Pf.20030/2017/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.II.20.030/2017/4/I. A Győri Ítélőtábla dr. Greskovics István ügyvéd és Gaálné dr. Mátyás Marietta ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Szegedi András ügyvéd által képviselt I. r., II. r., III. r. IV.r. és V. r. alperesek ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt a Győri Törvényszék előtt folyamatba tett perében Győrött, 2016.december

1. napján P.20.539/2016/
2. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 14.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 317.
3. (Háromszáztizenhétezer - ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. r. alperes tulajdonosai a felperes és a II.-V.r. alperesek. A felperes az I. r. alperesben 25 %-os mértékű részesedéssel rendelkezik.
4. június
5. napjáig az I. r. alperes volt az egyedüli tagja a ... Kft-nek. Az I. r. alperes 1/2015.számú alapítói határozatával a ... Kft-ben törzstőke emelést hajtott végre akként, hogy a kft-vel szembeni követelését nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a kft. rendelkezésére bocsátotta. Ezt követően
6. június
7. napján az I. r. alperes a ... Kft-ben meglévő üzletrészét eladta a II.-V. r. alperesek részére 160.632.689 forint vételárért. Az üzletrész 1/3-1/3-át a II. r. és a III. r., 1/6-1/6-át a IV. és V. r. alperesek alperes szerezte meg. A cégnyilvántartásban a fenti változás átvezetésre került. *** A felperes
8. július
9. napján előterjesztett keresetében a ... Kft üzletrészének átruházására vonatkozó szerződés létre nem jöttének megállapítását és az eredeti állapot helyreállításaként a cégnyilvántartás korábbi állapotának helyreállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a ... Kft. eredetileg 3.000.000 forintos törzstőkéjének 160.632.689 forintra történő felemeléséről és az üzletrész átruházásáról csupán
10. március
11. napján szerzett tudomást. Az alperesek ugyanis a fentieket az ő teljes mellőzésével hajtották végre, taggyűlési meghívót sem kapott. Megkeresése alapján az I. r. alperes ügyvezetője azt közölte, hogy az I. r. alperes a kérdéses ügyletről a jogszabályok által előírtaknak megfelelően lefolytatott írásos szavazással döntött. Az üzletrész átruházására vonatkozó szerződések létrejöttéhez a 2006.évi IV. tv. - a továbbiakban Gt. - 141.§./2/ bekezdésének m./pontja és az I. r. alperes társasági szerződésének azzal megegyező 11.2./m pontja szerint szükséges lett volna a taggyűlés jóváhagyó határozata, hiszen a szerződést az I. r. alperes a saját tagjaival kötötte. Az I. r. alperes társasági szerződése alapján a jóváhagyásra taggyűlési határozattal, vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal kerülhetett volna sor, azonban tudomása szerint a kérdéses időszakban taggyűlés tartására nem került sor és írásbeli döntéshozatal sem volt, a felperes taggyűlésre szóló meghívót, vagy írásbeli döntésre bocsátott határozat tervezetet nem kapott. Ezek hiányában az I. r. alperes tagjai nem hozhattak volna az ügylet jóváhagyására vonatkozó érvényes határozatot. A határozat hiánya a szerződés létre nem jöttéhez vezet, az I. r. alperes ügyvezetője akaratnyilatkozata nem minősül az I. r. alperes szerződési akaratkifejezésének, képviseleti jogkörét túllépve álképviselőként kötött szerződést, mely a Ptk.205.§./1/ bekezdése, 219.§./1/ és /2/ bekezdése és 221.§-ában foglaltak szerint az alperesek között nem keletkeztetett kötelmet. A Pp.123.§-ában foglaltakra hivatkozással rámutatott, hogy a megállapítási keresetet a tulajdonhoz fűződő jogának alperesekkel szembeni megovása teszi szükségessé. Közvetve 25 %-os mértékben tulajdonosa a ... Kft-nek, az I. r. alperes tagjaként pedig érdekelt volt a 157.632.689 forint a ... Kft-t az I.r. alperessel szemben terhelő kötelezettség teljesítésében is. A tőkeemelés és az adásvételi szerződés miatt súlyos jogsérelem érte, hiszen a tőkeemelés folytán megszűnt a ... Kft. I. r. alperes felé fennálló tartozása, majd az adásvételi szerződések megkötésével teljesen megszűnt a felperes ... Kft-ben fennálló 25 %-os mértékű közvetett tulajdona. Miután az alperesek az aktív perbeli legitimációját kétségbe vonták a régi Ptk.2.§./1/ bekezdés, a Pp.3.§./1/ bekezdése és különböző jogági szabályok felhívásával utalt arra, hogy jogi érdekeltségét, közvetett tulajdonjogát, tényleges tulajdonosi minőségét az egyes jogági szabályok elismerik. E körben hivatkozott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
12. évi CXXXVI.tv. 3.§. r./pontjára; a tőkepiacról szóló 2001.évi CXX.tv.5.§.
13. pontjára, a
14. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.) 6.§.
15. pontjára, a számviteli törvény anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló kapcsolat meghatározására vonatkozó rendelkezésére az Illetéktörvény közvetett részesedésre vonatkozó szabályára, a régi Ptk.685/B.§./1/ bekezdésére és az új Ptk. 8:2.§./4/ bekezdésére. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a ... Kft. kizárólag egy ingatlan megszerzésére jött létre és ebben édesapjának és neki is szerepe volt. Tulajdonosként nincs más jogi lehetősége, mint hogy jelen keresettel éljen az I. r. alperes vagyonának kiürítése miatt, hiszen a közgyűlési határozatról nem szerzett tudomást, azt határidőben megtámadni sem tudta. Rámutatott, hogy ha tudott volna a határozatról azt megtámadta volna, de a másik perben akkor is csak a határozat jogszerűségét vizsgálhatta volna a bíróság, így jelen per megindítása is szükséges lett volna. *** Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a felperes perbeli legitimációja nem attól függ, hogy milyen igényérvényesítési lehetőségei vannak, a perbeli tényállás alapján a felperes kereshetőségi joga (jogi érdeke) hiányzik. Az I. r. alperes társasági szerződése az ügyvezető képviseleti jogát nem korlátozta, így álképviseletről sincs szó, amely egyébként is érvénytelenségi tényállás alapja lehet, nem pedig a szerződés létre nem jötte körében értékelendő. Az I. r. alperes tagjaként a felperes nem jogosult az I. r. alperes által kötött szerződések érvényességét vagy létrejöttét vitatni. Nincs ugyanis a felperesnek az I. r. alperesi gazdasági társaságtól elkülönült olyan jogi érdekeltsége, amely a Pp. 3.§ -ában megkövetelt aktív perbeli legitimációt megalapozná. A felperes által hivatkozott ágazati törvények hatálya nem is terjed ki a peres felekre, az általuk szabályozott közvetett befolyás sem alapozza meg a felperes kereshetőségi jogát. Rámutattak, hogy a jogi érdek akkor áll fenn, ha sikeres perlés eredményeként a felperes jogot szerezne, vagy ennek közvetlen lehetősége nyílna meg számára, ugyanakkor a keresettel nem a felperes, hanem perbeli ellenfele az I. r. alperes szerezne jogot. A felperes keresetével az I. r. alperes javára érvényesít igényt, mely a magyar jogban meg nem engedett perbizománynak felel meg. A törzstőke emelésére írásbeli szavazással, míg a szerződések jóváhagyására taggyűlési határozattal került sor. Ha lenne perbeli legitimációja a felperesnek, a keresetet akkor is el kell utasítani, hiszen a hozzájárulás jogszerűsége a jogvesztő határidő eltelte folytán ma már nem vitatható. A felperesi bizonyítási indítvány alapján előadta, hogy külön határozatok könyvét nem vezet, csak az iktatórendszerébe beépítetten. Az iktatás napja
16. június
17. A törzstőke emelés és a tervezett üzletrész adásvételekhez való hozzájárulásra vonatkozó társasági iratanyag vonatkozásában az iktatókönyv igazolja, hogy a taggyűlési határozat objektíve létezett 2015.06.25.-én, így a szerződéskötés időpontjában is. Az I. r. alperesi döntések jogszerűsége a jogvesztő határidő eltelte folytán nem vitatható. *** Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 635.000 forint elsőfokú perköltséget. A felperes érvelésével szemben a jogvitára az új Ptk. rendelkezései tartotta irányadónak, figyelemmel arra, hogy a per tárgyát képező adásvételi szerződés az új Ptk. hatálya alá került gazdasági társaság üzletrészére vonatkozott és a Ptk. hatályba lépését követően köttetett. Arra hivatkozott, hogy a kereshetőségi jog szempontjából a szerződés létre nem jöttére és a szerződés semmisségére történő hivatkozás feltételei megegyeznek. Rámutatott, hogy az új Ptk.6:88.§./3/ bekezdése értelmében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatosan peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit törvény erre feljogosít. Kiemelte, hogy az alkalmazandó jogszabálynak (régi vagy új Ptk.) amiatt nincs perdöntő jelentősége, mert az új Ptk.6:88.§./3/ bekezdése tulajdonképpen a régi Ptk.234.§./1/ bekezdése kapcsán kialakult bírói gyakorlatot emelte jogszabályi szintre. Osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik és a perbeli legitimáció hiánya kapcsán felhívott alperesi eseti döntések a perbeli tényállás mellett is alkalmazandóak, s a perbeli legitimáció vizsgálata mindig megelőzi az adott szerződés létrejöttének, érvényességének vizsgálatát, a szerződés létre nem jötte, vagy érvénytelensége esetén igényt csak az érvényesíthet, aki kereshetőségi joggal is rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek nincs az I. r. alperestől elkülönülő jogi érdekeltsége és I. r. alperes tagjaként nem tekinthető az I. r. alperes által kötött szerződés vonatkozásában önálló megtámadási joggal bíró külső, harmadik személynek (BH.1997.124.). A felperes jogi érdekeltségét a ... Kft.-ben fennállt közvetett tulajdonosi minőségére hivatkozással kívánta alátámasztani, ez azonban nem jelent kereshetőségi jogot megalapozó közvetlen jogi érdekeltséget és nem minősülnek ilyennek a „közvetett befolyásra" vonatkozó ágazati törvények felperes által felhívott rendelkezései sem. Jogi érdekeltséget a ... Kft. ingatlanszerzése és az ennek kapcsán végzett felperesi vagy felperesi hozzátartozói tevékenység sem alapoz meg. Annak vizsgálatára, hogy az I. r. alperes döntése jogszerű eljárásban született-e a társasági határozat bírósági felülvizsgálatára nyitva álló jogvesztő határidő elteltére figyelemmel nem látott lehetőség. A felperesnek - mint a társaság tagjának - a perindítása nem lehet a kisebbségi jogok gyakorlásának eszköze és nem teremti meg a jogvesztő határidőn túl a határozat jogszerűségének vitatása lehetőségét. A társaság tagjaként csak arra van lehetősége a felperesnek, hogy a társaság működésének belső szervezeti rendje szerint próbálja meg elérni a kereset szerinti célt. A felperes a Gt. 45.§./1/ bekezdése alapján az I. r. alperesi határozatokat megtámadhatta volna, illetve gyakorolhatta volna a Gt. 49.§-a szerinti kisebbségi jogait. A jogalkotó azonban határozat megtámadását a jogbiztonságra figyelemmel, csak a jogvesztő határidőn belül biztosította, emiatt a gondosan eljáró, érdekeire ügyelő tulajdonosnak legalább 1-2 havonta érdeklődnie kell a társaság ügyei iránt, hogy jogait a jogszabályi határidőn belül érvényesíteni tudja. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, amennyiben a felperes részt vett volna a döntéshozatalban, úgy a többségi szavazással tulajdonostársai érvényesíteni tudták volna érdekeiket. Mellőzte a perbeli legitimáció hiánya okán - a Pp.3.§./4/ bekezdésére utalással - a felperes bizonyítási indítványainak teljesítését az I. r. alperes eredeti iktató könyve beszerzésére és bejegyzései írásszakértő általi vizsgálatára vonatkozóan. *** Az ítélet ellen elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, másodsorban annak a kereset szerinti megváltoztatása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a joggyakorlat csupán egy részét képező, - ráadásul a jelen esettől eltérő tényállású - ügyekben keletkezett eseti döntésekre alapozta ítéletét. A 2/2010/VII.28./Pk. vélemény 10.a./ pontjában foglaltakra utalva rámutatott, hogy néhány esetben a speciális jogszabály, vagy a kialakult joggyakorlat rendezi harmadik személy igényérvényesítési lehetőségének határait és jelen esetben is azt kellett vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy fűződik-e jogi érdeke a felperesnek a peresített szerződés érvénytelenségének kimondásához vagy sem. A Pp.3.§./1/ bekezdése szerinti „vitában fennálló érdekeltség" kapcsán sérelme megfogalmazható akként is, hogy a felperes üzletrészének valós értéke lényegesen csökkent a támadott szerződés aláírásával és a ... Kft-nek az I. r. alperes vagyonából való kikerülésével. Ilyen megközelítés mellett pedig perbeli legitimációja is fennáll. Érdekeltsége az általa - több ágazati jogszabály megjelölésével - kifejtett tényleges tulajdoni minőségén, a közvetett tulajdonosi érdekeltség és a közvetlen tulajdonosi érdekeltség szoros összetartozásán alapul. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság nem tett meg mindent a tényállás feltárása körében annak érdekében, hogy a peres felek által előadott jogállításokból és jogtagadásokból kialakuló történeti tényállás tisztázott és koherens legyen. *** Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték, az álláspontjuk szerint a fellebbezésben csupán megismételt felperesi előadással szemben kérték figyelembe venni az elsőfokú eljárásban általuk előadottakat. A felperes arra utalt ugyan fellebbezésében, hogy az alperes által felhívott döntésekben megjelenő és az elsőfokú bíróság által is elfogadott gyakorlat a bírói gyakorlatnak csak egy része, ugyanakkor nem mutatott rá, hogy mi lenne az ezzel ellentétes joggyakorlat. Rámutattak, hogy a perbeli legitimáció fennálltának vizsgálata minden más kérdést megelőz, így helyesen járt el az elsőfokú bíróság, hogy a ténylegest meghaladó körben nem folytatott le bizonyítást, így annak elmaradása sem teheti megalapozatlanná az ítéletét. A felperes által hivatkozott ágazati szabályozás hatálya a felekre vagy nem terjed ki vagy nem is érinti a legitimáció kérdését. A rPtk.2.§