A határozat elvi tartalma: Az indokolási kötelezettség megszegése csak abban az esetben felülvizsgálati ok, ha a támadott határozat indokolása a büntetőjogi főkérdéseket érintő tény- vagy jogkérdések tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, a bíróság döntését mire alapozta. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1759/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Pálosi-Magyari László, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): I.rendű vádlott neve Első fok: tárgyalás, Másodfok: ülés, ódi Járásbíróság, 17.B.69/2015/47/I., ítélet,
- március
- ári Törvényszék, 1.Bf.247/2016/6/I., ítélet, nyilvános
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria I.rendű vádlott neveterhelt védője felülvizsgálati indítványát elbírálva a Fonyódi Járásbíróság 17.B.69/2015/47/I. számú és a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.247/2016/6/I. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Fonyódi Járásbíróság a
- március
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 17.B.69/2015/47/I. számú ítéletében I.rendű vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [
- évi C. törvény - a továbbiakban Btk. -
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés], amiért őt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban állapította meg, az így kiszabott 300.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 1.000 forintonként rendelte egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte emellett a terheltet bűnügyi költség megfizetésére. A járásbíróság ítélete ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.247/2016/6/I. számú ítéletével a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt büntetését 10 hónapi szabadságvesztésre súlyosította, annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozataként börtönt határozott meg azzal, hogy a terhelt a büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a védő a Be.
- §
(1)bekezdés III/a) pontjában foglaltak, vagyis az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati okra alapította és a támadott határozat hatályon kívül helyezésére, új eljárás lefolytatásának elrendelésére tett indítványt. [A védő a Be. 428. §
(2)bekezdésére utalásakor az eljárás megszüntetését szövegszerűen beidézte, azonban az ott felsorolt okok közül olyanra, amely a megszüntetés alapjául szolgálhatott volna, nem hivatkozott, a Kúria ezért azt egyszerű elnézésnek tekintette.] A Legfőbb Ügyészség BF.1676/2016/
- számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát a törvényben kizártnak jelölte meg és annak tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. A Kúria a I.rendű vádlott neveterhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltak szerint, a védő által megjelölt okból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata során a Kúria az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő indítványát pedig alaptalannak találta. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjára figyelemmel felülvizsgálati ok, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A védő felülvizsgálati indítványában e felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor a jogerős határozattal szembeni kifogásait megfogalmazta. Amellett, hogy a védő az indokolási kötelezettség teljesítését általában is elégtelennek ítélte, konkrét kifogásokat is megfogalmazott. Sérelmezte, hogy a határozat indokolása nem tér ki a terhelt felmentésére irányuló kérelme azon vonatkozására, mely szerint a terhelt a jogos védelem körében a Btk. 22. §
(3)bekezdése alá esően az elhárítás mértékét menthető felindulásból túllépte. Nem tartotta kielégítőnek annak megindokolását, hogy a másodfokú bíróság a terhelt büntetése enyhítésére irányuló indítványának miért nem adott helyt, egyes bűnösségi körülmények értékelésével kapcsolatban konkrét kifogásokat is megfogalmazott, sérelmezte a súlyosító körülmények nyomatékának értékelését és az előzetes mentesítés kapcsán is hiányosnak tartotta a határozat érveit. [9] A védő felülvizsgálati indítványában foglaltakkal kapcsolatban általánosságban rá kell mutatni arra, hogy a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok megállapítására a Kúria e körben kialakított gyakorlata szerint (EBH 2010.2210.) nem az indokolás egyes részhiányosságai esetén, hanem csak abban az esetben van lehetőség, ha a megtámadott határozat indokolása tény- vagy jogkérdés tekintetében a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjában megjelölt valamely büntetőjogi főkérdés tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, a bíróság mire alapozta döntését, és ítélete emiatt tekinthető felülbírálatra alkalmatlannak. [10] A konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy e felülvizsgálati ok megállapítása fel sem merülhet, a büntetőjogi főkérdésekben hozott valamennyi döntés kellően megindokolt és alátámasztott. A védő által megfogalmazott konkrét kifogások az indokolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban olyan részletekre vonatkozóak, amelyek még valóságuk esetén sem képezhetnének felülvizsgálati okot, ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy a hivatkozások túlnyomó részt egyébként is alaptalanok. [11] Mivel az ügy érdemét nem érinti, a Kúria pusztán utal arra, hogy a Btk. 22. §
(3)bekezdésében foglaltak - vagyis a jogos védelem esetében az elhárítás szükséges mértékének túllépése indokoltsága csak a jogos védelem megállapítása esetén vizsgálhatók, ekként amennyiben a bíróság a jogos védelem megállapítására irányuló indítványnak nem ad helyt, a szükséges mérték túllépésének vizsgálata értelmezhetetlen. És hasonlóképp: amennyiben a másodfokon eljáró bíróság a terhelt terhére irányuló ügyészi fellebbezésnek helyt adva a kiszabott büntetést megindokolva súlyosítja, a súlyosítás szüksége további indokolást nem igénylően indoka értelemszerűen az enyhítésre irányuló védelmi indítvány el nem fogadásának. Az indokolási kötelezettség elmulasztásának vizsgálata körében pedig a bűnösségi körülmények értékelésével, az előzetes mentesítés megtagadásával kapcsolatos kifogások nem vizsgálhatók. [12] A kifejtettekre tekintettel a Kúria I.rendű vádlott nevevédője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [13] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [14] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2017. március 30 Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Pálosi-Magyari László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő