← Magyarország

Kf.27533/2007/5 – Fővárosi Ítélőtábla

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.533/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sári Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 19.K.33.080/2007/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S A … mint ajánlatkérő
  6. április 6-án a közbeszerzésekről szóló
  7. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett a térségben 2007-
  8. években biológiai és kémiai, földi-gépes és légi úton történő csípőszúnyoglárva, illetve imágó irtás komplex elvégzésére. Az ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában
  9. április 12-én 2007/S
  10. számon jelent meg. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására egyebek mellett az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó csatoljon a számláit vezető pénzintézettől az ajánlattételi határidő napját megelőző 60 napnál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot arról, hogy mióta vezeti bankszámláját, fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e és volt-e számláján 30 napot meghaladó időtartamú sorban állás az igazolás kiállításának időpontjában, valamint az azt megelőző 12 hónapban. A hiánypótlás lehetőségét kizárta. Az ajánlattételi határidőben két társaság, köztük a felperes nyújtotta be ajánlatát. A felperes ajánlatának
  11. oldalán becsatolt ….Takarékszövetkezet igazolása nem tartalmazott adatot arra nézve, hogy az igazolás kiállítását megelőző 12 hónapban volt-e a felperes számláin 30 napot meghaladó időtartamú sorban állás. Az ajánlatkérő a felperes ajánlatát a Kbt.
  12. §

(1)bekezdésének e) pontja értelmében érvénytelenné nyilvánította azzal az indokkal, hogy a …Takarékszövetkezet által kiállított igazolás az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan nem adott információt. A felperes jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását és kifejtette, hogy az ajánlatkérőnek jogszerű eljárás esetén a Kbt.
  1. §-a értelmében felvilágosítást kellett volna kérnie a pénzintézeti igazolás értelmezéséről. Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését kérte. Az alperes D.301/6/
  2. számú határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a …Takarékszövetkezet igazolásából hiányzott az a kötelező tartalmi elem, miszerint az igazolás kiállításának időpontját megelőző 12 hónapban a számlán 30 napot meghaladó időtartamú sorban állás nem volt. Az igazolás nem felelt meg az előírt követelménynek, az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a felperes ajánlatát érvénytelennek. Kifejtette, hogy a nyilatkozati hiányt hiánypótlás keretében lehetett volna pótolni, ha az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét nem zárja ki. A hiányzó nyilatkozati elem pótlására a Kbt.
  3. §-a nem ad jogszerű lehetőséget, a felvilágosítás kérés intézménye nem irányulhat hiányok pótlására. A felperesnek az alperes határozata hatályon kívül helyezésére és annak megállapítására alapított keresetét, hogy őt az eljárásból jogellenesen zárta ki az ajánlatkérő, alkalmaznia kellett volna a Kbt.
  4. §-ának rendelkezéseit, az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította. Megállapította, hogy a felperes ajánlata nem felelt meg a Kbt.
  5. §
(1)bekezdésében foglaltak szerinti, az ajánlati felhívásban a pénzügyi alkalmasság igazolására meghatározott tartalmi követelményeknek, ezért jogszerűen történt az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása a Kbt. 88. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján. A pénzintézet igazolása hiányos tartalmú volt, a tartalmi hiányosságot kizárólag hiánypótlás keretében lehetett volna pótolni, ha az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét nem zárta volna ki. Az igazolásból hiányzó tartalmi elem pótlására a Kbt.
  1. §-ában szabályozott felvilágosítás kérés jogintézménye nem alkalmas eszköz. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel annak megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala, valamint az alperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezése iránt. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, irat- és jogellenes, mivel a takarékszövetkezeti igazolásból egyértelműen megállapítható volt, hogy a számla megnyitásától a nyilatkozat kiállításának napjáig semmilyen időtartamú sorban állás nem volt. Ebbe beleértendő a nyilatkozat előtti 12 hónap is, mert a többen a kevesebb benne van. Sérelmezte az elsőfokú bíróságnak a Kbt.
  2. § alkalmazását illető jogi álláspontját is azzal, hogy nem hiánypótlásra, nem új adat bekérésére, hanem az igazolás értelmezésére lett volna szükség, amennyiben az ajánlatkérő annak tartalmát nem érti. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Határozatban kifejtett érvei változatlan fenntartásával azt emelte ki, hogy formális, logikai okfejtéssel egy ajánlat érvénytelenségét megalapozó, konkrétan előírt feltétel nem pótolható. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló arra alapított jogi okfejtése is azzal a pontosítással, hogy a felperes ajánlata az elsőfokú bíróság által megjelölt Kbt.
  3. §
(1)bekezdésének f) pontja helyett a Kbt. 88. §
(1)bekezdésének
  1. e)pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatkérő az
  2. e)pont alapján állapította meg az érvénytelenséget, az alperes is az
  3. e)pont alapján minősítette jogszerűnek az ajánlatkérői döntést, és az első fokú bíróság is a Kbt. 88. §
(1)bekezdésének e) pontjában írt feltételek fennállását vizsgálta, és e körben fejtette ki helyes indokait, mellyel a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, ezért azt nem ismétli. A fellebbezés kapcsán azt emeli ki, hogy a …Takarékszövetkezet igazolásából csak az állapítható meg, hogy az ügyfél fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, azt az igazolást, hogy a kiállítás napját megelőző 12 hónapban sorban állás a számláin nem volt, a nyilatkozat nem tartalmazza, csak jelen időben állítja, hogy hátralékos tartozást, sorban álló tételeket egyik számlán sem tartanak nyilván. Nem lehet ezért a nyilatkozatnak olyan értelmet tulajdonítani, mint a felperes fellebbezésében tett. Az igazolás ismeretében a felperes fellebbezési állítása, nem pedig az elsőfokú bíróság megállapítása az iratellenes. Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a nyilatkozat hiányzó tartalmi elemét hiánypótlás keretében lehetett volna pótolni, mivel az nem volt teljes körű. A Kbt. 83. §
(1)bekezdése értelmében a nyilatkozat hiányosságának pótlására jogszerű lehetőség az esetben lett volna, ha az ajánlatkérő nem zárta volna ki annak lehetőségét. Téves az a felperesi álláspont, hogy a nyilatkozat értelmezését lehetett volna kérni. A pénzintézet nyilatkozatát az ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételének igazolására kívánta meg. A felperes által becsatolt …Takarékszövetkezet által kiállított igazolás adathiányban szenvedett, mert az ajánlati felhívásban megjelölt egyértelmű adattartalmat - a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapban a számlán sorban álló tételek nemleges igazolását - nem tartalmazta. Az adattartalom hiányát értelmezéssel nem lehet pótolni, a Kbt.
  1. §-a egyebek mellett ugyanis az alkalmassággal kapcsolatban előírt nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok és igazolások tartamának tisztázására szolgál. Felvilágosítás kéréssel az egyébként egyértelmű, tisztázására nem szoruló nyilatkozat tartalmi hiányossága nem lett volna kiküszöbölhető. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira utalással a Polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1)-
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes másodfokú perköltségének, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdésének c) pontja, a 46. §
(1)bekezdése, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében a feljegyzett fellebbezési illetéknek megfizetésére. Budapest,
  1. április
  2. napján. Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke,. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.