötte meg a B Önkormányzat a konzorcium vezetőjeként a támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a felperes jogelődjével (a továbbiakban: felperes) a perbeli projekt megvalósítására. Az I. rendű alperes a konzorciumi megállapodásban foglaltakra figyelemmel 22.795.444 Ft támogatásban részesült. 2011 áprilisában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: főigazgatóság) az I. rendű alperesnél helyszíni mintavételes ellenőrzést tartott. Ennek eredményeképpen, a 2011.december 12-én kelt jelentésében az alábbi szabálytalanságokat állapította meg: az I. rendű alperes által a kivitelező II. rendű alperessel kötött vállalkozási szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló
9. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 221.

(3)bekezdésébe ütközik és ezért semmis, az I. rendű alperes megsértette továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló

1. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
2. §-át és a Pályázati Útmutató C
3. pontját a szerződés megkötésével. Az ellenőrzést követően a felperes a
4. június 1-jén kelt döntésével elrendelte a 22.795.444 Ft európai uniós támogatás visszafizetését. Az I. rendű alperesnek e döntéssel szembeni, a nemzeti fejlesztési miniszterhez benyújtott jogorvoslati kérelme nem vezetett eredményre. A jelen per I. rendű alperese a Kaposvári Járásbíróságon keresetet terjesztett elő a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség I. rendű alperes és a jelen per felperese mint II. rendű alperes ellen. Kérte annak megállapítását, hogy nem tartozik a kapott támogatást visszafizetni. A Kaposvári Járásbíróság előtti perben a II. rendű alperes (jelen per felperese) érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Többek között arra hivatkozott, hogy a felperesnek (jelen per I. rendű alperesének) a jelen per II. rendű alperesével
5. június 2-án kötött vállalkozási szerződése semmis. Utóbb igazolta, hogy az eljáró bíróság kioktatására tekintettel az ennek megállapítása iránt a jelen pert megindította.. A Kaposvári Járásbíróság emiatt az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztette. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [9] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között
6. június
7. napján létrejött vállalkozási szerződés semmis, mert az a Ptk.
8. §

(3)bekezdésébe, a Tpvt. rendelkezéseibe, valamint nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. [10] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták a felperes kereshetőségi jogának fennállását, a kereset ténybeli és jogi alapját. Az első- és a másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. és a II. rendű alperes között 2008. június 2án létrejött vállalkozási szerződés semmis. A felperes keresetét a Ptk. 221. §

(3)bekezdése és a Tpvt. rendelkezései alapján nem, a Ptk. 200. §

(2)bekezdés

1. fordulata alapján, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés címén azonban alaposnak tartotta. [12] Utalt a 2007-
2. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/
3. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: korm.r.1)
4. §

(1)és

(2)bekezdésére, miszerint a felperesnek kötelessége a korm.r.

2. §
3. pontjában meghatározott szabálytalanság észlelése esetén eljárni, továbbá a korm.r.
5. §

(1)bekezdésére, amely ilyen esetben kimondja a szabálytalanság miatt eljárni köteles szerv visszafizetés iránti intézkedési kötelezettségét is. Felhívta emellett az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: korm.r.2) 3. §

(2)bekezdését (helyesen: b) pontját) és 6.§

(2)bekezdés e) pontját is, amely a felperes fenti eljárási, intézkedési kötelezettségét megalapozó ellenőrzésre jogosította fel a főigazgatóságot. E szabályok tükrében úgy ítélte, hogy a felperes kereshetőségi joga a Ptk. 234. §

(1)bekezdése, a Ptk. 239/A. §

(1)bekezdése, a Polgári Perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-a és az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010.(VI.28.) PK vélemény
3. pontjában írtak alapján fennáll. [13] Kifejtette azt is, hogy az alperesek között létrejött vállalkozási szerződés alkalmas arra, hogy a társadalom erkölcsi értékítéletét megbolygassa, az uniós támogatások elosztási rendszerének tisztaságába vetett közbizalom sérüljön. Az I. rendű alperes ugyanis árajánlatot két, a beruházások helyszínétől távolabb eső p-i székhelyű cégtől, valamint attól az m-i cégtől - a II. rendű alperestőlkért, amelynek tulajdonosi köre részben azonos volt az I. rendű alperesi tulajdonosi körrel. Az elsőfokú bíróság mérlegelte azt is, hogy e tulajdonosok között rokoni kapcsolat is fennállt, sőt a két cég ügyvezetője is ugyanaz a személy volt, továbbá, hogy a II. rendű alperes cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi körében a pályázat benyújtásakor és a vállalkozási szerződés megkötésekor az építőipari kivitelezési tevékenység nem is szerepelt. [14] Az alperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. [15] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette az Európai Unió támogatásával megvalósuló, a perbeli jogügyletet érintő pályázati felhívás C4.pontjának az elszámolható jogi költségek körére vonatkozó előírásokkal, a
4. június 24-én kelt támogatási szerződés
5. számú (helyesen:7.számú) melléklet 3.pontjának ugyancsak az elszámolható költségekre, illetve a piaci ár igazolására irányadó rendelkezésekkel, a támogatási szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek
6. pontjának a szerződésszegés eseteit, jogkövetkezményeit meghatározó szabályokkal. Ismertette a felperesi jogelőd
7. június 1-jén kelt, a jelen per I. rendű alpereséhez címzett, a megállapított szabálytalanságokat részletező levelét, az I. rendű alperes jogorvoslati kérelmére hozott, helyben hagyó döntésben írottakat, miszerint további jogorvoslatnak nincs helye, s mivel a főigazgatóság álláspontját a felperesi jogelőd elfogadta, szabálytalansági eljárás lefolytatására nem került sor, a főigazgatóság jelentésében írtak nem képezhették a jogorvoslat tárgyát. A másodfokú bíróság a tényállás részévé tette az I. rendű alperes által megelőzően indított per keresetlevelének és a jelen per felperesének mint II. rendű alperesnek ellenkérelme tartalmát is, amely utóbbi szerint a jelen keresettel érintett, a jelen per I. és II. rendű alperese között létrejött szerződés jogszabályba ütközés, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés miatt semmis. [16] A másodfokú bíróság ezt követően kifejtette, az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben úgy ítélte, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközésre hivatkozással a perbeli szerződés semmisségének megállapítása iránti kereset előterjesztésére, így az érdemben nem vizsgálható, azt el kellett emiatt utasítani. [17] Az ítélőtábla utalt arra, a felperest jogszabály nem hatalmazza fel perindításra. A Pp.
8. §

(1)bekezdése által megkövetelt jogi érdekeltsége pedig csak akkor lenne megállapítható, ha a perben hozott ítélet jogaira, jogviszonyaira, kötelezettségeire, jogosultságaira közvetlenül kihatással lenne. A másodfokú bíróság szerint, önmagában más perben eljáró bíróság felhívása valamely külön per megindítására nem elegendő a jogi érdek igazolására. E körben a megelőző perben eldöntendő tény és jogkérdés, az azzal szembeni releváns és nem a tényleges védekezés vizsgálandó. Úgy ítélte, a Kaposvári Járásbíróság előtt folyamatban levő perben jelen per felperese érdemben eredményesen azzal védekezhet, hogy a határozatában felsorolt szabálytalanságok fennállnak, jelen per I. rendű alperese ezért kötelezhető a támogatás visszafizetésére. Nem védekezhet azonban azzal, hogy a visszafizetésről rendelkező határozatban nem említett egyéb szabálytalanságok is fennállnak, például, hogy az alperesek szerződése a határozatban nem említett okból -nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés miatt- is érvénytelen. [18] A másodfokú bíróság szerint a Kaposvári Járásbíróság döntésének kereteit a Pp.

1. § értelmében a határozat tartalma szabja meg, és abban a kérdésben dönthet a kereset érdemi vizsgálatakor, hogy a határozatban felsorolt szabálytalanságok fennállnak-e, s ezzel összefüggésben az alperesek közötti szerződésben kikötött vállalkozói díj elszámolható, vagy sem. [19] A jelen perben a felperesnek ezért csak olyan tartalmú érvénytelenségi kereset előterjesztéséhez fűződik jogi érdeke, amely összhangban áll a Kaposvári Járásbíróság előtt indított perben előterjeszthető releváns védekezéssel. Sem a szabálytalanságokat megállapító főigazgatósági jelentés, sem a felperes által meghozott, sem a jogorvoslati kérelem elbírálásakor született döntés nem tesz olyan megállapítást, hogy a perbeli szerződés nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. A jelen per felperese a Kaposvári Járásbíróság előtt védekezésként eredményesen erre nem hivatkozhat. Az alperesek közötti szerződés jó erkölcsbe ütközése miatti érvénytelenségének megállapításához jogi érdeke ezért nem fűződik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [21] Állította, a jogerős ítélet sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdését, a Pp.

1. §-át, Pp. 24-
2. §-át, Pp.
3. §-át, Pp.
4. §-át, valamint a Ptk.
5. §

(1)bekezdését, a 200. §

(2)bekezdését, a

1. július 11-ei 1083/
2. EK rendelet
3. cikk 7.) pontját, a korm.r
5. §-át
6. §-át és
7. §-át. [22] Előadta, a felperesi jogi érdekeltséget -a másodfokú bíróság ítéleti indokolásával szemben- a támogatási rendszert szabályozó jogszabályok, a támogatási szerződés rendelkezései és a Kaposvári Járásbíróság előtt folyamatban levő per igazolják. [23] A Pp.
8. §

(1)bekezdésére és a Ptk. 234. §

(1)bekezdésére hivatkozással azzal érvelt, hogy a jogi érdekeltséget a bíróságnak minden ügyben egyedileg, az ügy összes körülményét figyelembe véve kell megvizsgálni. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes olyan támogatási jogviszony részese, amelyben a támogató, a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az Európai Unió támogatási feltételeinek kedvezményezett általi teljesítése esetén vissza nem térítendő európai uniós támogatást biztosít a támogatási szerződésben rögzített projekt megvalósításához. A felperes a támogatás jogszerű felhasználása esetén vállalt kötelezettséget a támogatás kifizetésére. Ellenkező esetben köteles a már kifizetett, szabálytalansággal érintett összeget a kedvezményezettől visszakövetelni. A főigazgatóság a vizsgálata során feltárta és jelentésében rögzítette a szabálytalanságokat. A felperes jogelődje ezen vizsgálat alapján járt el, amikor határozatában az I. rendű alperestől a kifizetett támogatás visszafizetését kérte. Ez olyan kötelessége volt, amely önmagában igazolja a jelen per megindításához fűződő jogi érdekének fennállását. [24] A felperes szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 221. §-ában foglalt indokolási kötelezettségét is, mert ítéletében nem jelölte meg, hogy miért hagyta figyelmen kívül a keresetlevélben foglalt jogi érdekeket megalapozó körülmények vizsgálatát. [25] A felperes sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság a Kaposvári Bíróság előtt folyamatban levő perre vonatkozóan meghatározta azt, hogy az alperes mivel nem védekezhet és az eljáró Kaposvári Járásbíróságnak mit kell vizsgálnia, milyen kérdésben hozhat döntést. [26] A felperes végül utalt arra is, hogy a főigazgatósági jelentés leírja: az alperesek által megkötött vállalkozási szerződés jogszabályba ütközik, így a Ptk. 200. §

(2)bekezdése alapján tilos szerződésnek tekinthető. A tilos szerződéssel azonban megvalósul a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség is. A felperesnek ezen okból is fennáll a keresetindításhoz fűződő jogi érdeke. [27] A felperes tévesnek tartotta a bíróság által megállapított pertárgyértéket és azt, hogy a jogerős ítélet nem jelölte meg, az ügyvédi munkadíj mértékét mi alapján állapította meg. [28] Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján. A támadott határozatot az alábbiakra tekintettel nem tartotta jogszabálysértőnek. [30] A Kúriának a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettek, illetve a felülvizsgálati kérelemben írtak alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperesi kereshetőségi jog hiányának megállapítása sérti-e a felperes által megjelölt jogszabályokat. A Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy a felperes mint a keresettel támadott szerződés megkötésében részt nem vevő fél, e szerződés nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző semmisségének bíróság általi megállapításához fűződő jogi érdekét nem tudta igazolni. Éppen az általa felhívott, a jogvita eldöntése során alkalmazandó, a korm.r

2. §-ának,
3. §-ának és
4. §-ának szabályai biztosították számára, hogy bírósági eljárás igénybe vétele nélkül fellépjen az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet
5. cikk
6. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek olyan megsértése esetén, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. [31] A Kúria egyetértett abban is az ítélőtáblával, hogy a jelen per I. rendű alperesének a megelőző perben előterjesztett keresetének tartalma -miszerint a jelen per felperesének jogelődje által megállapított okokból, azok megvalósulásának hiánya miatt nem tartozik a támogatási összeget visszafizetni- határozza meg a jelen per felperesének abban a perben értékelhető releváns védekezését. A jelen perben előterjesztett keresethez fűződő jogi érdekét ezért önmagában az sem igazolhatta, hogy a jelen per felperese a másik perben alperesként a jelen keresettel érintett vállalkozási szerződés további okból -nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközés miatti- semmisségére is hivatkozott. [32] Utal arra is a Kúria, hogy az ítélőtáblát nem kötötte a másik per bíróságának a jelen per felperesének a jelen per megindításához fűződő jogi érdekével kapcsolatos eltérő álláspontja sem, figyelemmel a Pp.
7. §

(1)bekezdésében írtakra is. [33] A Kúria emiatt a Pp. 3. §

(1)bekezdésének, a Ptk. 234. §

(1)bekezdésének, a 200. §

(2)bekezdésének megsértését sem tudta megállapítani a keresettel támadott szerződés nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző volta megállapításának hiánya miatt. [34] A Kúria alaptalannak tartotta azt a felperesi állítást is, hogy a másodfokú bíróság a Pp.

1. §-ában írt indokolási kötelezettségét megsértette. Az ítéletének 7-9.oldalán részletesen kifejtette, hogy a másodfokú eljárásban kiegészített tényállás alapján miért jutott az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetésre a felperesi kereshetőségi jog tekintetében. Az indokolásából megállapítható, hogy az európai uniós támogatás felhasználása során észlelt szabálytalanság esetén a felperest terhelő, jogszabályban írt kötelezettségeknek az ügy sajátosságaira -a megelőzően indult perre- tekintettel csak milyen körben tulajdonított -a Kúria szerint helytállóan- jogi jelentőséget. [35] A Kúria tévesnek tartotta azt a felperesi hivatkozást is, hogy az ítélőtábla a Pp. 24-
2. §-ait megsértve határozta meg a jelen per pertárgy értékét. A felperes a keresettel érintett vállalkozási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Helyesen járt el ezért a másodfokú bíróság, amikor a szerződésben kikötött szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékéből indult ki a kialakult és következetes - az EBH2000.
3. számon közzétett elvi döntésben is tükröződő- bírói gyakorlatnak és a Pp. 24.§

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően. [36] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján. Záró rész [37] A felperes pervesztessége miatt köteles az alperesek jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megtéríteni a Pp. 270. §

(1)bekezdése és a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján. Ennek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)és

(5)bekezdése szerint határozta meg, figyelemmel a pertárgy értékre és a kifejtett jogi képviseleti munkára. [38] A felperes által le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja, 74. §

(1)bekezdése, illetve a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján. [39] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta. Budapest,
3. március
4. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Beszterceyné dr. Benedek Tímea sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró