... Törvényszék 2.Mf.20.767/2015/
- szám A törvényszék ... jogtanácsos (...) által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek - a ... jogi főelőadó által képviselt ... Rendőr-főkapitányság (...) alperes ellen, elmaradt illetmény megfizetése iránt, a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon indított perében a
- október 7-én kelt ... számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
- sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000.- (tízezer) Ft másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 481.400 Ft illetmény különbözet és
- szeptember1-től a kifizetésig számított késedelmi kamata, valamint 34.000 Ft jogtanácsosi díj megfizetésére. A bíróság indokolása szerint az alperes
- augusztus
- és
- január
- között a felperes garantált illetményét nem egészítette ki a garantált bérminimumra. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész ugyan csökkenthető volt, de az alperes a besorolási okiraton ezt nem tüntette fel. Utóbb pedig nem hivatkozhat arra, hogy a garantált bérminimumot a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész terhére növelte, ezért a
- évi 69.500.- Ft, a
- évi 214.800.- Ft és a
- évi 197.100.- Ft, összesen 481.400.- Ft illetmény-különbözetet utólag megfizetni tartozik. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen értékelte, és a jogszabályokat nem összességében értelmezte. Utalt ismételten a bírói gyakorlat körében az EBH 2006.1544 számú döntésre, amely szerint alanyi jogon nem külön-külön jár a közalkalmazottnak az illetmény, a kinevezés az összilletményre vonatkozik, és garantált illetményként csak a garantált bérminimum illeti meg. Hivatkozott a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hasonló ügyben hozott, a keresetet elutasító ítéletére is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a mai napig nem történt meg parancsban (határozatban) a bérminimumra történő kiegészítés, így a felperes besorolás szerinti illetménye a garantált bérminimum alatt van. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetményen felül illeti meg a felperest, munkajogi okmányban dokumentáltan. Az alperes egy, az országos bírói gyakorlattal ellentétes ítéletet ragadott ki, ami jogilag nehezen értelmezhető. Ezzel szemben sok határozat a felperes álláspontjával egyezően marasztalta az alperest. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. A perben a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, és érdemi döntése is megfelel az irányadó jogszabályoknak, amelynek alapján kötelezte az alperest Az iratoknál található kifizetési jegyzék nem tartalmazza a garantált illetmény emelt összegét, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt pedig változatlan összegben tartalmazza a perbeli időszakban. Egyéb okiratot sem csatolt az alperes, amely a garantált illetmény emelését, vagy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentését tartalmazná. Ebből az a ténybeli következtetés vonható le, hogy az alperes a garantált illetményt nem emelte a jogszabály előírásának megfelelően, csak a perbeli védekezése az, hogy a garantált illetmény emelését a felperes annak ellenére megkapta, hogy erről írásban nem tájékoztatta őt. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a munkáltató nem hozott olyan határozatot, amiből kitűnne, hogy a garantált illetmény emelését a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésével teljesítette. Így tényszerűen nem volt megállapítható, hogy az alperes a garantált illetmény összegének emelésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Ezt az Mt. jelen ügyben is alkalmazandó
- §
(1)bekezdés b) pontja és
(4)bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének igazolásával bizonyíthatta volna, erre azonban nem került sor. Mindezekre figyelemmel a törvényszék a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - fenti kiegészítő indokokkal - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Mivel a fellebbezés nem vezetett eredményre, a törvényszék kötelezte az alperest, a Pp. 239. §-a és a 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes fellebbezési perköltségének (jogtanácsosi díj) megfizetésére. A le nem rótt fellebbezési illetéket pedig az alperes személyes illetékmentessége alapján az állam viseli, a 6/
- (VI. 26.) IM. sz. rendelet
- §-a szerint. ...,
- december
- napján ... sk. a tanács elnöke ... sk. előadó bíró ... sk. bíró