← Magyarország

Mfv.10772/2016/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperes egészségi állapota alapján más minősítési kategóriába tartozik (B helyett C) a bíróság csak a megállapított mértékét rögzítheti ítéletében, az alperes köteles az új eljárásban a rehabilitációs eljárást lefolytatni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.772/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: Az alperes: Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.588/2015/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.588/2015/
  3. számú ítéletének „a felperes egészségi állapotát 50% mértékben állapítja meg, C2 minősítési kategória szerint jogosult rokkantsági ellátásra" megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezi, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs és Szakigazgatási Szerve a
  4. április
  5. napján kelt ... számú határozatával a felperes részére az alperesi jogelőd által megállapított és
  6. január 1jétől rehabilitációs ellátásként folyósított ellátást
  7. június
  8. napjával megszüntette és ezzel egyidejűleg a komplex minősítés alapján
  9. július
  10. napjától rokkantsági ellátást állapított meg 42.605 forint összegben. A határozatban rögzítette, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 56%-os, állapota alapján B2 minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitációja nem javasolt. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint másodfokú hatóság a
  11. július
  12. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta azzal, hogy a felperes egészségi állapot mértéke 55%-os, mely
  13. április
  14. napjától véleményezhető, a felperes B2 minősítési csoportba tartozik, a felperes rehabilitálható, de foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
  15. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.)
  16. §

(1)bekezdés, 3. §
(1)és
(2)bekezdés, 15. §
(1)bekezdés, és 33. §
(7)bekezdés rendelkezéseire alapították. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és „az eljárt hatóságokat" új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését. Vitatta egészségi állapota mértékét, valamint rehabilitálhatóságát. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte jogszabálysértés hiányában, a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta. Az elsőfokú ítélet [5] [6] A bíróság a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és „az alperest új határozat hozatalára kötelezte azzal, hogy a felperes egészségi állapotát 50%-os mértékben állapítja meg, C2 minősítési kategória szerint jogosult rokkantsági ellátásra". A bíróság ítéletében idézte a Pp. 339. §
(1)bekezdése, 339/A. §-a, az Mmtv. 2. §
(1)bekezdése, 3. §
(1)és
(2)bekezdése rendelkezéseit. A bíróság rögzítette a Pp.
  1. §-a alapján kirendelt ... igazságügyi orvosszakértő szakvéleményében foglaltakat, mely szerint a felperes egészségi állapota
  2. január
  3. napjától folyamatosan 50%-os mértékű volt, ezt megelőzően 2007-től 67%-os munkaképesség-csökkenés volt megállapítható. Felperes állapotában az elmúlt években értékelhető javulás nem következett be. A szakértő részletezte az első-, másodfokú orvosi bizottságok szakvéleményétől való eltérésének okait. Az alperesi észrevételre benyújtott kiegészítő orvosszakértői szakvéleményben ... igazságügyi orvosszakértő a szakvéleményében foglaltakat változatlanul fenntartotta, ezért az alperes indítványára a bíróság az ellentmondások feloldására ... igazságügyi orvosszakértőt rendelte ki. Dr. ... igazságügyi orvosszakértő szakvéleményében a felperes egészségi állapotát
  4. január
  5. napjától, így az elsőés másodfokú bizottsági vizsgálatok idején és azóta is folyamatosan 50%-os mértékűnek véleményezte. ... igazságügyi orvosszakértő szakvéleményét a felek nem vitatták, ezért a bíróság mindkét szakértő szakvéleményét aggálytalannak értékelte és ítélkezése [7] alapjául elfogadta. A bíróság megállapította a szakvélemények alapján, hogy a felperes egészségi állapota 50%-os mértékű, így a vizsgálatot lefolytató másodfokú NRSZH bizottság nem a valóságnak megfelelően véleményezte a felperes egészségi állapotának mértékét, ezért a társadalombiztosi szervek határozatai jogszabálysértőek. A bíróság az NRSZH összefoglaló véleményében rögzített rehabilitációra vonatkozó véleményt figyelembe véve - mely szerint a felperes rehabilitációja 55%-os egészségi állapot mellett sem volt javasolt, nem találta indokoltnak további foglalkoztatási, szociális szakértő bevonását a C2 minősítési kategória megállapításához. A megismételt eljárásra a bíróság előírta alperes számára, hogy a felperes rokkantsági ellátását annak figyelembe vételével állapítsa meg, hogy az egészségi állapota 48%-os ( helyesen 50%) mértékű, így C2 minősítési kategóriába tartozik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérve a Pp.
  6. §
(1)bekezdése megsértése miatt. [9] Az alperes érvelése szerint a komplex minősítési rendszerben az egészségi állapot mellett a rehabilitálhatóságot is vizsgálni kell foglalkozási és szociális szempontból egyaránt. Meg kell határozni az egészségi állapot mértékét, a rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció lehetséges irányát és a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A bíróságnak nem állt a rendelkezésére olyan szociális és foglalkozási szakvélemény, amely alapján azt lehetett volna megállapítani, hogy a felperes nem rehabilitálható. A komplex szakvéleményt orvos, foglalkozási és szociális szakértő bevonásával kell elkészíteni a NEFMIr. 2. és 3. számú mellékletében és a hatályos módszertani útmutatókban meghatározott szempontok szerint. A bíróság a Pp. 177. §
(1)bekezdésébe ütköző módon foglalkozási és szociális szakértő bevonása nélkül hozta meg ítéletét. Hivatkozott az alperes a Kúria egyedi ügyben hozott Mfv.III.10.071/2016/
  1. számú döntésében foglaltakra, amelyek szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapítása a rehabilitálhatósággal összefüggő valamennyi körülmény vizsgálata alapján dönthető el. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. [12] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben nem vitatta az egészségkárosodás jogerős ítéletben megállapított 50%-os mértékét, ezért azt a Kúria eljárása során irányadónak tekintette. [13] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. [14] A Legfelsőbb Bíróság Tny. 36/A. §-a és a Pp.
  1. §-a együttes értelmezése során már korábban rámutatott: az egészségkárosodás vizsgálata során az érintett személy szakmai munkaképességét, rehabilitálhatóságát mind a közigazgatási eljárásban, mind a közigazgatási (társadalombiztosítási) határozat felülvizsgálata iránti perben azonos kritériumok, orvosi, szociális és foglalkoztatási szempontok alapján kell megítélni. Arra vonatkozóan, hogy a rehabilitálhatóság valamely kritériuma a közigazgatási vagy a polgári peres eljárás során lefolytatott bizonyítás, a rehabilitálhatóságra vonatkozó döntés kialakítása során elsődlegességet élvezne, az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekből nem következik. A Legfelsőbb Bíróság határozataiban rögzítette azt is, hogy a perben az egészségkárosodás mértékének tisztázásához elegendő (és más szakértő bevonását nem is igényli) orvosszakértői vélemény beszerzése, a rehabilitálhatóság kérdésében a közigazgatási eljárásban beszerzett komplex szakvélemény megalapozottságáról azonban a közigazgatási eljárásban szakvéleményt adókéval azonos szakértelemmel rendelkező szakértők bevonásával, azonos kérdések vizsgálatával, együttes, illetve egybehangzó szakvélemények beszerzése alapján lehet és kell dönteni (Mfv.III.10.468/2016/4., Mfv.III.10.967/2010/3.). [15] A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak több eseti döntésében (Mfv.III.10.474/2009/5., Mfv.III.10.875/2009/4.) rámutatott arra is, hogy a munkaügyi bíróság nem rendelhet el bizonyítást a rehabilitáció kérdésében, ha a társadalombiztosítási szerv kizárólag az egészségkárosodásra vonatkozó feltétel hiányában utasítja el az igénylő rokkantsági ellátásra való igényét vagy szünteti meg a rokkantságon alapuló ellátás folyósítását. Nincs helye a rehabilitációra vonatkozóan bizonyítás felvételének és döntésnek akkor sem, ha az alperes a perben bizonyítotthoz képest eltérő egészségkárosodáshoz viszonyítottan vizsgálta a rehabilitálhatóságát. [16] A Kúria fentebb hivatkozott határozataiban kifejtett álláspontja irányadó a megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítési eljárására is. [17] A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelemében az alperes arra, hogy a rehabilitálhatóság kérdésének eldöntése több, erre megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértő feladata, akik véleményüket együttesen egymással egyeztetve alakítják ki. A komplex minősítési rendszer célja, hogy a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történjen. A komplexitás lényege, hogy a szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során a felperes egészségkárosodásának (egészségi állapotának) mértékét szakmai munkaképességét, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve értékelje. [18] Az Mmtv
  2. §
(1)bekezdése szerint: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás. A
(2)bekezdés rendelkezése szerint :A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
  1. a)rehabilitálható, ezen belül
  2. aa)foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
  3. ab)tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
  4. b)rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
  5. ba)egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  6. bb)egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  7. bc)kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
  8. bd)egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. [19] A NEFMIr. 3. §
(1)bekezdése szerint: Amennyiben a komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy a kérelmező egészségi állapotának mértéke 60 százalékos vagy kisebb mértékű, a megváltozott munkaképességű személyt be kell sorolni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. §
(2)bekezdésében meghatározott minősítési kategóriába. A
(2)rendelkezése szerint: Az
(1)bekezdés szerinti besoroláskor az Mmtv. 3. §
(2)bekezdés
  1. a)
  2. a)pont
  3. aa)alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51-60% között van (B1 kategória),
  4. b)
  5. b)pont
  6. ba)alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a 2. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a 3. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória),
  7. c)
  8. a)pont
  9. ab)alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31-50% között van (C1 kategória),
  10. d)
  11. b)pont
  12. bb)alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31-50% között van és a 2. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a 3. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória), (...). [20] Az Mmtv. 3. § (1-2) bekezdései, valamint a NEFMIr. 3. § (1-2) bekezdései rendelkezéséből következően a felperes 50%-os mértékű egészségi állapota alapján rehabilitálhatóságától függően C1 vagy C2 minősítési kategóriába tartozhat. [21] A rehabilitálhatóság megállapításához a NEFMIr. 4. §
(1)bekezdése ad eligazítást, amely rögzíti, hogy a komplex minősítés során az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai, a rehabilitálhatóság foglalkozási és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát kell elvégezni. [22] Jogszabályi rendelkezés hiányában, továbbá az Mmtv. illetve a NEFMIr. rendelkezéseiből sem vezethető le az az ítéleti álláspont, amely szerint egy magasabb mértékű (55%) egészségi állapothoz a közigazgatási eljárásban a rehabilitálhatóság körében adott bizottsági véleményt a peres eljárásban kirendelt igazságügyi orvosszakértő által megállapított kisebb mértékű egészségi állapothoz (50%) figyelembe lehetne venni és ez által a komplex minősítési eljárás lefolytatása (az egészségi állapot, az önellátási képesség orvosszakmai, a rehabilitálhatóság foglalkozási és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata) nélkül, a magasabb mértékű egészségi állapothoz adott rehabilitációs vélemény alapján az ellátásra jogosultat a kisebb mértékű egészségi állapotára figyelemmel más (B2 helyett C2) minősítési kategóriába lehetne sorolni. [23] ... és ... igazságügyi orvosszakértők szakvéleményeikben a felperes egészségi állapotát 50%-osnak értékelték azzal, hogy az már az első- és másodfokú NRSZH bizottsági vizsgálatok idején is fennállt, és már 2008. január 1.-től folyamatosan megállapítható. [24] Az alperesi határozatok hatályon kívül helyezéséről a munkaügyi bíróság érdemében helyesen döntött, a további feltételek (rehabilitálhatóság) vizsgálatára az alperes köteles. [25] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítélet rendelkező részének „a felperes egészségi állapotát 50% mértékben állapítja meg, C2 minősítési kategória szerint jogosult rokkantsági ellátásra" megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezte, egyebekben a jogerős ítéletet - indokolásbeli módosítással és kiegészítéssel - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A megismételt eljárásban az alperesnek - a jogerős ítéletben rögzített egészségkárosodás (egészségi állapot) alapulvételével komplex minősítési eljárás során kell megállapítania, hogy a felperes orvosi, foglalkozási és szociális szempontból rehabilitálható-e és döntenie a felperest megillető ellátásról. [27] A Kúria egyedi ügyben hozott és az alperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott - Mfv. III. 10.071/2016/
  1. számú határozatában kifejtettek jelen ügyben a tényállások éltérőségére tekintettel nem alkalmazhatóak. A döntés elvi tartalma [28] Amennyiben nem áll a bíróság rendelkezésére olyan szakértői szakvélemény, amely az orvosi-, a foglalkozási-, és a szociális szempontú rehabilitálhatóságot együttesen véleményezi, nem dönthető el, hogy felperes milyen minősítési kategóriába tartozik, azaz rokkantsági - vagy rehabilitációs ellátásra lesz-e jogosult. Záró rész [29] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megállapítását nem kérte, ezért a Kúria a Pp.
  2. §
(2)bekezdés szerint a határozathozatalt mellőzte. [30] A felülvizsgálati eljárás illetékét az Mmtv. 14. §
(2)bekezdése alapján a magyar állam viseli, mert a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos igények tárgyi illeték- és költségmentesek. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §
(1)bekezdése). Budapest,
  1. április
  2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.