← Magyarország

Pf.20816/2015/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 22.Pf....2015/

  1. A Fõvárosi Ítélõtábla a dr. Groó Judit ügyvéd (címe.) által képviselt dr. I.rendű felperes neve (címe.) I. rendû és dr. II.rendű felperes neve (címe.) II. rendû felpereseknek a dr. Schmuczer István ügyvéd ( címe ) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendû és a dr. Klausz Hajnalka jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendû alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a ... Törvényszék .... napján hozott ... számú ítélete ellen az I. és II. rendû felperesek által
  2. és
  3. sorszám alatt elõterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következõ ÍTÉLETET: A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az állam terhén maradó kereseti illeték összege 878.400 azaz Nyolcszázhetvennyolcezer-négyszáz Ft. Kötelezi az I. és II.r. felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a II. r. alperesnek 100.000 azaz Százezer Ft másodfokú perköltséget. Az I. és II.r. felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt 1.171.200 azaz Egymilliószázhetvenegyezer-kétszáz Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A felperesek módosított keresetükben az
  4. évi IV. törvény (Ptk.)
  5. §

(1)bekezdése, 339. §
(1)bekezdése és 355. §
(1)és
(2)bekezdése alapján összesen 14.640.000 Ft és annak .. napjától járó törvényes késedelmi kamatai megfizetésére kérték kötelezni az I. és II. rendû alpereseket egyetemlegesen (
  1. sorszámú beadvány). Elõadták, hogy Város neve Város Polgármesteri Hivatal Építési Osztály ... napján jogerõre emelkedett határozata alapján építési engedélyt kaptak a címe. szám alatti ingatlanon családi ház építésére. A jogerõs építési engedély alapján az építkezést megkezdték, az ezt követõen indult építésügyi hatósági eljárás során azonban mind az I., mind a II. rendû alperes súlyos jogsértéseket követett el. Az I. rendû alperes Építési Osztálya két alkalommal is bontási határozatot hozott, a II. rendû alperes nem megfelelõ tényállás alapján hozott határozatában semmisítette meg az elsõ bontási határozatot, majd helybenhagyta a második bontási határozatot. Az I. rendû alperes iratot titkolt el az eljárásokban, továbbá a ... Ügyészség és a ... Fõügyészség fellépése után is le akarta bontatni az ingatlant. A II. rendû alperes elmulasztotta a felügyeleti intézkedés végrehajtását, ezen túlmenõen a ..-ban kiadott építési engedély többszörösen semmis volt, a vízügyi szakhatóság és a természetvédelmi szakhatóság sem került bevonásra az eljárásba. Ennek eredményeképpen a ..-ban kiadott építési engedély semmisség miatt megsemmisítésre került, továbbá az elsõ és a második bontási határozatot is megsemmisítették, az ezt helybenhagyó másodfokú határozat pedig visszavonásra került, a II. rendû alperes a lakóház fennmaradását, egyben végleges használatbavételét engedélyezte. Elõadták, hogy az alperesek jogsértése miatt bírósági keresetet terjesztettek elõ, és a ... Törvényszék az .... számú ítéletével a felperesek keresetének helyt adott. Felperesek állították, hogy az alperesek jogellenes magatartásával összefüggésben kár érte õket, a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetõleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetõségeket felperesek igénybe vették. Hivatkoztak arra, hogy az alperesek jogellenes magatartása folytán az építkezés és az ingatlan használatbavétele jelentõsen elhúzódott, a költözést a hatósági jogszabálysértések, illetõleg azok felülvizsgálata miatt a tervezett idõpontban nem tudták végrehajtani. Módosított keresetük szerint emiatt 36 hónapra havi 65.000 Ft-tal számítva 2.340.000 Ft albérleti költség megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket, továbbá elõadták, hogy 680.000 Ft-ot fizettek ki ügyvédi és szakértõi díjra, az üres ház fûtési kiadásai 600.000 Ft-ot tettek ki. Felperesek a jogvesztõ határidõ miatt elmaradt szociálpolitikai támogatás címén 2.400.000 Ft-ot igényeltek, míg építésszervezõ költségeként 100.000 Ft-ot, a II. rendû alperes egészségében bekövetkezett kár címén pedig 180.000 Ft kár megtérítését igényelték. Ezen túlmenõen elmaradt haszonként bérleti díj címén 2,5 évre (30 hónapra) összesen 3.000.000 Ft megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket, továbbá a velük együtt költözõ családtag által lakott lakás albérleti díjaként ....-.... évre 36x50.000 Ft-ot, azaz összesen 1.800.000 Ft-ot, magánkölcsön kamatait 3 évre számítva összesen 2.340.000 Ft-ot, és igényelték 100 m3 anyag- és mozgatás munkadíj költségét is. Az I. és II. rendû alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták a kereset jogalapját és összegszerûségét is. Az I. rendû alperes állította, hogy az eljárása mind anyagi jogilag, mind eljárásjogilag jogszerû volt. A felperesek az I. rendû alperes .... számú határozatával kaptak építési engedélyt a Város neve, cím alatti ingatlanon földszint + tetõtér szintszámú lakóépület építésére. A tervezett pinceszint megépítését az Építéshatósági Osztály nem engedélyezte. A felperesek, mint építtetõk ez ellen nem emeltek kifogást, ezért az elsõfokú hatóság határozata ..-án jogerõre emelkedett. Az építkezés során a felperesek az épület teljes alapterületét alápincézték. E magatartásuk jogsértõ volt, hiszen olyan tevékenységbe fogtak, illetõleg olyan építési munkákat végeztek, melyek a
  2. évi LXXVIII. (Étv.)
  3. §-ába ütköztek, a jogerõs építési engedélytõl eltérõ, szabálytalan alapozású épületet hoztak létre. Az elsõfokú építési hatóság a szemlét követõen iránymutatást adott a felpereseknek, akik hiányos fennmaradási és továbbépítési tervdokumentációt nyújtottak be, majd kérelmezték annak módosított építési engedélyként történõ elbírálását, utóbb pedig a fennmaradási és továbbépítési engedély kérelmüket visszavonták. A hatóság számára ekkor más lehetõség nem volt, mint a lakóépület bontására való kötelezés. A felperesek a határozat ellen keresetet nyújtottak be, keresetüket a ... Bíróság az .... számú ítéletével elutasította. Az ítélet konkrétan rögzítette, hogy a pinceszint megépítésre került, továbbá indokolásában az is szerepelt, hogy a felpereseknek fennmaradási engedély iránti kérelmet kellett volna elõterjeszteni a szabálytalanul megépített épületrész vonatkozásában. A bíróság megállapította, hogy a felperesek az általuk becsatolt magánszakértõi véleménnyel sem tudták alátámasztani, hogy az építési engedély szerint valósították meg az építkezést. Az I. rendû alperes állította, hogy mint eljáró hatóság, mindent megtett az ügy jogszerû és minél hamarabb történõ lezárása érdekében, az eljárás elhúzódásáért nem hibáztatható. A felperesek az elsõ fokon eljáró hatóság felhívása ellenére sem éltek a jogszabályi keretek között a lehetõségeikkel. Mindezek alapján kárigényük nem tekinthetõ megalapozottnak. Vitatta, hogy az elõterjesztett igények az I. rendû alperes magatartásával okozati összefüggésben merültek volna fel. A II. rendû alperes ellenkérelmében elõadta, hogy a pinceszint megépítését az építési hatóság nem engedélyezte, az építési engedély ellen az építtetõk kifogást nem emeltek. Az elsõfokú hatóság határozata ... ... napján jogerõre emelkedett, a felperesek az építkezés során az építési engedélytõl eltértek. A II. rendû alperes hivatkozott a Ptk.
  4. §
(4)bekezdésére, álláspontja az volt, hogy a felperesek magatartásának tudható be, hogy az eljárási határidõ meghosszabbodott. Város neve Város Polgármesteri Hivatal a ....számú levelében tájékoztatta a felpereseket, hogy az engedélytõl eltérõen végzett építési munkákra fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújthatnak be, a felperesek azonban ennek nem tettek eleget. Utalt a ... Bíróság .... számú ítéletére is, mely a felperesek keresetét elutasította, és melynek indokolása rögzíti, hogy az épület sorsa fennmaradási engedélyezési eljárás keretében tisztázható. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásáig a mulasztás miatti felelõsség a felpereseket terheli. A felperesek csak a hivatkozott bírósági ítéletet követõen az .... számú peres eljárás alatt terjesztettek elõ fennmaradási engedély iránti kérelmet. Ugyanakkor a bíróság az .... számú ítéletében a bontás elrendelésérõl szóló határozatot nem a II. rendû alperes határozatának jogsértõ volta miatt helyezte hatályon kívül, hanem amiatt, mert figyelembe vette az a tényt, hogy a felperesek idõközben benyújtott kérelmére a hatóság a végleges fennmaradási engedélyt megadta. A felperesek nem tudták bizonyítani alperesi eljárás és kár közötti okozati összefüggést, ahogy azt sem, hogy II. rendû alperes esetében fennáll kirívóan súlyos jogszabálysértés. A II. rendû alperes ugyancsak vitatta a kereset összegszerûségét és az egyes igényeket. Az elsõfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Rendelkezett arról, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. Kötelezte az I. és II. rendû felperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendû alperesnek 15 napon belül 762.000 Ft perköltséget, míg a II. rendû alperesnek 600.000 Ft perköltséget. Indokolásában a tényállás körében rögzítette, hogy az I. és II. rendû felperesek részére az I. rendû alperes, mint elsõfokú építési hatóság a .. napján kelt .... számú határozatával a tulajdonukban álló Város neve szám hrsz. alatti, természetben cím ingatlanra a kérelemhez mellékelt, és az építési hatóság által jóváhagyó bélyegzõvel ellátott mûszaki tervdokumentáció szerint engedélyezte a lakóház építését azzal, hogy a pinceszint tervezett megépítését nem engedélyezte. Az elsõfokú építési hatóság a tervlapnak a pinceszinti alaprajzot ábrázoló részét áthúzta, kézírással "nem engedélyezett" megjegyzéssel látta el. A felperesek a határozat ellen fellebbezéssel nem éltek, így az ... napján jogerõre emelkedett. A felperesek az építkezést megkezdték, ... szeptember
  1. napján az elsõfokú építési hatóság helyszíni szemlén megállapította, hogy az épület szerkezetkész, teljes alapterülete alá van pincézve. A felperesek a ... november ..-én benyújtott nyilatkozatukban bejelentették, hogy értelmezésük szerint nem hoztak létre szabálytalanul épült pinceszintet, csupán más alapozási módot választottak, és vállalják az utólagos betömedékelést. A felperesek ....-én fennmaradási és továbbépítési tervdokumentációt nyújtottak be hiányosan, illetve a ..... március 27-i és 30-i leveleikben vitatták az elkövetett szabálytalanság tényét, majd ...-én kérelmezték fennmaradási és továbbépítési engedély elnevezésû beadványuk módosított építési engedélyként történõ elbírálását. A fennmaradási és továbbépítési engedély kiadásához Város neve Város Fõépítésze hozzájárulását megadta, a név Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség .... számú nyilatkozatával kikötésekkel, míg a ...... Hivatal kikötés nélkül hozzájárult. Az I. rendû alperes tájékoztatta a felpereseket arról, hogy kérelmükre a fennmaradási és továbbépítési engedély megadható, ami a vonatkozó jogszabályok szerint bírság kiszabásával jár. A felperesek ...-én és ..-én kelt leveleikben a fennmaradási és továbbépítési, valamint módosított építési engedély iránti kérelmüket visszavonták. Az I. rendû alperes a ...-én meghozott ... számú határozatával az építési engedélytõl eltérõen épült lakóépület módosított engedély kérelmét elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy a szabálytalanul épített, szerkezetkész lakóépületet a határozat jogerõssé és végrehajthatóvá válásától számított 180 napon belül bontsák el. A felperesek fellebbezéssel éltek, és a II. rendû alperes jogelõdje a ..... számú határozatával az elsõfokú hatóság határozatát megsemmisítette, új eljárás lefolytatását rendelte el. E határozat indokolása ellen a felperesek keresetet nyújtottak be, a ... Bíróság a .... napján meghozott .... számú ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában utalt arra, hogy az épület sorsa fennmaradási engedélyezési eljárás keretében tisztázható. Az I. rendû alperes a .... napján kelt .... számú határozatával a felpereseket az épület bontására kötelezte. A II. rendû alperes jogelõdje a ..... napján meghozott ..... számú határozatával az elsõfokú határozatot helybenhagyta. E másodfokú határozat ellen a felperesek a ... Bíróság elõtt ... számon keresettel éltek, egyben fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesztettek elõ. Az I. rendû alperes a ....-én kelt ....számú határozatával a lakóház fennmaradását, ideiglenes használatbavételét az építésügyi bírság befizetéséig terjedõ hatállyal engedélyezte. Mindeközben Város neve Város Jegyzõje a ....-án kelt ..... számú végzésével a II. rendû felperes által elõterjesztett, a .... számú építést engedélyezõ határozat semmisségének megállapítására vonatkozó kérelmét elutasította, a II. rendû alperes pedig ....-án meghozott .... számú végzésével az elsõfokú végzést helybenhagyta. E másodfokú végzés ellen a ... Fõügyészség jelzéssel élt, melyre tekintettel a II. rendû alperes .... szám alatti végzésével az elsõfokú végzést megsemmisítette, továbbá a .... számú határozatot megsemmisítette. A .... napján meghozott .... számú határozatával pedig a ... számú elsõfokú határozatot megváltoztatta, a lakóház fennmaradását és végleges használatbavételét engedélyezte, egyben az építésügyi bírság kivetésével és megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket törölte. A ... Törvényszék a ...napján meghozott .... számú ítéletével a II. rendû alperes ..... számú határozatát - az elsõfokú hatóság ..... számú határozatára kiterjedõen hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az elsõfokú bíróság elsõdlegesen annak tulajdonított jelentõséget, hogy a felperesek az építési engedélyt megadó határozatot fellebbezéssel nem támadták meg. E határozat egyértelmûen rendelkezett arról, hogy a pinceszint megépítését nem engedélyezi. Ezt az egyértelmû rendelkezést a felpereseknek észlelniük kellett, a határozattal szembeni rendes jogorvoslati lehetõségüket ki kellett volna meríteniük. A felperesek azonban fellebbezéssel nem éltek, ez esetben azonban tudomásul kellett venniük, hogy bármilyen alapozási módot választanak is, a létrehozott alapszerkezet nem lehet alkalmas arra, hogy annak határain belül épületszint legyen létrehozható. A felperesek az építkezés során olyan alapszerkezetet hoztak létre, ami alkalmas volt arra, hogy azon belül egy épületszint jöjjön létre, továbbá a maguk által készíttetett, és ebben a részében nem engedélyezett tervtõl is eltértek, hiszen nem részbeni, hanem a teljes alapterület alápincézésére alkalmas szerkezetet hoztak létre. Így szabályszegésük kétszeres volt, egyrészt pinceszint létesítésére alkalmas szerkezetet hoztak létre, másrészt a teljes alapterületen. Az elsõfokú bíróság e körben annak tulajdonított jelentõséget, hogy a létrehozott alapszerkezet magassága alapján alkalmas arra, hogy a földszint alatt épületszint jöhessen létre. Rögzítette, hogy a szabálytalanság ténye egyértelmûen megállapításra került, hiszen fennmaradási engedéllyel lehetett csak rendezni az épület sorsát. Mivel a felperesek eltértek az engedélyezett tervtõl, így saját magukat hozták abba a helyzetbe, hogy az építkezést nem fejezhették be az általuk tervezett idõre. A szabálytalanság ... októberében és novemberében tömedékeléssel megoldható lett volna, ezt azonban felperesek saját vállalásuk ellenére nem hajtották végre, ragaszkodtak a pinceszinthez. Emiatt nyújtottak be fennmaradási és továbbépítés tervdokumentációt ....-én, melyet visszavontak .... és ..-én. Visszavonás hiányában már ekkor megkaphatták volna a fennmaradási és továbbépítési engedélyt, azaz a késedelmet saját maguk háríthatták volna el. Az elsõfokú bíróság az építési engedély semmisségére történõ felperesi hivatkozást ellentmondásosnak találta, utalt arra, hogy az építési engedélyt felperesek nem fellebbezték meg, egyben érthetetlennek találta a jogszerzõk saját jogszerzésének érvénytelenségére való hivatkozását. Utalt arra is, hogy a kiszabott építésügyi bírság törlésének csak akkor lehetett helye, ha az építési engedélyt megsemmisítik, a közigazgatási eljárás eredménye így az lett, hogy a lakóház jogerõs végleges használatbavétele engedélyezett, míg az alapjául szolgáló építési engedély megsemmisítésre került. Megjegyezte továbbá, hogy a megsemmisítés indokának a pinceszint építésének engedélyezéséhez vagy nem engedélyezéséhez nincs köze, a pinceszint nem engedélyezésével szemben sem az ügyészi jelzés, sem a II. rendû alperes nem emelt kifogást. Az ügyészi jelzés azt állapította meg, hogy a vízügyi szakhatóság bevonásával kellett volna dönteni, és a II. rendû alperes határozata is erre utalt. Az építésnek a tervezetthez képest késõbbi befejezése tehát a felperesek által elkövetett szabálytalanságból ered, az építési engedélyt megadó határozat ellen felperesek fellebbezéssel nem éltek, a jogerõs építési engedélyben foglaltaktól eltértek, saját szabályszegésük jogkövetkezményeit viselniük kell. Ezen túlmenõen a rendes jogorvoslat kimerítésének hiánya folytán a közigazgatási jogkörben okozott kárigényük érvényesítése fogalmilag kizárt. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, és elsõdlegesen kérték az elsõfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig annak megváltoztatását, és a keresetnek való helyt adást. Álláspontjuk szerint az elsõfokú bíróság a semmisség tekintetében tévesen állapította meg a tényállást, indokolás nélkül nem vett figyelembe négy olyan okirati bizonyítékot, amelyek jogorvoslattal érintett közigazgatási határozatok voltak, és amelyek a kereseti követelés megalapozottságát alátámasztották. A döntés nem terjedt ki valamennyi felperesi kereseti kérelem elbírálására, és annak meghozatala során nem vette figyelembe az elsõfokú bíróság a felperesek által hivatkozott jogesetekben kifejtetteket, egyben indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Fellebbezésük indokolásában hivatkoztak arra, hogy az elsõfokú bíróság rendelkezésére bocsátották a ... Törvényszék időpont kelt .... számú ítéletét, mely jogerõsen megállapította, hogy az I. és II. rendû alperesek a felperesek építkezésére vonatkozó jogszabályellenes bontási határozatokat adtak ki. A bíróság az I. és II. rendû alperesi bontási határozatokat hatályon kívül helyezte. A Pp.
  2. §-a értelmében a bíróság hivatkozott döntése a tekintetben, hogy a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabályt sért, továbbá e döntés alapjául szolgáló tények és jogi okfejtés utóbb már nem tehetõ vitássá. A sérelmezett alperesi magatartásokat önmagában az is bizonyította, amikor a II. rendû alperes saját hatáskörében a határozatokat megsemmisítette, illetõleg visszavonta (....), ezzel a II. rendû alperes a jogszabálysértést elismerte. A ... Törvényszék hivatkozott ítéletébõl az is megállapítható, hogy az I. rendû alperes által kiadott építési engedély semmis volt. Felperesek állították, hogy a kiadott építési engedély a pinceszint vonatkozásában mind alakilag, mind anyagi jogilag jogszabálysértõ volt, hiszen a kiadás pillanatában Város neve Város helyi építési szabályzata a hivatkozott tilalmat nem tartalmazta. Az I. rendû alperes építési hatósága a késõbb hatályba lépett önkormányzati rendeletet jelölte meg, amely utóbb a Duna-parti hullámtéri területen a törvényi árvízi szint alatt, pl. pince, garázs helyiségek építését már megtiltotta. Felperesek indítványozták a .. idõpontra hatályos helyi építési szabályzat becsatoltatását az I. rendû alperessel, azonban az I. rendû alperes ennek nem tett eleget, csak egy késõbb hatályossá váló szövegezést csatolt. Ezt a bíróságnak a bizonyítékok mérlegelése során ki kellett volna rekesztenie. Az elsõfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felperesek a felróható magatartásuk miatt nem jogosultak kárigényük érvényesítésére. Tévesen utalt arra, hogy nem történt meg tömedékelés, ugyanis a felperesek ezt végrehajtották. Az alperesek jogellenes károkozó magatartása a ... Törvényszék .... számú ítéletében megállapítást nyert, ez által a keresetben megjelölt öt hatósági határozat mindegyike jogsértõ volt, és megalapozza felperesek kárigényét. A jogellenes bontási határozatok, továbbá a ... Fõügyészség jelzése alapján felperesek kárigénye igazolt. Hibás az az elsõfokú ítéleti okfejtés, miszerint a kereset jogalapja azért nem áll fenn, mert a felperesek az építési engedélyt megadó határozat ellen nem fellebbeztek. Az építési engedély rendelkezõ részében megtiltotta a pinceszint építését, ugyanakkor jogi indokolásában ezzel ellentétes tartalmú jogszabályhelyre hivatkozott. A megjelölt jogszabályhely ugyanis a kérelem elbírálásakor nem rendelkezett tilalomról, a felperesek fellebbezése ennek okán indokolatlan és jogilag eleve megalapozatlan lett volna. Az alperesek jogellenes magatartását alátámasztotta a ... kelt szakhatósági állásfoglalás is, mely rögzítette, hogy a felperesek által felépíteni kívánt alapozó szerkezet megfelel a jogszabályoknak, és a vízügyi követelményeknek. Felperesek a perben indítványozták ezen irat hiteles kiadmányozott példányának beszerzését, az elsõfokú bíróság ezen indítványt alaptalanul mellõzte. Felperesek sérelmezték, hogy az elsõfokú bíróság az igényelt és igazolt kárösszegeket nem vizsgálta. Álláspontjuk szerint az elsõfokú bíróság a tényállást nem tárta fel, a kereseti kérelmet a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján nem merítette ki, döntése sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdését, és 141. §
(5)bekezdésében foglaltakat, továbbá a Pp. 206. §
(2)bekezdésében rögzítetteket is. Figyelmen kívül hagyta az elsõfokú bíróság a Pp. 193. §-át, és a Pp. 163. §
(2)bekezdésével szemben nem értékelte, hogy a II. rendû alperes határozatainak visszavonásával, illetõleg az I. rendû alperes határozatainak megsemmisítésével a jogsértés tényét elismerte. A II.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsõfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperesek a fennmaradási engedély iránti kérelmüket visszavonták illetve az építési engedélytõl eltérõen építkeztek. A másodfokú bíróság teljes terjedelmében bírálta felül az elsõfokú bíróság ítéletét, mert annak figyelemmel a Pp. 228. §
(4)bekezdésére - nem volt fellebbezés hiányában jogerõre emelkedett része. A fellebbezés nem alapos. A felperesek keresetükben kártérítési igényt érvényesítettek az alperesekkel szemben közigazgatási jogkörben okozott károkozásra hivatkozva. A felperesi igényre így irányadóak a kártérítési felelõsség speciális, a Ptk. 349. §
(1)bekezdésében írt szabályai, de emellett a Ptk. 339. §
(1)bekezdésében foglalt törvényi feltételek fennállását is vizsgálni kellett. A Ptk. 349. §
(1)bekezdésének speciális szabálya az, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelõsséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetõleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslat lehetõségét igénybe vette. Az irányadó, általános szabályok szerint pedig a kártérítési felelõsségnek 3 törvényi feltétele van: jogellenes, az adott esetben a speciális közigazgatási jogkörben elkövetett magatartás az alperesek részérõl, a kár bekövetkezte a felperesek oldalán, és a közvetlen okozati összefüggés e kettõ között. Tekintettel arra, hogy ezek konjunktív feltételek, együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiánya esetén a kártérítési igény nem teljesíthetõ, és többi feltétel fennállását már nem kell a perben vizsgálni. A speciális, valamint az általános feltételek együttes fennállását - a kár összegszerûségére is kiterjedõen - a perben a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében a felpereseknek kellett bizonyítaniuk. Rámutat továbbá a másodfokú bíróság arra, hogy a kialakult és egységes bírói gyakorlat a Ptk. 349. §
(1)bekezdése szerinti kárfelelõsséget csak akkor találja megállapíthatónak, ha a közigazgatási szerv részérõl súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési szabálysértés, tévedés állt fenn. Önmagában tehát valamely jogszabály téves alkalmazása a közigazgatási szerv részérõl, illetõleg a közigazgatási határozat utóbb bíróság által történõ megváltoztatása, hatályon kívül helyezése közigazgatási per keretében, még nem ad alapot a közigazgatási szerv kártérítési felelõsségének megállapítására. A felperesek által keresetükben megjelölt károk jellegüket tekintve jelentõs részben arra vezethetõk vissza, hogy az építési engedélyt az I.r. alperes az általuk benyújtott tervtõl eltérõen akként adta meg részükre, hogy nem engedélyezte a pinceszint tervezett megépítését. Erre vonatkozóan a határozat rendelkezõ része egyértelmû, félreérthetetlen rendelkezést tartalmazott, és az indokolás is kitért erre a kérdésre. Az építési engedély ellen pedig a felperesek - jóllehet, annak jogorvoslati záradéka megfelelõ tájékoztatást tartalmazott - nem éltek fellebbezéssel. A felperesek ezért a Ptk. 349. §
(1)bekezdésében foglalt speciális feltétel - a rendes jogorvoslat lehetõségének kimerítése hiányában - az ebbõl eredõ károkat egyáltalán nem érvényesíthetik az alperesekkel szemben, és az egyéb feltételek fennállását már nem kell vizsgálni. A jelen polgári per keretei között az általános hatáskörû polgári bíróság részérõl nem vizsgálható, hogy az építési engedély rendelkezése a határozat meghozatalának idõpontjában jogszerû volt-e, vagy sem. Az ezt követõ alperesi eljárás tekintetében pedig a másodfokú bíróság a közigazgatási perben eljárt bíróságok ítéleteinek - az .... és az .... számú ítéletek - indokolására kíván utalni. Ezekbõl ugyanis egyértelmûen kitûnik az, hogy a kialakult helyzetet a bíróság megítélése szerint is fennmaradási engedéllyel lehetett rendezni, és a bontási határozatokat is arra figyelemmel helyezte hatályon kívül, hogy idõközben meg is született a fennmaradási engedély. Az idõmúlás szempontjából pedig jelentõs körülmény volt az adott esetben, hogy a felperesek a fennmaradási engedély megadására irányuló elsõ kérelmüket utóbb visszavonták. Ezekre a körülményekre figyelemmel az alperesek további eljárása ezért nem tekinthetõ olyan súlyos jogsértésnek, ami a speciális kárfelelõsség alkalmazását indokolta volna az ügyben. Emiatt az egyéb törvényi feltételeket, pl. a kárigény összegszerûségét vagy a vitatott szakhatósági állásfoglalást már nem kellett vizsgálni, nem kellett erre nézve bizonyítást lefolytatni a perben. Nem volt indokolt ezért az elsõfokú ítélet hatályon kívül helyezése a Pp. 252. §
(3)bekezdésének alkalmazásával, és az elsõfokú bíróság további bizonyításra történõ utasítása. Tekintettel arra, hogy a fellebbezési tárgyaláson pontosított nyilatkozat szerint a kereset marasztalásra, kártérítés fizetésére kötelezésre irányult, és a hivatkozott jogsértések megállapítására irányuló felperesi kérés csak a kereset jogalapját jelentette, nem sértette meg az elsõfokú bíróság a Pp. 213.§
(1)bekezdését sem. A bíróságnak ugyanis a kereseti kérelemrõl - adott esetben a kártérítésben való marasztalásról - kellett döntenie, melyet elbírált, még ha egyébként összegszerûen pontatlanul is idézte a felperesek módosított, és végül is fenntartott keresetét ítéletének indokolásában. A másodfokú bíróság által kifejtett jogi álláspontra tekintettel egyéb kérdéseket az elsõfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia, és ilyen módon nem merülhet fel, hogy ebben az értelemben nem merítette volna ki a keresetet. A másodfokú bíróság mindazonáltal rámutat arra, hogy amennyiben lett volna megállapítási kereset az adott ügyben, annak a Pp.
  1. §-ában írt törvényi feltételei nem álltak volna fenn. Egyrészt azért, mert a felperesek kérhettek marasztalást (kártérítést), ilyen módon e feltétel hiánya miatt szóba sem jön a megállapítás, még akkor sem, ha a kártérítési igény nem teljesíthetõ. Emellett a jogmegóvási szükséglet sem állt fenn, hiszen a közigazgatási bíróság által lefolytatott eljárásokban a jogmegóvás megtörtént. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság érdemben bírálta felül az elsõfokú bíróság ítéletét, és a Pp.
  2. §
(2)bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta azt. Észlelte azt a másodfokú bíróság, hogy a kereseti illeték viselésérõl történõ rendelkezésnél az elsõfokú bíróság nem tüntette fel a határozat rendelkezõ részében összegszerûen a kereseti illeték összegét, ezért ezzel a Pp. 225. §
(6)bekezdésének alkalmazásával kiegészítette az elsõfokú ítéletet jelen határozatának rendelkezõ részével, e tekintetben ugyanis a Pp. 253. §
(3)bekezdésében írt fellebbezési korlátok sem érvényesülnek, az errõl történõ rendelkezés hivatalból kötelezõ. A felperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, így a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint nem igényelhetik perköltségeik megtérítését, és meg kell téríteniük az alperesek másodfokú perköltségét. Az alperesek közül a II. rendû alperesnek merült fel csak igazolt költsége a jogi képviselet folytán, ennek összegét a másodfokú bíróság nem csupán a fellebbezett értékre, de a ténylegesen kifejtett tevékenységre is figyelemmel mérlegeléssel határozta meg. , 2016. február 23. dr. Csepinszky Andrea s. k. a tanács elnöke . Klicsuné dr. Sólyom Lívia s. k. . Pávlisz Beatrix elõadó bíró Hajnalka s. k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.