Bf.84/2016/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.84/2016/

1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
2. évi január hó
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Tatabányai Törvényszék
4. szeptember hó
5. napján kelt 3.B.294/2016/
6. számú ítéletét megváltoztatja, a Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányságon 11000/149/2015.bü. számon indult ügyben lefoglalt, a bűnjeljegyzékben 208/
7. tételszám alatt bevételezett, a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet által 29200-801-16634/
8. szakértői vélemény szám alatt, az ORFK-nak /1139 Budapest, Teve u.4-6./ átadott 1080,4 gramm bruttó tömegű kábítószer tartalmú anyagot, valamint a bűnjeljegyzékben 214/
9. tételszám alatt bevételezett, ugyancsak az ORFK-nak azonos szakértői számon átadott kábítószer tartalmú anyagot elkobozza. A felmerült 1.120.444.- /Egymillió-egyszázhúszezer-négyszáznegyvennégy/ Ft bűnügyi költségből köteles az államnak felhívásra megfizetni I.r. vádlott 367.207.- /Háromszázhatvanhétezerkettőszázhét/ Ft-ot, II.r. vádlott 605.409.- /Hatszázötezer-négyszázkilenc/ Ft-ot, míg a fennmaradó 147.828.- /Egyszáznegyvenhétezer-nyolcszázhuszonnyolc/ Ft-ot az állam viseli. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r. és II.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja. A I.r. vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. I n d o k o l á s: A Tatabányai Törvényszék a 3.B.294/2016/16.szám alatti ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 176.§ /1/ és /3/ bekezdése szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében és a Btk. 237.§ /1/ bekezdése szerint minősülő járművezetés bódult állapotban vétségében. Ezért halmazati büntetésül hét év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztébe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett arról, hogy az I.r.vádlott a szabadságvesztésből annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I.r. vádlottal szemben 18.000 Ft vagyonelkobzást rendelt el. II.r. vádlott bűnösségét a Btk. 178.§ /1/ bekezdése szerinti kábítószer birtoklása bűntettében állapította meg. Ezért 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén II.r. vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II.r. vádlottól lefoglalt 750.000 Ft lefoglalását megszüntette, azzal, hogy a II.r. vádlottat terhelő bűnügyi költség biztosítására visszatartja. A további lefoglalt bűnjelek egy részét, - a II.r. vádlott marihuána termesztési tevékenységével összefüggésbe hozható tárgyakat - elkobozta, míg a többi dolog lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte a lefoglalást elszenvedőknek. Kötelezte a vádlottakat egyetemlegesen, illetve I.r. vádlottat külön is a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, I.r. vádlott vonatkozásában hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, II.r. vádlott esetében a felfüggesztő rendelkezés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. Jogorvoslattal élt az ítélet ellen I.r. vádlott és védője eltérő minősítés és a büntetés enyhítése, míg II.r. vádlott és védője is enyhítés érdekében. A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést módosított formában tartotta fenn. Hivatkozott arra, hogy a törvényszék az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. Ügyfelderítési kötelezettségét csaknem teljeskörűen teljesíttette, túlnyomó részt megalapozott tényállást állapított meg. A törvényszék ítélete indokolásában hivatkozott arra, hogy
10. tanú vallomása alapján került a tényállásba az a megállapítás, hogy I.r. vádlottól egy alkalommal ingyenesen kapott kipróbálásra amfetamint. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan
11. tanút a törvényszék a tárgyaláson nem hallgatta ki, nyomozati, gyanúsítottként tett vallomása sem került felolvasásra. Így a tényállás fent írt megállapításához bizonyíték nem áll rendelkezésre, hiszen I.r. vádlott sem tett említést vallomásaiban arról, hogy
12. tanúnak is adott ingyenes fogyasztásra kábítószert. Ezzel együtt megállapítható, hogy
13. tanú a nyomozati vallomásában elismerte, hogy fogyasztott kábítószert, azonban azt határozottan tagadta, hogy annak beszerzési forrása I.r. vádlott volt. Mindezekből következően az ítélet indokolásából mellőzni indítványozta a
14. oldal
15. bekezdését. Iratellenesnek találta a fellebbviteli főügyészség az ítéletnek azt a megállapítását is, hogy I.r. vádlott 1 millió Ft-ért vásárolta meg a tényállás 1.pontjában írtak szerint tőle lefoglalt kábítószert. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan I.r. vádlott a nyomozás során nem nyilatkozott az amfetamin vételáráról, a tárgyaláson azt 500.000 Ft-ban határozta meg hivatkozva arra, hogy a szakértői vizsgálat során csupán az ilyen mennyiségű kábítószer piaci árára utalt. Pontosítani látta szükségesnek a fellebbviteli főügyészség a BSZKI táblázat szerint a
16. évben a marihuánára vonatkozó hatóanyag-tartalom alapján a tényállás
17. pontját annyiban, hogy az ott írt 50 gramm marihuána totál-THC tartalma 0,1 gramm volt, ezáltal a 4.oldal második bekezdésében a hatóanyag- tartalom a 0,05 gramm helyett 0,1 gramm, a
18. bekezdésben az összegzés szerint nem 187,05 gramm, hanem 187,1 gramm a kábítószer hatóanyag-tartalma. A fentiekből következően pontosítani kell a
19. tényállási pontot is azzal, hogy II.r. vádlott I.r. vádlott részbeni közvetítésével összesen a 6,65 gramm helyett 6,7 gramm kábítószert termesztett, szerzett meg és tartott. Ezekkel a pontosításokkal a fellebbviteli főügyészség a törvényszék ítéletének tényállását megalapozottnak ítélte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét teljesítve számot adott mérlegelő tevékenységéről, külön is foglalkozva azzal, hogy a terjesztői típusú megatartást tagadó I.r. vádlotti védekezéssel szemben miért és mely bizonyítékokat fogadott el. Utalva a fellebbviteli főügyészség a minősítés megváltoztatását célzó védelmi indítványra, annak az álláspontjának adott hangot, hogy az a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma folytán a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethet. A cselekmények minősítése mindkét vádlott esetében törvényes és kellő jogi indokolással ellátott. A kiszabott büntetésekkel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy azok eltúlzottan enyhék, I.r. vádlott esetében abban nem fejeződik ki a cselekmény tényleges tárgyi súlya, értékelés nélkül maradt a kábítószer különösen jelentős mennyisége. A kábítószerrel kapcsolatos különösen a terjesztői típusú - magatartások nagyfokú társadalomra veszélyességet hordoznak magukban, újabb bűncselekmény elkövetését generálják, köztudomásúan elszaporodottak. A II.r. vádlott által létrehozott „ültetvény" arra utal, hogy tartósan berendezkedett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésére, mely bűnösségének magasabb fokát jelzi. A fellebbviteli főügyészség pontosan megjelölve az adott tételeket, indítványt tett a bűnügyi költség összegének, ezen belül annak vádlottankénti viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatására is. Összegezve tehát indítványa arra irányult, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg, I.r. vádlott fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésének, ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát is emelje fel, II.r. vádlott esetében a szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze és tiltsa el a közügyek gyakorlásától. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből I.r. vádlottat 367.207 Ft, II.r. vádlottat 605.409 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezze, míg állapítsa meg, hogy a fennmaradó 147.828 Ft bűnügyi költséget az állam viseli. A történeti tényállásból mellőzze, hogy „
20. tanúnak pedig egy ízben kipróbálás végett egy csík speed port adott át, az ezzel kapcsolatos iratellenes megállapításokat javítsa ki, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában hagyja helyben. A másodfokú nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat fenntartotta. I.r. vádlott védője a fellebbezést fenntartva hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás I.r. vádlott vonatkozásában megalapozatlan, mivel a törvényszék tényről tényre helytelen következtetést vont le. Ez a megalapozatlanság eredményezte a cselekmény téves minősítését is. Hivatkozott arra, hogy a beszerzett tanúvallomások, köztük még
21. tanú illetve
22. tanú vallomása sem alkalmas arra, hogy ítéleti bizonyossággal igazolja I.r. vádlott kereskedői magatartását. Ugyanígy az SMS-ek tartalmából sem vonható egyértelmű következetés arra, hogy az érintettek közt kábítószerrel kapcsolatba hozható üzenetváltások történtek. Az SMS-ekkel érintett személyek megfelelő, elfogható magyarázatot adtak az SMS-ek tényleges tartalmáról. Az üzenetváltások gyakorisága, rendszeressége sem lehet hivatkozási alap a kábítószer kereskedelemre, hiszen megállapítható, hogy az I.r. vádlottnak az érintett személyek közeli ismerősei voltak. Az I.r. vádlott azt elismerte, hogy rendszeresen fogyasztott kábítószert és alkalmanként más személynek is átadott fogyasztásra. Így a védelem álláspontja szerint I.r. vádlott cselekménye helyesen - az átadott kábítószerre nézve - csekély mennyiségű kábítószer forgalomba hozatalának és - a saját fogyasztásra megszerzett kábítószert érintően - különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklásának minősülhet. Nem vitatva az orvos-szakértői vélemény megállapításait, az I.r. vádlott terhére megállapított további cselekmény minősítése helyes, azonban a rendszeres kábítószer fogyasztó I.r. vádlott esetében a szervezetében kimutatott kábítószer nem feltétlenül befolyásolta volna vezetési képességében, ezért ezen cselekmény társadalomra veszélyessége elenyésző. A védő a másodfokú eljárásban is kitartott azon korábbi álláspontja mellett, hogy a védelem számára elfogadhatatlan az I.r. vádlott kábítószer-függésére nézve beszerzett pszichiáter szakértői vélemény. Annak megállapításával kapcsolatos aggályait a védő a már az elsőfokú eljárásban is elhangzottakkal egyezően adta elő. A védő a másodlagos kérelemmel kapcsolatosan hivatkozott az I.r. vádlottnak bűncselekmény idején fennálló elnehezült élethelyzetére, amelyre figyelemmel lehetőséget látott a büntetés enyhítésére, de végső soron az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására. II.r. vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezést, mely a felfüggesztés próbaidejének mérséklésére irányult, változatlan tartalommal fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy a tényállást a védelem megalapozottnak találja, megfelelő az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartama is. A II.r. vádlott az eljárás során mindvégig teljeskörű, magára és társára nézve is terhelő vallomást tett, amely nagyban elősegítette a tényállás felderítését. Munkáltatója II.r. vádlott munkavégzését pozitívan jellemezte. II.r. vádlott önként részt vett egy kábítószer használatról leszoktató kezelésen, a kábítószer fogyasztással felhagyott. A személyéhez köthető kábítószer hatóanyagtartalma épphogy csak meghaladja a csekély mennyiséget, ezáltal nem vehetett részt az elterelésen. A II.r. vádlott édesanyja az elsőfokú ítélet meghozatal előtt elhunyt, azóta a vádlottra komolyabb teher járul a család támogatásában. Mindezek a körülmények a védő álláspontja szerint lehetőséget adnak a próbaidő rövidebb tartamban való meghatározására. A nyilvános ülésen jelen lévő vádlottak csatlakoztak védőikhez. I.r. vádlott előadta még, hogy a vádbeli időszakban kábítószer-függő volt. A büntetés-végrehajtási intézetben átformálta személyiségét, jó magaviseletet tanúsít. Jogerős ítéletét követően bv. Keretek közt szeretne új, festőmázoló szakmát szerezni. A cselekményt nagyon megbánta. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta mindkét vádlott vonatkozásában a Be. 348.§ /1/ bekezdésének megfelelően. Ennek során megállapította, hogy a bizonyítási eljárás során az elsőfokú bíróság relatív eljárási szabálysértést valósított meg, amikor a 2016.szeptember
23. napján tartott tárgyaláson az ügyészi indítvány ellenére a tárgyalásra nem idézett tanúk közül csak
24. tanú,
25. tanú,
26. tanú és
27. tanú nyomozás során tett vallomását ismertette. Ahogy a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott rá, ez alkalommal elmaradt
28. tanú nyomozati vallomásának ismertetése, a tárgyalási anyagba történő beemelése. Vizsgálva azonban
29. tanú nyomozati vallomását megállapítható, hogy I.r. vádlottra nézve nem tartalmaz terhelő adatokat, így a fentiekben írt eljárási szabálysértés a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően orvosolható volt. A kiemelt ügyben az ítélőtábla az általános szabályok mellett vizsgálta az erre vonatkozó speciális rendelkezések érvényesülését is. A másodfokú bíróság a törvényszék eljárásában a fent írt szabálysértésen túl további hibát, hiányosságot, mulasztást nem észlelt. Az elsőfokú bíróság törvényes eljárás mellett teljeskörűen tette tárgyalás anyagává az adott bizonyítékokat, vonatkozik ez az I.r. vádlott esetleges kábítószerfüggőségével kapcsolatos szakértői bizonyításra is. Az elsőfokú bíróság a beszerzett pszichiáterszakértői vélemény megállapításait elfogadhatónak ítélte. Amennyiben ez a döntése helyén való, a bizonyítás nem válik törvénysértővé, amiért a védelem által indítványozott új szakértőt nem rendelt ki. Az ítélőtábla elemezve I.r. és II.r. vádlottak vallomásait, ugyanarra a következtetésre jutott, mint az elsőfokú bíróság. II.r. vádlott az eljárás során magára és I.r. vádlottra nézve- beleértve az I.r. vádlott kereskedői típusú magatartását is- terhelő vallomást tett. A terjesztői típusú magatartást tagadó I.r. vádlotti védekezés tükrében tehát az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy II.r. vádlott vallomása miként mutatkozik az egyéb bizonyítékok tükrében. Az elsőfokú bíróságnak ehhez rendelkezésére álltak az SMS üzenetváltással érintett személyek tanúvallomásai, az SMS-ek tartalma, a házkutatás, lefoglalás anyaga. Ezen bizonyítékokat összeolvasva az ítélőtábla megítélése szerint is csak arra a következtetésre lehetett jutni, amelyre helytálló mérlegelés és érvrendszer mentén az elsőfokú bíróság is jutott. Ahhoz, hogy I.r. vádlott esetében a védelem által hivatkozott megállapítások legyenek tehetőek, csak a felülmérlegelés tilalmának megsértésével kerülhetne sor a másodfokú bíróság részéről. I.r. vádlott esetleges kábítószer-függőségével kapcsolatosan a nyomozás során igazságügyi pszichiátriai szakértői vélemény került beszerzésre, melyet a védelem már a tárgyalás előkészítő szakában támadott indítványozva a tárgyalásra megidézni a szakvéleményt adó szakértőket, más szakértők kirendelését, illetve az I.r. vádlottat fogvatartó bv. intézettől a szakértői vizsgálat időpontjára eső orvosi dokumentáció beszerzését. A törvényszék a védelmi indítványnak megfelelően intézkedett az I.r. vádlott vonatkozásában keletkezett egészségügyi dokumentációjának beszerzéséről, a tárgyaláson meghallgatta a pszichiáter szakértői véleményt adó dr. Pataki Zoltán és dr. Szabó Ferenc szakértőket, akik a szakvéleményüket fenntartották. Az elsőfokú bíróság ezt követően ismertette, majd a szakértők rendelkezésére bocsátotta a bv. intézetből beszerzett orvosi dokumentációt is, melynek ismeretében sem kívántak a szakértők a megállapításaikon változtatni, ennek okát a bíróság és a védelem kérdéseire adott válaszaikban kellő részletességgel meg is indokolták. A szakértők nem cáfolták I.r. vádlott kábítószer fogyasztással, annak hatásaival kapcsolatos elmondását, hiszen azokat ténylegesen megélhette a vádlott, csak véleményük szerint azt a minőségi szintet nem lépte át, amelyből szakértőileg ki lehet munkálni, ki lehet dolgozni, hogy pontosan milyen elemekre alapítva állapítható meg a vizsgált személy kábítószer-függősége. Az ítélőtábla sem talált a pszichiáter szakértői véleményben olyan megválaszolatlan, nyitva hagyott kérdéseket, amely miatt újabb szakvélemény beszerzése vált volna szükségessé. A törvényszék meghallgatta a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége kapcsán a szakvéleményt adó orvosszakértőt is, aki a hozzá feltett kérdésekre kimerítő, szakszerű válaszokat adott. Ennek tükrében már a szakvéleményt az I.r. vádlott védője sem támadta. A törvényszék által megállapított tényállás a megfelelően értékelt és mérlegelt bizonyítékokon alapul, túlnyomó részt megalapozott. A Be. 352.§ /1/ bekezdés a/ pontja alapján csak kisebb pontosításra, kiegészítésre szorul az alábbiak szerint: Az ítéletből a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően az ítélőtábla a
30. oldal
31. bekezdéséből mellőzi azt a megállapítást, hogy I.r. vádlott
32. tanúnak egy ízben kipróbálás végett egy csík speed port adott át, ebből következően mellőzi az indokolási részből is a
33. oldal
34. bekezdését. Szintén az ítélet
35. oldalán az
36. bekezdést annyiban kell pontosítani, hogy I.r. vádlott a kábítószert 500.000.- Ft-ért vásárolta. A BSZKI által készített táblázat alapján megállapítható, hogy
37. évben a marihuana legkevesebb átlagos hatóanyag tartalma 0,2 % volt, ezzel az értékkel számolva a tényállás
38. pontjában az 50 gramm marihuana totál-THC tartalma 0,1 gramm volt, erre figyelemmel a 187,05 grammot ugyanezen tényállásban 187,1 grammra kell javítani. A
39. tényállási pont a fenti számítás alapján ugyancsak pontosításra szorul azzal, hogy a II.r. vádlott által termesztett és tartott marihuana totál THC-tartalma 6,7 gramm volt. Ezen tényállási pontot az elsőfokú bíróság által elfogadott iratok és vegyész-szakértői vélemény alapján kiegészíti az ítélőtábla továbbá azzal, hogy II.r. vádlott lakásából 5 db hajtogatott alufólia darabban 6,9 gramm zöldes-barna színű ágvégződés, alufólia darabban 1,89 gramm barna színű gyanta szerű anyag, 2 db hajtogatott papírlapban 2,19 gramm zöld színű növényi törmelék, 0,55 gramm növényi törmelék, égett végű cigaretta darabban 0,31 gramm növényi törmelék, egy tő elszáradt, 50 cm magas, gyökeres, leveles zöld növény, melynek levélzete nettó 4,92 gramm, 2 db újságpapírba csomagolt 5,96 gramm növényi törmelék, 161,1 gramm növényi törmelék és 9 db szárdarabon 81,86 gramm növényi levél került lefoglalásra. Ezen marihuana totál-THC tartalma 6,6 gramm volt. Az ítélet
40. oldalának utolsó bekezdését annyiban kell pontosítani, hogy a Btk.461.§./1/ bekezdés c./ pontja értelmében a 6 gramm, - amely a csekély mennyiség felső határa,- a totál-THC tartalomra vonatkozik. Ezekkel a kiegészítésekkel és pontosításokkal az elsőfokú bírság ítélete teljes mértékig megalapozottá vált, így a Be. 352.§ /2/ bekezdése szerint az ítélőtábla arra alapítva bírálta felül a határozatot. A tényállás alapján helyesen vont következtetést a törvényszék mindkét vádlott bűnösségére. Helyes a bűncselekmények megnevezése, minősítése és az ehhez fűzött jogi indokolás is mindkettejük vonatkozásában. Az adott tényállásból egyértelműen következik, hogy I.r. vádlott nem csak fogyasztotta, de esetenként értékesítette is a kábítószert. Az összes körülmény alapos vizsgálatának eredményeként helytállóan foglalt állást a törvényszék atekintetben is, hogy az I.r. vádlott gépkocsijában megtalált 1080,4 gramm amfetamint is továbbértékesítésre szerezte be. Az SMS-ek tartalmából egyértelműen következik, hogy a vele üzenetváltásba lépő személyek rendszeres, visszatérő megrendelői voltak. Nem utal semmi arra, hogy az I.r. vádlott ezt a kapcsolati rendszert fel akarta számolni, annál is inkább, mert az általa vallott nagymérvű saját fogyasztását fedező jövedelmet az adott időszakra nézve felmutatni nem tudott. A más nevére vásárolt, ám de az I.r. vádlott által használt mobiltelefonból kiírt adatokból, az I.r. vádlott által beszerzett, tőle lefoglalt kábítószer mennyiségéből arra is alappal vonható következtetés, hogy az I.r. vádlott magatartása túlmutatott a kábítószer forgalmazásán, minden kifejtett magatartása egyeztethető a Legfelsőbb Bíróság 1/
41. büntető jogegységi határozatában a kábítószer kereskedelem fogalomkörébe vonható részcselekményekkel. Az I.r. vádlott cselekményét tehát minősítés szempontjából nem lehet szétszedni a ténylegesen leigazolt kábítószer értékesítésére és a gépkocsijában megtalált amfetamin vonatkozásában a kábítószer birtoklására. Itt jegyzi meg a bíróság a védelmi indítvánnyal kapcsolatosan, hogy a Btk. a kábítószer birtoklása törvényi tényállásában külön, súlyosabban minősülő minősítő körülményként szabályozza a cselekményt, ha azt az elkövető különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követi el. Ezt a Btk. 178.§