A határozat elvi tartalma: Amennyiben a kábítószerrel való visszaélés tárgya kannabisz növény és ennek elbírálása a növényegyedek száma alapján történik, az elbírálás független a növényben aktuálisan jelenlévő THC mennyiségétől. Mivel a szabályozás a növényegyedek számára vonatkozóan nem változott, ezeket az eseteket nem érinti a tiszta THC csekély mennyiségének
- január 1-jétől történő változása. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.1589/2016/
- felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Kiss Sándor bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűntette Terhelt(ek): Elsőfok: tárgyaláson ítélete Másodfok: Egri birtoklásának vádlott neveterhelt Törvényszék
- április 4-én meghozott 6.B.38/2015/
- számú Ítélőtábla
- szeptember 7-én nyilvános ülésen meghozott Bf.I.355/2016/
- számú ítélete Harmadfok: Az indítvány védője tanácsülés
- április
- kábítószer előterjesztője: Az indítvány iránya: vádlott neveterhelt meghatalmazott a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette miatt vádlott neveellen folyamatban volt büntető ügyben az Egri Törvényszék 6.B.38/2015/
- számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.355/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Egri Törvényszék a
- április 4-én meghozott és kihirdetett 6.B.38/2015/
- számú ítéletében vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki - kábítószer birtoklása bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pontja]. [2] Ezért őt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben a terhelttel szemben 790.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. A házi őrizetben, és előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Kimondta, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad része kiállását követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére súlyosítás érdekében, míg a terhelt és védője a cselekmény minősítés változtatása okán enyhítés és a vagyonelkobzás mellőzése céljából éltek fellebbezéssel. [4] A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- szeptember 7én tartott nyilvános ülésen meghozott Bf.I.355/2016/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte. A bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket pontosította, illetve pótolta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [5] Az irányadó tényállás szerint vádlott neveterhelt
- évben a tartózkodási helyéül szolgáló cím 1 alatti lakást is, amely ingatlanban
- januárjától kezdődően
- december
- napjáig marihuána növényt termesztett. Ezen időszak alatt legalább két alkalommal a termést leszüretelte és abból származó kábítószert cigaretta formájában fogyasztotta. A
- december 23-át megelőző időszak utolsó - néhány héttel korábbi - aratásának tőszáma legalább 50 volt, míg
- december 23-án 75 tő volt az utolsó termesztési ciklus eredménye. A 75 tő közül 48 tő volt kifejlett növény. A vádlott neveterhelt által termesztett növények a marihuánára jellemző kannabinoid vegyületeket köztük delta-9-THC-t tartalmaznak, amely az
- évi
- tvr.-rel kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény I. Jegyzékére figyelemmel, a Btk.
- §
(1)bekezdésének 18/a. pontja értelmében kábítószernek minősül. A
- december 23-án lefoglalt 48 kifejlett marihuána növény totál-THC tartalma mintegy 305 grammra becsülhető, amely meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 2,5-szerese, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 25 %-a. A nyomozás során a házkutatás alkalmával önként 790.000 forintot adott elő a nyomozó hatóság részére a terhelt élettársa. A kérdéses [6] [7] [8] [9] összeg a terhelt élettársától került lefoglalásra, elsődlegesen birtokban hagyással, majd másodlagosan a tőle lefoglalt összeget letéti számlára a nyomozó hatóság befizette. Az így lefoglalt összeg nincs összefüggésben a terhelt által megvalósított bűncselekménnyel. Nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a terhelt a megtermelt kábítószert bárkinek is eladásra felkínálta vagy továbbadta volna. vádlott neveterhelt maga is kábítószer fogyasztó, használó személy, a vizeletében kimutatott hatóanyagok jelenléte kannabisz fogyasztására utal, amely kábítószernek minősül. II/
- A jogerős ítélet ellen vádlott neveterhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított okból, mert a cselekmény minősítése törvénysértő, és így a bíróságok által alkalmazott büntetés kiszabása a Btk. 80. §
(1)és
(2)bekezdésébe foglalt büntetés kiszabási elvekbe ütközik. Az indítvány indokolása az ügy jogi megítélése szempontjából lényeges eljárási szabálysértéseként jelölte meg, majd - teljes jogszabályi háttéranyag idézése mellett részletesen kifejtette, hogy az cím 1 alatti lakásban
- december 23-án tartott szemle, annak lefolytatása, illetve az arról készült jegyzőkönyv, valamint a jegyzőkönyv szerint hol szakértőként, hol szaktanácsadóként megjelölt személy 1 eljárásban történt részvétele, miért nem felel meg a hatályos jogszabályoknak több okból sem. Másrészt a cselekmény törvénysértő minősítését sérelmezte, mely álláspontja szerint kettős indokon alapul. Egyrészt azon, hogy eseti szakértői véleményként fogadták el a bíróságok szakértő 1 botanikus írásbeli és szóbeli nyilatkozatait, míg személy 1 botanikus ugyanilyen módon tett nyilatkozatait szaktanácsadó, illetve tanú által előterjesztettnek tekintették; nem került sor igazságügyi botanikus szakértő kirendelésére, holott erre lett volna mód, hiszen szakértő 1t (igazságügyi szakértőként) 6 hónappal a törvénysértően lefolytatott - helyszíni szemlét követően rendelte ki a nyomozóhatóság. A személy 1 által tett nyilatkozatokat a bíróság a szaktanácsadóra vonatkozó jogszabályokra és eseti döntésre hivatkozással, mint bizonyítéknak nem minősülőt vetette el, tartalmilag nem is értékelve (így a mérlegelésbe be sem vonva) azt. Másrészt azért is törvénysértő a minősítés, mert a kábítószer termesztés (birtoklás) esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani, hogy csekély mennyiségűnek, jelentős mennyiségűnek, vagy különösen jelentős mennyiségűnek minősül-e a kannabisz, és figyelmen kívül kell hagyni az ugyanazon növények hatóanyag tartalmát. Ebből következően kétséget kizáró bizonyossággal az állapítható meg, hogy a
- december 23-án a lakásban 48 tő kifejlett kannabisz indica növény került lefoglalásra, amelyekben lévő totál THC becsült mennyisége 305 gramm, „ez pedig meghaladja a csekély mennyiség felső határát (120 gramm), de nem éri el el a különösen jelentős mennyiség alsó határát (1200 gramm)”. Ugyanakkor a szemle jegyzőkönyv szerint 48 tő kifejlett kannabisz növény került lefoglalásra, valamint 27 tő palánta. Miután a palánták vonatkozásában nem történt reprezentatív minta vétele, és azokról a helyszíni szemlén - a kötelező előírás ellenére - szakértő nem nyilatkozott, így nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal, hogy a növények már önálló fejlődésnek indultak-e. Ugyanígy nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal az sem, hogy korábban volt-e, ha igen hány alkalommal, és alkalmanként hány egyedet érintően aratás, ezért ezek tőszáma nem is becsülhető meg. Ebből következően annyi bizonyított kétséget kizáróan, hogy a terhelt a csekély mennyiséget meghaladó tőszámú, de a jelentős mennyiséget bizonyítottan el nem érő kannabiszt termesztett. [10] Mindezekre tekintettel az indítványozó elsősorban a bíróságok határozatainak megváltoztatását, a cselekményt termesztéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés] minősítését (tekintettel arra, hogy a termesztett növények tőszáma bizonyíthatóan meghaladta az 5 tövet, de nem volt több 100 tőnél), lényegesen enyhébb büntetés kiszabást; másodsorban az első- és másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta igazságügyi botanikus szakértő kirendelése mellett. [11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Átiratában foglaltak szerint az indítványnak azok a részei, amelyek a tényállás megalapozottságát, a bizonyítékok mikénti értékelését, erre alapozottan a cselekmény minősítését kifogásolják, törvényben kizártak. Ugyanakkor az alapügyben megállapított tényálláshoz képest a terhelt bűnösségének megállapítását, és cselekményének minősítését törvényesnek, ekként a minősítés támadását alaptalannak ítélte meg. Megjegyezte, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés a védő által megállapítani indítványozott - egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett minősítés mellett is törvényesen kiszabható, ezért a kiszabott büntetés azon minősítés esetén se lenne törvénysértő. [12] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.1545/2016.). [13] II/2. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti a Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdések] bírálta felül. [15] Ennek során a felülvizsgálati indítványnak a nyomozati eljárás során elkövetett többes eljárási szabálysértéseinek megállapítását, a tényállás felderítettségének hiányát, a bizonyítékok mikénti értékelését sérelmező részét, erre alapítottan a minősítést és a büntetéskiszabást támadó részét törvényben kizártnak, a minősítést érdemben anyagi jogi okokra hivatkozással támadó részében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát az alábbi indokok mellett - alaposnak találta. [16] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ebből következően kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok miatt van helye. Emellett a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(4)bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint - a hivatkozott rendelkezés
(5)bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - a 416. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja szerinti eljárási szabálysértésekre lehet figyelemmel. [17] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. [18] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. [19] A Kúria az indítványozó által felhozott érveket a felülvizsgálat törvényileg szabályozott okainak tükrében vizsgálta. [20] Amint a Kúria már utalt rá, a felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő több, nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértést is kifogásolt, ebből kifolyólag az így keletkezett bizonyítékok törvénysértő felhasználását sérelmezte. [21] A Kúria megállapítja, hogy e bizonyítékok felhasználásának esetleges törvénysértő volta azonban még valósága esetén sem képezhetné felülvizsgálat tárgyát, ugyanis a védő által sérelmezett eljárási szabályok megsértése önmagukban nem valósítanak meg abszolút hatályon kívül helyezést eredményező ezáltal felülvizsgálati okot képező eljárási szabálysértést. Ezeket ugyanis a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja a Be. 373. §
(1)bekezdés I. b) és c), illetve II-IV. pontjában foglalt okokra hivatkozással tételesen felsorolja. A védő által hivatkozott kifogások azonban e felsorolásban nem szerepelnek. A törvény szerint ugyanis felülvizsgálati eljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő (első- és másodfokú) határozata ellen van helye, illetve akkor, ha a bíróság határozatának meghozatalára az eljárási törvényben meghatározott, taxatíve felsorolt eljárási szabálysértéssel kerül sor. Ebből következően, és ebből megállapíthatóan a nyomozati eljárásban sérelmezettek már felülvizsgálat tárgyát nem képezik, erre a folyamatban lévő eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések biztosítottak lehetőséget (EBH 2013.B.23., EBD 2012.B.31.). [22] II/3. A Kúria vádlott neveterhelt védőjének felülvizsgálati indítványát a büntető anyagi jogszabálysértésre hivatkozó részében egyrészt törvényben kizártnak, másrészt alaptalannak találta. [23] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Erre a felülvizsgálati indokra hivatkozott a védő, amikor azt állította, hogy a minősítés azért is anyagi jogot sért, mert törvénysértő volt szakértő 1 eseti szakértőkánt kirendelése, ehelyett szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt kellett volna kirendelni. Ezért szakértő 1 véleményét nem tartja figyelembe vehetőnek. Emellett személy 1 szaktanácsadó tevékenységével kapcsolatosan is számos kifogást részletezett a védő a felülvizsgálati indítványában. [24] Érdemi elbírálást igénylő felülvizsgálati indítványa ugyanakkor e körben arra irányult, hogy a tőszám szerint minősülő növényegyedek esetében a kábítószer hatóanyag-tartalma a cselekmény minősítése szempontjából figyelmen kívül maradt. Erre tekintettel pedig annyi bizonyított kétséget kizáróan, hogy a terhelt a csekély mennyiséget meghaladó tőszámú, de a jelentős mennyiséget bizonyítottan el nem érő kannabiszt termesztett, ezért a cselekménye a Btk. 178. §
(1)bekezdésében meghatározott egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - kábítószer termesztésének minősül. [25] A Kúria megállapítja, hogy a tényálláshoz kötöttség folytán a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására. Az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Ezzel szemben a felülvizsgálati indítvány a minősítés kifogásolása körében részint a tényállás megállapításához vezető bírói tevékenység, azaz a mérlegelés helyességét támadta. [26] A Büntető eljárási törvény 78. §
(1)bekezdése határozottan kimondja, hogy a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz. A bizonyítási eszközöket a 76. §
(1)bekezdése taxatíve felsorolja, e körbe tartozik a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása. [27] A Be. 78. §
(2)bekezdése szerint a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs a törvényben előre meghatározott bizonyító ereje. [28] A Kúria erre figyelemmel megállapítja, hogy a terhelt védője akkor, amikor a bizonyítékok mikénti értékelését, a tényállás felderítetlenségét, és ezen keresztül a minősítést vitatta, valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, ami törvényben kizárt. [29] A Kúria a cselekmény minősítése körében ugyanakkor megállapítja, hogy a terhelt védője felülvizsgálati indítványában helyesen mutatott rá, hogy kábítószer termesztés esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt. [30] Amennyiben a kábítószerrel való visszaélés tárgya kannabisz növény és ennek elbírálása a Btk. 461. §
(2)bekezdése szerint [korábbi Btk. esetében a Btké. 23. §
(2)szakasza szerint] a növényegyedek száma alapján történik, a törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy az elbírálás független a növényben aktuálisan jelenlévő THC mennyiségétől. Csak a tövek száma számít. Mivel a szabályozás a növényegyedek számára vonatkozóan nem változott, ezeket az eseteket nem érinti a tiszta THC csekély mennyiségének 2012. január 1-jétől történő változása. A Btk. 461. §
(2)bekezdés szerint tehát a Btk. 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt; a
(3)bekezdés a) pontja értelmében jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét, vagyis 100 tövet; a
(3)bekezdés b) pontja értelmében különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét, vagyis 1000 tövet meghaladja. [31] Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati indítvány a marihuána vonatkozásában a tiszta hatóanyag-tartalom mennyiségi határait tévesen jelöli meg, a Kúria az alábbiakat rögzíti. [32]
- január 1-től a kábítószer csekély mennyiségű, ha tetrahidrokannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelenlevő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg. A hússzoros szorzó okán a kábítószer jelentős mennyiségű, ha a totál-THC a 120 gramm mennyiséget meghaladja.
- január 1-je előtt tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta hatóanyag-tartalom 1 gramm mennyiséget meg nem haladó értéke minősült csekély mennyiségű kábítószernek, a 20 gramm mennyiséget meghaladó érték pedig jelentős mennyiségű kábítószernek. [33] A Kúria rámutat arra is, hogy a sajátos egyedi minősítési rendszerrel bíró kábítószerrel visszaélés bűncselekménynél az
- évi IV. Btk. szerint
- március 1-jétől alapvető minősítési szempont volt mind a kábítószer tiszta hatóanyagtartalmának megállapítása, mind a kábítószer-függőség tényének megállapítása. A
- évi C. törvény (jelenleg hatályos Btk.) szerint ez utóbbi megszűnése okán a
- július 1-je után elkövetett bűncselekményeknél - bizonyítottság esetén - a minősítés alapját a megállapított elkövetői magatartáshoz kapcsolódó kábítószer tiszta hatóanyag-tartalmának megállapítása képezi. [34] Az
- évi IV. Btk.-ban két mennyiségfogalom (csekély és jelentős) szerepel. Logikai értelmezéssel megállapítható, hogy van egy nem nevesített mennyiségi kategória is, mégpedig a csekély és jelentős mennyiségek közötti mennyiségtartomány. A mennyiségi kategóriák szempontjából ez utóbbi tartományba eső, tehát a csekélynél több, de a jelentősnél kevesebb kábítószerrel elkövetett visszaélések tartoznak az alapeseti kategóriába. A jogalkotó ugyanakkor a
- évi C. törvényben (
- július 1-jétől hatályos Btk.) meghatározott a jelentős mennyiségen felül egy ún. különösen jelentős mennyiséget, amit akár kereskedelmi mennyiségnek is lehetne nevezni, ez ugyanis a csekély mennyiség kétszázszorosa. Kizárólag a kábítószer birtoklásával (Btk.
- §) megvalósított cselekményeknél került bevezetésre minősített esetként, amit az indokol, hogy miután a forgalmazási szándék, illetve a kábítószer kereskedelmi céllal történő megszerzése, tartása nehezen bizonyítható, önmagában e mennyiség okán a szigorú büntetés szükségessé válik. [35] Jelen ügyben mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a terhelt által megvalósított elkövetői magatartás a termesztés, miután nem merült fel adat, hogy a terhelt a megtermesztett kábítószert bárkinek is eladásra felkínálta, vagy eladta volna. [36] Az irányadó tényállás szerint a
- december 23-t megelőző időszak utolsó - néhány héttel korábbi - aratásának tőszáma legalább 50 tő volt, míg
- december 23-án 75 tő volt az utolsó termesztési ciklus eredménye, amiből 48 tő volt kifejlett növény. [37] A vádbeli időszak alatt legalább 2 alkalommal a termesztést leszüretelte és az abból származó kábítószert cigaretta formájában elfogyasztotta. Így a tényállás szerinti utolsó aratásnak megfelelő legalább 50 tőszámú egyedet. [38] A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező ügyben csak a jelenleg hatályos Btk. alkalmazása jöhet szóba. Amint már kifejtésre került, amennyiben a kábítószerrel való visszaélés tárgya kannabisz növény, ennek elbírálása a növényegyedek száma alapján történik (lásd [30] bekezdést). A kábítószer birtoklása miatti büntetőjogi felelősséget kifejtő
- számú BK vélemény értelmében olyan növények esetében, amelyek ha feldolgozás nélkül felhasználhatók, illetőleg ha az elültetett növény már fejlődik, akár gondozás mellett, befejezett a cselekmény. A jogerős ítéleti tényállás szerint - ami köti a felülvizsgálati eljárásban eljáró Kúriát ennek megfelelően a terhelt terhére büntetőjogilag 125 tő termesztése állapítható meg, és értékelendő. A minősítés alapját képező tőszám okán ez pedig jelentős mennyiséget meghaladó tőszámnak tekintendő. [39] Megjegyzi a Kúria, hogy ugyan az irányadó tényállás tartalmazza, hogy a terhelt saját fogyasztása biztosítása végett termesztette a kábítószert, azonban ha az elkövető a fogyasztáson felül [Btk.
- §
(6)bekezdés] alapeseti, vagy jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségre elkövetett mennyiségre követ el súlyosabb bűncselekményt, a fogyasztói pozícióját elveszíti, és a megvalósított elkövetői magatartásokhoz igazodó mennyiségek alapján kell a cselekményét minősíteni, a súlyosabb elkövetői magatartásba beolvad a kábítószer fogyasztás. [40] A terhelt esetében ezt is meg kellett tehát állapítani. [41] A terhelt bűnösségének kimondása a Btk. 178. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntettében tehát törvényes. [42] A Kúria végül utal rá, hogy a felülvizsgálati lehetőségek köre nem bővíthető, a büntetés önálló vizsgálatára a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387). [43] Mindezekre figyelemmel s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - vádlott neveterhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [44] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. ,
- április
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő