← Magyarország

Pf.20893/2016/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.893/2016/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Czudar Balázs ügyvéd (fél címe 1.) által képviselt dr. I.rendű felperes neve(....) felperesnek, dr. Major Melinda ügyvéd (....) és dr. Nagy Szabolcs Dániel Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Nagy Szabolcs Dániel ügyvéd) által képviselt alperes neve(....) alperes ellen – mely perbe az alperes pernyertessége érdekében dr. Pintér János Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Pintér János ügyvéd) által képviselt M. S.Zrt. (....) I. rendű, Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 10, ügyintéző: dr. Vágó Laura ügyvéd) által képviselt F. J. Nyrt. (....) II. rendű, dr. Dudás Lóránt jogtanácsos (....) által képviselt M. T.B.Zrt. (....) III. rendű beavatkozó – beavatkozott közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt, 27.P...../2015/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszámú, az alperes
  6. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. A felek a felmerült másodfokú perköltségüket maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a b..t.@mszp.hu e-mail címre küldött e-mailben adja ki a felperes részére az alábbi közérdekű adatokat: 1) a J. S. L. és B. Kft. törzstőkéje 40%-át megtestesítő üzletrészének a M. T. B.Zrt. részére történő átruházásáról szóló üzletrész adásvételi szerződést és annak 1., 2.,
  7. és
  8. számú mellékleteit azzal, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy az adásvételi szerződés 14.2.
  9. pontjának utolsó 5 sorát, valamint 14.2.
  10. pontban feltüntetett e-mail címeket a kiadás során felismerhetetlenné tegye, 2) a J. S. L. és B.Kft. törzstőkéje 10%-át megtestesítő üzletrészének az F. J. Nyrt. részére történő átruházásáról szóló üzletrész adásvételi szerződést és annak 1., 2.,
  11. és
  12. számú mellékleteit azzal, hogy a bíróság feljogosítja az alperest, hogy az adásvételi szerződés 14.2.
  13. pontjának utolsó 5 sorát, valamint 14.2.
  14. pontjában feltüntetett e-mail címeket a kiadás során felismerhetetlenné tegye, 3) a fenti üzletrész adásvételi szerződések megkötésére vonatkozó igazgatósági határozatot, a fentiek szerinti igazgatósági határozatra vonatkozó előterjesztést, 4) a J. S.Kft. osztalékpolitikájára vonatkozó döntését. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 forint + áfa összegű perköltséget. Az ítélet tényállása szerint a felperes
  15. július 1-jén kelt levelében az alperes tulajdonában álló J. S. Kft. üzletrészeinek a M. T. B. Zrt. és F. J. Nyrt. részére történő átruházására vonatkozó adatok kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes megtagadta a kért adatok kiadását arra hivatkozva, hogy nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, és nem végez kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatásra vonatkozó tevékenységet, ezért a kiadni kért adatok nem közérdekűek. A felperes
  16. augusztus 18-án további két adatigénylési kérelemmel fordult az alpereshez, egyrészt a J. S.Kft. taggyűlésének a M. T. B.Zrt.-vel, az F. J. Nyrt.-vel és a M. P. Zrt.-vel kötendő szerződésekkel összefüggésben hozott határozatai és az erre vonatkozó előterjesztések, valamint a nevezett Kft.
  17. május 15-én tartott taggyűlésének a társaság működési rendjére vonatkozó határozatainak és az erre vonatkozó előterjesztések kiadása végett. Az alperes válaszlevelében ezen adatigénylések teljesítését is megtagadta a korábbival azonos érvek mentén. A felperes módosított keresetében a kérelmeivel érintett adatok részbeni kiadására kérte kötelezni az alperest, tekintettel egyrészt arra, hogy időközben az alperes bizonyos adatokat kiadott a részére, másrészt mert bizonyos kiadni kért adatok vonatkozásában a felperes elfogadta az alperes azon állítását, hogy azok nem léteznek vagy azoknak nem az alperes a kezelője, harmadrészt pedig azért, mert bizonyos adatok más forrásból rendelkezésére álltak. Erre tekintettel az alábbi közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni az alperest: a korábban a alperes nevetualjdonában lévő J. S. L. és B. Kft. üzletrészeinek a M. T.B. Zrt. és az F. J. Nyrt. részére történő átruházásáról szóló részvény adásvételi szerződést és mellékleteit, a szerződés megkötéséről meghozott igazgatósági döntést és az annak meghozatalára irányuló előterjesztést, a J. S. L. és B.Kft.
  18. május
  19. napján megtartott taggyűlésének alábbiak szerint megjelölt döntéseit, az ezen döntések meghozatalára irányuló előterjesztéseket, továbbá a taggyűlésen a alperes neveáltal képviselendő álláspont meghatározásához kapcsolódó döntéseket és az azok meghozatalára irányuló előterjesztéseket:
  20. a J. S. Kft. előterjesztett és elfogadott stratégiai terve
  21. a J. S. Kft. előterjesztett és elfogadott osztalékpolitikája tekintetében. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a keresetnek bizonyos adatok kitakarására való feljogosítás mellett történő helyt adást kérte. Arra hivatkozott, hogy a kiadni kért adatok nem közérdekűek, másrészt azok jelentős részben üzleti titkok, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan érdeksérelmet okozna az alperesnek és üzleti partnereinek. Az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében három gazdasági társaság a perbe beavatkozott. Az elsőfokú bíróság a keresetet részben alaposnak találta. Határozatát Magyarország Alaptörvénye
  22. cikk

(2)bekezdésére,
  1. cikkére,
  2. cikk
(1)és
(5)bekezdésére, 39. cikk
(2)bekezdésére, VI. cikk
(2)bekezdésére, M cikk
(2)bekezdésére, XIII. cikk
(1)bekezdésére, R cikkére, a 25/
  1. (VII.22.) AB határozatra, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  2. évi CXII. törvény (Infotv.)
  3. §
  4. pontjára,
  5. §
(3)és
(6)bekezdésére, valamint az állami vagyonról szóló
  1. évi CVI. törvény (Vtv.)
  2. §
(2)bekezdés c) pontjára és 5. §
(2)bekezdésére alapította. A felhívott jogszabályokból megállapította, hogy az alperes a M. P. Zrt. kizárólagos tulajdonában áll, mely gazdálkodó szervezet a Nemzeti Vagyonról szóló
  1. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) hatálya alá tartozó nemzetgazdasági jelentőségű és minősített többségű, azaz 75%-ot meghaladó mértékű állami tulajdonba tartozó gazdasági társaság. Ebből arra következtetett, hogy az alperes is – közvetetten – minősített többségű állami tulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül, így a Vtv.
  2. §
(2)bekezdésénél fogva egyéb közfeladatot ellátó szerv, a tevékenységére vonatkozó adatai a köztulajdonlás tényénél fogva az Infotv.
  1. §
  2. pontjának hatálya alá tartozó közérdekű adatoknak minősülnek, melyeket erre irányuló kérelem esetén kiadni köteles, kivéve amennyiben az Infotv-ben meghatározott okok fennállására tekintettel mentesül ezen kötelezettségének teljesítése alól. Hangsúlyozta, hogy az adásvételi típusú ügyletek természetüknél fogva a gazdasági társaság vagyoni viszonyaihoz kötődő szerződések, ezért amennyiben egy köztulajdonban álló gazdasági társaság a tulajdonát képező üzletrészeket értékesíti, azzal köztulajdont értékesít. A felhívott jogszabályokból az az okszerű következtetés vonható le, hogy a közérdekű adatok kiadása alóli mentesülés a társaság alaptevékenységével összefüggő adatokra és nem a tulajdonában álló vagyontárgyak értékesítésére vonatkoztatható. A szervezet tulajdonában álló vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szerződésekkel összefüggésben olyan adatok kiadásának kötelezettsége alól mentesülhet, amely a társaság üzleti tevékenységét érinti, az eladott üzletrész vételára és az ehhez kötődő további adatok azonban – így a fizetés feltételei, szavatossági kötelezettsége – nem minősülnek ilyennek. Az elsőfokú bíróság az üzletrész adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos előkészítő anyagok – pénzügyi, jogi, átvilágítási jelentések, adásvételi szerződések tervezetei, a döntéshozatali eljárás dokumentumai – vonatkozásában is irányadónak tartotta az üzletrész adásvételi szerződésekkel kapcsolatban korábban kifejtetteket. Ezen adatok esetében álláspontja szerint azonban az alperes akkor is mentesül a kiadási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Tekintettel arra, hogy a felperes
  3. július 1-jén fordult üzletrész adásvételi szerződés és az ahhoz kapcsolódó adatok kiadása iránti kérelemmel az alpereshez, így az alperes nem hivatkozhat az Infotv. ezen szakaszának ezt követően,
  4. július 15-én hatályba lépett azon módosítására, mely szerint az előkészítő anyagok kiadását akkor is megtagadhatja, amennyiben az jövőbeli döntés megalapozását szolgálja. Másrészt az alperes nem tagadhatja meg az előkészítő anyagok kiadását arra való hivatkozással, hogy azok kiadásához harmadik személy nem adta hozzájárulását, mert a közérdekű adatok kiadása harmadik személy hozzájárulásától nem függhet. E ténnyel az alperesnek és szerződő partnereinek az előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szerződéskötésükkor számolniuk kellett. Ezt követően az elsőfokú bíróság áttekintette az alperes által zártan kezelten benyújtott adatokat és arra a következtetésre jutott, hogy az alperes döntő részben kiadni köteles a felperes által kért adatokat, mely kötelezettsége alól csak kis részben mentesül. Az első kiadni kért adatcsoport tekintetében a korábban a alperes nevetulajdonában lévő J. S. L. és B. Kft. üzletrészeinek a M. T. B. Zrt. és az F. J. Nyrt. részére történő átruházásáról szóló részvény adásvételi szerződést és mellékleteit, a szerződés megkötéséről meghozott igazgatósági döntést és az annak meghozatalára irányuló előterjesztés tekintetében az alperes
  5. pontban fejtette ki azon hivatkozásait, amelyek állítása szerint mentesítik az üzletrész adásvételi szerződések és mellékletei kiadásának kötelezettsége alól. Az elsőfokú bíróság e hivatkozásokat kis részben tartotta elfogadhatónak az alábbiak szerint: - Az ajánlati biztosíték kikötésének tényét, a bankszámlaszám és számlavezető bank megnevezését önmagában nem találta alkalmasnak arra, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerülése az alperes üzleti tevékenységéhez kötődő érdeksérelmet okozzon. Ennek ellenkezőjét az alperes semmivel nem bizonyította. - A J. Kft. üzletrészeire kötött adásvételi szerződések és az értékszállítási szerződések, valamint egyéb szerződések közötti kapcsolat tárgyánál fogva nem alkalmas arra, hogy olyan üzleti titoknak minősüljön, amelynek nyilvánosságra kerülése aránytalan érdeksérelmet okozhat. Más megítélés alá esik azonban maga az értékszállítási szerződés, amelyek vonatkozásában az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez az alperes üzleti tevékenységéhez kötődő olyan adat, amelynek kiadása aránytalan érdeksérelmet okozna. - A kiadni kért szerződésekben rögzített definíciók az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagukban tárgyuknál fogva nem alkalmasak arra, hogy olyan üzleti titoknak minősüljenek, melyek nyilvánosságra kerülése aránytalan érdeksérelmet okoz. - Az üzletrész adásvételi szerződésekben az ügylet pénzügyi feltételeire, nevezetesen a vételárra, az ügylet zárására vonatkozó adatok az alperes vagyoni viszonyaihoz köthető, az alperes, mint egy köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonát képező vagyontárgy értékesítésére vonatkozó olyan alapadatok, amelyek a köztulajdonlás tényénél fogva közérdekűnek minősülnek és nyilvánosak. Különös súllyal értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által kiadni kért üzletrész adásvételi szerződésekkel került ki az állam tulajdonából a szerződés tárgyát képező vagyontárgy, amelynek következtében egy korábban kizárólagosan állami tulajdonban álló társaságban – J. S. Kft. – megszűnt a többségi állami tulajdon. Annak megismerése, hogy a korábbi állami tulajdonban álló vagyontárgyak milyen vételáron és milyen fizetési feltételek mellett kerültek ki az állami tulajdonból olyan eminens közérdek, amely csak rendkívül kivételes esetben korlátozható vagy zárható ki üzletit titokra való hivatkozással. Az alperes csak állította, de semmivel sem igazolta, hogy ezen adatok megismerése kiemelkedő érdeksérelmet okozna a számára. - Úgyszintén megalapozatlannak találta a bíróság az alperes azon hivatkozásait, hogy a szerződés bizonyos adataiból levonható következtetések részére üzleti sérelemmel járnak. Utalt arra, hogy az Infotv. szerint csak konkrét sérelem alapozhatja meg az adatkiadási kötelezettség alóli mentesítést, ezért az adatkiadással érintett információkból levonható általános következtetések – úgymint hogy a jövőben feltehetően milyen gyakorlatot követ az alperes – elviekben sem alkalmasak a közérdekű adat kiadása alóli mentesülésre. - Az osztalékfizetésre vonatkozó adatok nem a társaság üzleti tevékenységéhez, hanem a köztulajdonlás tényéhez köthetőek, azaz a társaság vagyoni viszonyaira vonatkozó információk, ezért ezen adatok vonatkozásában – az adatok természeténél fogva – csak kivételes körülmények esetén állhat fenn a mentesülés lehetősége. Az alperes a hátrány mibenlétére nem adott magyarázatot, ezért az elsőfokú bíróság e hivatkozását megalapozatlannak találta. - Megállapította, hogy az alperes azonban nyilvánvalóan nem köteles kiadni a kérelmezett iratokban rögzített személyes adatokat, ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően feljogosította ezen adatok kitakarására. Nem találta kitakarhatónak azonban a tranzakcióban közreműködő harmadik személy nevét, mert ezen adat nyilvánosságra hozatala nem függhet a szerződő partner hozzájárulásától. - Az üzletrész adásvételi szerződések mellékletei közül a
  6. és
  7. szám alatti mellékletek vonatkozásában az elsőfokú bíróság mellőzte az alperes ezen adatok kiadására vonatkozó kötelezettségét tekintettel arra, hogy ezen iratok kifejezetten az alperes üzleti tevékenységével kapcsolatosan tartalmaznak olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala tartalmukból és terjedelmükből, mennyiségükből következően aránytalan sérelmet okozna az alperesnek. - Az üzletrész adásvételi szerződésekre vonatkozó igazgatósági döntés és előterjesztés tekintetében az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperes kimentési hivatkozását, mert álláspontja szerint e dokumentumok nyilvánossága a köztulajdonlás tényéből következő olyan alapvető jelentőségű követelmény, hogy ezen adatok megismeréséhez való jog csak különösen súlyos és az alperes működését alapvetően érintő okok esetére korlátozható vagy zárható ki. Az elsőfokú bíróság az alperes által előterjesztett indokokat nem találta alkalmasnak ennek alátámasztására. Megállapította, hogy az igazgatósági előterjesztés előkészítő anyagnak minősül, azonban nem fogadta el az alperes azon hivatkozását, hogy törvényes működési rendjének és az álláspontjának szabad kifejtésének lehetőségét ásná alá az előterjesztésben foglaltak nyilvánosságra kerülése, mert állami tulajdon értékesítése esetében erre csak az alperes üzleti tevékenységének különös súlyú sérelme esetében lehet megalapozottan hivatkozni. A
  8. sorszám alatt kiadni kért, a J. S. L.és B. Kft.
  9. május
  10. napján megtartott taggyűlésének alábbiak szerint megjelölt döntéseit, az ezen döntések meghozatalára irányuló előterjesztéseket, továbbá a taggyűlésen a alperes neveáltal képviselendő álláspont meghatározásához kapcsolódó döntéseket és az azok meghozatalára irányuló előterjesztések, úgy mint:
  11. a J. S. Kft. előterjesztett és elfogadott stratégiai terve, valamint
  12. a J. S. Kft. előterjesztett és elfogadott osztalékpolitikája tekintetében az elsőfokú bíróság a már részletesen kifejtett indokok alapján a stratégiai terv vonatkozásában helyt adott az alperes kifogásának, mert az olyan mennyiségben és módon tartalmaz az alperes üzleti tevékenységére vonatkozó információkat, illetve az alperes jövőbeni terveire vonatkozó adatokat, hogy azok nyilvánosságra kerülése az alperes részére alapvető érdeksérelmet okozna; míg a J. Kft. osztalékpolitikája vonatkozásában nem tartotta megalapozottnak az alperes hivatkozását, mert az álláspontja szerint nem a társaság üzleti tevékenységére vonatkozó, hanem a tulajdonosait érintő, azaz a társaság köztulajdonlása tényéhez köthető döntés, így ezen adatok esetében természetüknél fogva csak kivételes körülmények esetén állhat fenn a mentesülés lehetősége, amelyet azonban az alperes nem bizonyított. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetének nagyobb részben helyt adott, kisebb részben azt elutasította. A határozattal szemben valamennyi peres fél fellebbezést nyújtott be. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és alperesnek az üzletrész átruházási szerződés
  13. és
  14. számú mellékletének a kiadására, valamint a kitakarások mellőzésére kötelezését kérte. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, és az osztalékpolitika tekintetében a kereset teljes elutasítását kérte azzal, hogy az alperest a kiadni rendelt adatok tekintetében jogosítsa fel a másodfokú bíróság a fellebbezésben részletezett rendelkezések felismerhetetlenné tételére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen és jogellenesen jutott arra a megállapításra, hogy az adatok köztulajdonlás tényéből levezetett közérdekű minősítéséből következően csak az ítéletben írt megszorító módon lehetséges az üzleti titok védelmére való hivatkozással az adatok kiadásának a megtagadása. Egy adat közérdekű mivoltából ugyanis nem következik automatikusan annak nyilvánossága, hiszen az Alaptörvény lehetővé teszi ennek korlátozását, amelynek alapja lehet az üzleti titok védelméhez való jog. Egy többségi állami tulajdonban nem álló gazdasági társaság adata nem minősül közadatnak pusztán annál a ténynél fogva, hogy arról köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonosának tudomása van. Vitatta, hogy az elsőfokú eljárás során pusztán az üzleti titokra hivatkozott volna, álláspontja szerint előadásai az elsőfokú eljárásban is arra irányultak, hogy bemutassák, a megismerni kívánt adatok nyilvánossága aránytalan sérelmet jelentene az alperes üzleti tevékenységének végzése során, mert az adatnyilvánosság a piaci versenytársakat indokolatlan előnybe hozná. A fellebbezésében az alperes részletesen bemutatta az őt ért jelentős érdeksérelmet. Hivatkozott továbbá arra, hogy a postai szolgáltatásokról szóló
  15. évi CLIX. törvény (Postatv.) új
  16. §
(4)bekezdését a jelen eljárásban is alkalmazni kell. Hangsúlyozta, hogy az alperes az egyetemes postai szolgáltató – a Magyar Posta – 100%-os tulajdonában áll, és általa közvetlenül irányított vállalkozásnak minősül, ezért rá e jogszabályhely alkalmazandó, az alperes azonban nem végez semmilyen egyetemes postai szolgáltatást, ezért minden irata és adata az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívüli adat. A tranzakciós jogügyleteknek sem a tárgya, sem az alanya nem az egyetemes postai szolgáltatást végző gazdasági társaság volt, ennél fogva a tranzakciós jogügyletekkel kapcsolatos dokumentumok összes adata az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívüli adat. A Postatv. új 53. §
(4)bekezdése alapján nem pusztán a közérdekből nyilvános adatok megismerése korlátozott, hanem a közérdekű adatoké is, amelyek tekintetében vizsgálni kell, hogy a kért adatok más általi megismerése nem okoz-e az alperesnek az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, és ezen belül nem juttatja-e az alperes versenytársait indokolatlan előnyhöz. Ebből a szempontból nincsen jelentősége annak, hogy az adott időpillanatban az adott tevékenység tekintetében ténylegesen van-e piaci versenytársa az alperesnek. A vizsgálatnak tehát arra is ki kell terjednie, hogy a konkrét adat mások általi megismerése nem eredményez-e a tényleges vagy a potenciális piaci versenytársak számára indokolatlan előnyt. Az alperes ezt követően egyenként, pontról-pontra kifejtette álláspontját az általa kitakarni kért adatok tekintetében bemutatva, hogy az üzleti tevékenysége szempontjából ezen adatok megismerhetővé tétele az alperes vetélytársait milyen módon juttatná indokolatlan előnyhöz, ezáltal aránytalan sérelmet okozva az alperesnek. Az I. rendű alperesi beavatkozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és az általa kitakarni kért rendelkezések felismerhetetlenné tételének biztosítását kérte, lényegében az alperes által kifejtett indokok mentén. A II. és III. rendű alperesi beavatkozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Továbbra is arra hivatkoztak, hogy a kiadni kért adatok nem közérdekűek, másrészt azok olyan adatkörbe tartoznak, amelyek közzététele, illetve a versenytársak általi megismerése aránytalan érdeksérelmet okozna mind az alperes, mind az adatkiadással érintett J. S. Kft. vonatkozásában. Fellebbezéssel nem volt támadott az elsőfokú ítéletnek a J. S. Kft. előterjesztett és elfogadott stratégiai tervének kiadására irányuló kereseti kérelmet elutasító rendelkezése, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján nem érintette. A fellebbezések nem alaposak. Az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelően feltárta, és a helytállóan felhívott jogszabályok figyelembevételével nagyobb részt helyes döntésre jutott. Az elsőfokú ítélet indokaival - a másodfokú eljárásban felvett részbizonyítás alapján - a másodfokú bíróság egyetértett. Helyesen állapította meg, hogy az alperes – a nemzeti vagyonnal való rendelkezés és gazdálkodás tényére tekintettel – egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, aki köteles a kezelésében lévő, az Infotv.
  1. §
  2. pontja körébe tartozó közérdekű adatokat kiadni. Az alperes lényegében már nem is vitatta ezt a fellebbezésében, mindössze további adatok kitakarására való feljogosítását kérte. A II. és III. rendű beavatkozó fellebbezésére tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet helyes indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza. A nemzeti vagyonról szóló
  3. évi CXCVI. törvény (Nvtv.)
  4. §
(2)bekezdés c) pontja második fordulata szerint a nemzeti vagyonba tartoznak az államot megillető társasági részesedések. Az állami vagyonról szóló
  1. évi CVI. törvény (Vtv.)
  2. sz. melléklete a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok között sorolja fel a M. P. Zrt.-t. Mivel a M. P.Zrt. a Vtv.
  3. §
(2)bekezdése értelmében, mint állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szervnek minősül, így a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a 100%-os tulajdonában és befolyása alatt álló alperest is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közfeladatot ellátó szervnek minősül, ezért az adatnyilvánosság biztosítására köteles. Hasonló álláspontot foglalt el az Alkotmánybíróság más szervet illetően a 25/
  1. (VII.22.) - az elsőfokú ítéletben is felhívott - AB határozatában. Az elsőfokú bíróság az alperes és a beavatkozók védekezésére tekintettel kitért az üzleti titok kérdésére is, mellyel kapcsolatosan kifejtett álláspontját a másodfokú bíróság osztotta. Az alperes és a beavatkozók fellebbezésének helyes érvei nem mondanak ellent az elsőfokú ítélet megalapozott indokainak. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy az Infotv.
  2. §-ának
(3)bekezdése nem szűkíti le a közérdekből nyilvános adatokra azt a kört, amelyek esetében az üzleti titokra hivatkozni lehet. A főszabály az átláthatóság, de a közérdekű adatok nyilvánossága nem korlátozhatatlan. Ez alól lehetnek kivételek, így különösen a védett ismeretek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Azzal helyesen érvelt a fellebbezés, hogy ilyen adatigényléskor a magántitok körébe tartozó üzleti titokhoz, valamint az információszabadsághoz fűződő alapjogok ütközhetnek egymással, függetlenül attól, hogy közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetősége a vitás. A mérlegelés során azonban a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetősége kiemelt közérdek, amelyről az Alaptörvény szerint a nyilvánosság előtt kell elszámolni. Az alperes a másodfokú eljárásban hivatkozott a Postatv. új – 2016. március 1. napjával módosított – 53. §
(4)bekezdésére is, amelyet – helyesen - magára is alkalmazandónak állított. E szabályról a 7/
  1. (IV.6.) AB határozat megállapította [36], hogy a hatályos szabályozás pontosításával biztosítja az adatnyilvánosságot. Főszabállyá teszi a nyilvánosság biztosítását, az egyetemes postai szolgáltató, illetve irányított vállalkozása üzleti tevékenységével kapcsolatban pedig olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, mint amit az Infotv.
  2. §
(3)bekezdése is megenged. Ebből az következik, hogy az elsőfokú eljáráshoz képest nem történt változás a vizsgálati szempontokban, az időközben hatályba lépett szabály csupán az aránytalan sérelem fogalmára adott példálózó jelleggel meghatározást. Megjegyzi azonban a másodfokú bíróság, hogy a versenytárs előnye korábban is értékelhető körülmény volt. Az elsőfokú bíróság érdemben áttekintette a zártan kezelt iratokat és kis részbeni kitakarással kiadni rendelte azokat. A másodfokú bíróság is áttekintette a rendelkezésre álló és a másodfokú eljárásban csatolt további zárt iratokat és az elsőfokú ítélet álláspontjával egyező eredményre jutott. A rendelkezésre álló adatok szerint az üzleti tevékenység aránytalan sérelme - így különösen a versenytárs indokolatlan előnyhöz jutása - nem volt megállapítható a felülbírálható részben. Nem volt olyan adat tehát, aminek a felismerhetetlenné tételéről még rendelkezni kellett volna. Az aránytalan sérelemre és a versenyelőny lehetőségére vonatkozó előadását az alperes a fellebbezésében a szerződés több pontja tekintetében konkretizálta többek között azzal, hogy az alperes jövőbeli szerződéskötéseit rendkívüli módon megnehezítené vagy ellehetetlenítené az adatok kiadása. A vételár kitakarását is kérte arra hivatkozással, hogy a jövőbeli értékesítési terveit megnehezítené a tárgyalási folyamatok, a vállalt kötelezettségek, zárási feltételek, szavatossági és megszüntetési kikötések, továbbá a résztulajdonában álló J. piaci értékére, jövőbeli terveire és a múltbeli kockázatainak megismerése, mert ezzel a versenytársnak indokolatlan előnyhöz jutnának. A másodfokú bíróság a kérdéses szerződések áttekintése alapján arra jutott, hogy a megismerhetőséghez fűződő közérdeknél erősebb aránytalan sérelem fennállása nem megállapítható. A nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemekkel rendelkező alperes üzleti tevékenységével szemben az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése szerinti közérdekű adatok nyilvánossága elsőbbséget élvez. Az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, ugyanígy az ellenérték kialakításával kapcsolatos feltételek. Az adott esetre alkalmazott üzletpolitikai információkból a jövőre nézve nem látott a másodfokú bíróság a versenytársak javára levonható következtetéseket, annak felismerhetetlenné tétele a közérdekű adat megismerhetőségéhez fűződő joghoz képest kevésbé indokolt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen kötelezte a szerződések és a meghatározott mellékletek, továbbá az igazgatósági előterjesztés (A/2), az igazgatósági határozat (A/3) és az osztalékpolitikára vonatkozó döntés kiadására az alperest az adott módon. További kitakarásra a másodfokú bíróság sem látott módot. Az üzletrész-átruházási szerződés
  1. és
  2. mellékletének kiadására vonatkozó kereseti kérelmet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés - amit a felperesi fellebbezés támadott - szintén helyes volt. A
  3. számú melléklet az értékszállítási szerződést tartalmazza, az
  4. melléklet adatszoba dvd. Ezek megismerése alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint is helytálló az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy azok olyan adatokat tartalmaznak, amik nyilvánosságra kerülése aránytalanul sérelmes lenne. A kifejtettek következtében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve annak fellebbezett részét a Pp.
  5. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Egyik peres fél fellebbezése sem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek a másodfokú perköltségüket maguk viselik. A per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
  1. február
  2. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró . Pullai Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.