Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.594/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Némethi Gábor ügyvéd (.............) által képviselt ................... felperesnek a dr. Gere István ügyvéd (.................) által képviselt .................... alperes ellen tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- október 27-én kelt 7.G.40.206/2016/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a peres felek
- június
- napján kötöttek kölcsönszerződést, alperes, mint hitelező a szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy adósnak, azaz felperesnek 82.143 svájci frankot bocsájt rendelkezésére a ........... ingatlan megvásárlására. A felperes 10.600.000 forint finanszírozási igényt jelentett be. A szerződés 1.
- pontja a következőt tartalmazza: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb, a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(k) a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozás mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok Banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." Felperes kereseti kérelmében ezen kikötések tisztességtelensége megállapítását kérte. A tisztességtelenség körében a 18/
- (II.5.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés a.),b.), i.) és j.) pontjára hivatkozott, valamint a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdésére, további eseti döntésre, előadta, a felperes tartozása mindenkori összege a Bank egyoldalú nyilatkozata alapján kerül megállapításra, a közjegyzői okirat közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. Az adósnak a banki kimutatást kell elfogadnia, a bizonyítási teher a hátrányára megfordul. Felperes tehát nem a bank által kimutatott tartozásról annak ismeretében tett nyilatkozatot, hanem már előzetesen a banki kimutatást fogadta el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, a Ptk. 209. §
(1)bekezdése feltételei nem állnak fenn, a közvetlen végrehajtási jog alperes számára olyan többlet jogosultságot jelent, melyre maga a felperes jogosította fel. A végrehajtás megindításának a feltétele, hogy a bíróság egy közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lásson el, a ténytanúsítvány a végrehajtáshoz szükséges feltétel bekövetkeztetét, illetve a felperes fizetési kötelezettsége összegét is tartalmazza. Csak alperes nyilvántartásai szolgálhatnak a kiállítás alapjául, a szerződési feltétel a követelés érvényes létrejöttét, a felperes tartozása összegét nem befolyásolja és nem fordítja meg a bizonyítási terhet felperes hátrányára, egyébként is alperes, mint végrehajtást kérő köteles megjelölni a végrehajtani kívánt összeget. Ezzel szemben a felperes a jogszabály által lehetővé tett speciális jogorvoslati eszközökkel élhet. A Ptk. 209. §
(5)bekezdésére is hivatkozott, a feltétel nem tisztességtelen, megfelel a Vht.
- §-ban írtaknak. Az elsőfokú bíróság a
- október 27-én kelt 7.G.40.206/2016/
- számú ítéletével megállapította, hogy a felek által
- június
- napján
- számú megkötött kölcsönszerződés 1.
- pontja megjelölt kikötése tisztességtelen, nem jelent kötelezettséget a felperesre nézve. Kötelezte alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 116.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a határozatát a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdésére,
(3)és
(5)bekezdésére, a Ptk. 209/A. §-ra alapítva, ezen jogszabályi rendelkezések felhívása után megállapította, a perbeli kikötés a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének sérelmével egyoldalúan, indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogok, kötelezettségek egyensúlyát. A kölcsönszerződés nem bír közokirat jelleggel, az alperes által kiállított közjegyzői tanúsítvány azonban már igen, ennek birtokában közvetlen végrehajtást indíthat alperes, a bizonyítási teher a fogyasztó hátrányára megváltozott, a Pp. 3.§, 164. §
(1)bekezdése nem érvényesült, a Pp.195. §
(6)bekezdése értelmében felperes ellenbizonyításra kényszerül. Neki kell a közokiratban foglaltakat cáfolnia, a közokirat hiányában a bank lenne köteles bizonyítani a követelés fennálltát és összegét. Ebből következően a Korm. rendelet 1.§ j.) pontja alapján a kikötés tisztességtelen. Az elsőfokú bíróság az a.) b.) és i.) pontok alapján fennálló tisztességtelenség vizsgálatát mellőzte és a Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a.) pontja alapján, valamint az Itv. 39.§ 3.b és 42.§ 1.a. pontja alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen alperes fellebbezett, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását. A per során előterjesztett érdemi ellenkérelmében és a elsőfokú tárgyaláson általa előadottakat fenntartva, előadta, a kölcsönfolyósítás előfeltétele volt a szerződéses kikötést is tartalmazó megállapodás megkötése, a bizonyítási teherre vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos kifogás előadása mellett kifejtette, a kikötés nem jelent felperes számára hátrányos eltérést a felperes közjegyzői okiratban foglalt egyoldalú kötelezettség vállaló nyilatkozatán alapuló közvetlen bírósági végrehajtás szabályaihoz képest. Felperes részletes tájékoztatást kapott, hátrányos eltérést a kikötés számára nem jelent a Vht.
- 1.
- a hatályos 23/C. §-a figyelembevételével. Utalt arra, az ügyleti okiratot, illetve a ténytanúsító okiratot különböztetjük meg a közjegyzői okiratok típusai között. Alperesnek a közvetlen bírósági végrehajtáshoz való joga nem a ténytanúsítványon, hanem a közjegyzői okiraton nyugszik, a bizonyítási terhet a kikötés nem fordítja meg, helyesen utalt a közjegyzői okiratba foglalás kapcsán az elsőfokú bíróság arra, hogy ez feljogosítja a hitelezőt a közvetlen bírósági végrehajtásra de tévesen ítélte a bizonyítási teher felperes hátrányára történő megváltoztatásaként a kikötést. A közjegyzői okirattal szemben felperest terheli annak bizonyítása, hogy az ott meghatározott kölcsön és járulékai összegéhez képest felperes fizetési kötelezettsége érvényesen létre sem jött, csökkent, vagy megszűnt, vagyis a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalásával a bizonyítási teher már megfordult és a felperest terheli a bizonyítás. Alperesnek lehetősége van a felmondás tényéről és az általa nyilvántartott adatokról bármikor közjegyzői ténytanúsítvány kiállítását kérni. Ez a közjegyzői törvény szerinti közokirat, melyhez a Pp.
- §
(1)bekezdésében meghatározott bizonyító erő fűződik. A támadott kikötés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra nézve, hogy a ténytanúsítványban foglaltakat felperes utóbb nem vitathatná. A végrehajtás megszüntetési, korlátozási perben a Pp. 164. §
(1)bekezdése folytán egyébként is az ügyfelet terhelné annak bizonyítása, hogy a banki nyilvántartás nem megfelelő. A kikötés nem csorbítja felperes igényérvényesítési lehetőségeit sem, ebben a körben a bíróság a Vht. magyarázatára hivatkozott. A kikötés nem jogosítja fel alperest a szerződés értelmezésére, nem sérti a Kormányrendeletben foglaltakat. Kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, csatolta a közjegyzői okiratot. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, illetve alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a 18/1999. (II.5) Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés b.) pontja szerinti tisztességtelenséget az elsőfokú bíróság nem állapította meg de ezt a Fővárosi Ítélőtábla hivatalból is megállapíthatja. A tisztességtelenséget nem csupán a végrehajthatóság szempontjából kell vizsgálni, ebben a körben eseti döntéseket hívott fel. Csatolta az 1541/2007. közjegyzői okiratot felperes egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatáról. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóak voltak levont jogi következtetései is, azokkal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben felhozottakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a perbeli tisztességtelen kikötés alkalmas a felperesi fogyasztó és az alperes közötti egyenlőtlenség előidézésére, a fogyasztó hátrányára alperest előnyhöz juttatja, megkönnyíti a fogyasztóval szembeni igényérvényesítési lehetőségeit. Ugyanakkor az igényérvényesítést a fogyasztó részéről megnehezíti a perbeli közjegyzői ténytanúsítvánnyal szemben az adós a Pp. 195.§
(6)bekezdése figyelembevételével ellenbizonyításra kényszerül. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokaira figyelemmel - a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperes köteles a felperes javára a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 239.§-a alapján a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíjat, mint másodfokú perköltséget megfizetni a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján. Budapest,
- április
- napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő