A határozat elvi tartalma: Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, ezért a bíróságnak - az alperes erre irányuló kifogása alapján - elsődlegesen abban a kérdésben kell döntenie, hogy a perbeli követelés elévült-e, és csak abban az esetben vizsgálhatja a keresetet érdemben, ha arra a következtetésre jut, hogy az elévülés nem következett be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.114/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Pálfi Nándor pártfogó ügyvéd Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: Vass, Réti és Kurucz Ügyvédi Iroda, dr. Kurucz Mihály ügyvéd A per tárgya: közigazgatási jogkörben okozott kár A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.639/2014/9/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 16.P.22.472/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 950.000 (kilencszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket és a felperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- március 1-jén megvásárolta a.. hrsz. alatti, 86 m2 területű, lakóház megjelölésű ingatlant, valamint a .. hrsz. alatt felvett 241 m2 alapterületű, kert elnevezésű ingatlant. A szerződő felek
- január 5-én az adásvételi szerződést módosították, amelyben megállapították, hogy a .. hrsz.-ú ingatlan térmértéke helyesen 110 m
- A felperes tulajdonjoga az ingatlanra
- július 21én bejegyzésre került. [2] Az Érdi Körzeti Földhivatal a
- április 4-én kelt 115/
- számú határozatával a .. hrsz.-ú ingatlan 110 m2 nagyságú területét 75 m2-re, a vele szomszédos .. hrsz.-ú ingatlan 28 m2 nagyságú területét 63 m2-re kiigazította. Megállapította, hogy térképészeti és területszámítási hiba történt, a korábbi felméréskor rosszul azonosították a középen elhelyezkedő épületrész hovatartozását, ezért a földhivatal a területeket a helyszíni állapotnak megfelelően kiigazította. A felperes a határozattal szemben fellebbezéssel nem élt. [3] A felperes
- október 22-én kérelmet terjesztett elő az Érdi Körzeti Földhivatalhoz, amelyben a 115/
- számú határozat megsemmisítését, a .. hrsz.-ú ingatlan területének kiigazítását és a korábban bejegyzett 110 m2-re történő visszaállítását kérte. Az Érdi Körzeti Földhivatal a
- október 28-án kelt 338/
- számú határozatával a felperes beadványát fellebbezésnek tekintette és azt, mint elkésettet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [4] A felperes
- november 24-én kelt beadványában ismételten a 115/
- számú határozat saját hatáskörben történő megsemmisítését és a 294/
- hrsz.-ú ingatlan területének az 1993-as adásvétel szerinti 110 m2-re történő kiigazítását kérte. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala
- március 22-én kelt 157-3/
- számú végzésével a felperes beadványát a 338/
- számú határozattal szemben benyújtott fellebbezésnek tekintette és az Érdi Körzeti Földhivatal 338/
- számú határozatát helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes a
- március 7-én benyújtott keresetében az alperes 9.500.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Kereseti álláspontja szerint az alperes a 115/
- számú határozatával ingatlanának térmértékét 110 m2-ről 75 m2-re kiigazította, ezzel az ő tulajdonát elvonta, míg a szomszédos ingatlan tulajdonosát jogtalan előnyhöz juttatta. A 157-3/
- számú határozatában pedig a kérelmét tévesen tekintette fellebbezésnek, nem nyilatkozott arról, hogy a korábbi eljárásra nem volt hatásköre és a korábbi határozatát nem semmisítette meg. Ezzel megakadályozta, hogy a törlési perében a tulajdonjogának visszaállításáról döntsenek. [6] Az alperes érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult. Elévülési kifogást terjesztett elő, érdemben a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatta. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a követelés elévült, miután a felperes állított kára a 115/
- számú határozattal keletkezett, így az elévülési idő
- április 4-én megkezdődött, a felperes
- április 4-éig kártérítési igényét nem érvényesítette. Ettől függetlenül az elsőfokú bíróság a keresetet jogalapjában is alaptalannak találta, megállapítva, hogy a felperes a sérelmezett határozattal szemben a rendes jogorvoslatot nem vette igénybe, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdésében írt feltétel nem teljesült. [8] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és rendelkezett a másodfokú perköltség és a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről. A másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság megállapításával - rögzítette, hogy a felperes a keresettel érvényesített kártérítési igényét az alperes 115/2005. számú határozatára alapította. A Ptk. 349. §
(1)bekezdése alapján az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslat lehetőségét igénybe vette. A per adatai alapján kétséget kizáróan bizonyítást nyert az a tény, hogy a felperes a 115/2005. számú földhivatali határozat ellen határidőben nem fellebbezett, azaz a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslat lehetőségét nem vette igénybe. A fellebbezés hiánya a Ptk. 349. §
(1)bekezdése alapján mérlegelési lehetőség nélkül, objektív jogkövetkezményként vonja maga után a kártérítési kereset elutasítását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati álláspontja szerint a 115/
- számú határozat nem felel meg a közokirat fogalmának, ezért a kártérítési igény nem évült el és a fellebbezés hiánya is irreleváns a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény tekintetében. Az alperes a nevezett határozatot részére
- április 4-i keltezéssel, 2005 májusában küldte meg. Az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait sértette meg azzal, hogy nem kötelezte az alperest e határozattal kapcsolatban bizonyításra, e határozat eredetiben történő bemutatására és annak igazolására, hogy ezt a határozatot a felperes átvette és azt milyen dátummal. Ezért szükséges a tárgyalás megismétlése a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A jogerős ítélet érdemben jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet. [12] Az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta az alperes kifogása alapján elsődlegesen a keresetben érvényesített követelés elévülését. Az elsőfokú bíróság a keresetet a követelés elévülésére tekintettel utasította el. Az elsőfokú bíróság csupán másodlagosan foglalt állást - egyébként helyesen - abban a kérdésben, hogy a kereset érdemben is alaptalan, mert a Ptk. 349. §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási szerv alperes kártérítési felelősségének vizsgálatát a rendes jogorvoslat kimerítésének hiánya kizárja. [13] A felperes fellebbezésében az érdemi kifogásai mellett a követelés elévülését is vitatta. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet csak a kereset érdemére vonatkozó másodlagos indokai alapján bírálta felül és azt helyesnek találva hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján. [14] A Legfelsőbb Bíróság a BH2006.
- számon közzétett döntésében már kifejtette, hogy az elévülés jogkövetkezménye a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint az, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, ezért a bíróságnak - az alperes erre irányuló kifogása alapján - elsődlegesen abban a kérdésben kell döntenie, hogy a perbeli követelés elévült-e, és csak abban az esetben vizsgálhatja a keresetet érdemben, ha arra a következtetésre jut, hogy az elévülés nem következett be. Az elévült követelés iránt előterjesztett keresetet ugyanis a bíróság érdemben nem bírálhatja el. [15] Lényeges eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság azzal, hogy a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét is megsértve a fellebbezésben sérelmezett elévülés kérdésével nem foglalkozott, és elsődlegesen az elévülés vizsgálatát mellőzve a kereset érdemi elbírálásába bocsátkozott. Mivel azonban az elsőfokú ítéletnek a keresetet az elévülés miatt elutasító rendelkezése elbírálható volt, mert a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását nem tartotta indokoltnak. [16] A per adatai alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes követelését az alperessel szemben a Ptk. 324. §
(1)bekezdésében meghatározott öt éves elévülési időn túl érvényesítette, ezért a kereset alaptalan. A felülvizsgálati kérelemben újonnan hivatkozott, a felperes kárát okozó határozat kézbesítésének elmaradását a felperes maga cáfolta a keresetlevélben tett előadásával, mely szerint az alperes
- április 4-én küldte meg részére a 115/
- számú határozatát. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy az elévülés nyugvására vagy félszakadására utaló körülmény nem volt, ilyennek az elévülési idő elteltét követően a felperes
- október 22-én előterjesztett kérelme nem tekinthető. [17] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [18] Ptk. 325. §
(1)bek. Záró rész [19] Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. [20] A Kúria a Pp. 87. §
(2)bekezdés alapján rendelkezett az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes pártfogó ügyvédi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült díj, valamint a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdés és
- § alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam által való viseléséről. Budapest,
- április
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő