Pfv.21174/2016/4 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(3),

1. IV. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.174/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kacsándi Zsolt jogtanácsos Az alperes: Miskolci Törvényszék Az alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.844/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 17.P.20.172/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 1.044.200 (egymillió-negyvennégyezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A .. Rt., mint adóssal szemben
4. év folyamán több hitelező kérelmére is felszámolási eljárás indult az alperes bíróság előtt. Az egyik hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban az alperes a
5. március 28-án kelt 5.Fpk.05-2006-000129/
6. számú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását, egyúttal kijelölte a felszámolót. A végzés
7. április 19-én emelkedett jogerőre, melynek közzétételéről a bíróság nem intézkedett, mivel az adós a bírósághoz április 24-én érkezett beadványában bejelentette, hogy tartozását kiegyenlítette. Ezt követően az alperes az április 26-án kelt
8. sorszámú végzésével felhívta a hitelezőt, közölje, hogy az adós teljesítésére tekintettel a felszámolási kérelmét mennyiben tartja fenn. A hitelező a május 8án benyújtott válaszában előadta, hogy a teljesítés a tartozás teljes összegét nem fedezi. Az alperes erre tekintettel május 17-én felhívta az adóst annak bejelentésére, hogy tartozását a hitelező felé megfizette-e, illetve fizetési kötelezettségének milyen összegben tett eleget. Az adós a felhívásra nem nyilatkozott. [2] Időközben egy másik hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás az adóssal szemben, amelyben az alperes a
9. május 17-én kelt és június 12-én jogerőre emelkedett 5.Fpk.05-2006-000200/
10. számú végzésével megállapította a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását, egyúttal kijelölte a felszámolót, valamint
11. június 21-én intézkedett a felszámolási eljárás megindításának a Cégközlönyben történő közzétételéről, amelyre
12. július 13-i számban került sor. A felszámolás tényét a Cégjegyzékben
13. július 18-án tüntették fel. [3] Az alperes a
14. június 21-én kelt 5.Fpk.05-2006-000129/
15. számú végzésével a korábban indult eljárást megszüntette a Pp.
16. § a) pontja alapján azon indokolással, hogy a bíróság ugyanezen tanácsa előtt folyamatban lévő 5.Fpk.05-2006-
17. számú eljárásban ugyanezen adós fizetésképtelenségét
18. június 12-én már jogerősen megállapította, az adóssal szemben pedig egyidejűleg két felszámolási eljárás nem lehet folyamatban. Tájékoztatta a hitelezőt, hogy hitelezői igényét a másik eljárásban kirendelt felszámolónál jelentheti be, továbbá hogy jelen eljárásban a felszámolás közzétételére nem kerül sor. [4] Az adós végzés ellen előterjesztett fellebbezése alapján eljárt Debreceni Ítélőtábla a
19. július 12-én kelt Fpkf.IV.30.616/2006/
20. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és arra utasította, hogy intézkedjen a
21. március 28-án meghozott és április 19-én jogerőre emelkedett 5.Fpk.05-2006-000129/
22. számú végzéssel elrendelt felszámolási eljárás közzététele iránt. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a más hitelező kérelmére indult eljárásban született, ugyancsak az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés csak a jelen eljárásban meghozott felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után emelkedett jogerőre, ezért a jelen ügyben az eljárás megszüntetésének nem volt helye. A helyes eljárás az lett volna, ha az alperes az adós ellen indított felszámolási eljárások egyesítését rendelte volna el vagy az utóbb indult felszámolási eljárást szüntette volna meg és a jelen eljárásban intézkedett volna a jogerős felszámolást elrendelő végzés alapján a közlemény Cégközlönyben való közzétételéről. [5] Az iratok visszaérkezését követően az alperes
23. augusztus 7-én értesítette a feleket, hogy a
24. számú végzése
25. április 19-én jogerőre emelkedett és ugyanezen a napon intézkedett a felszámolás megindításának közzétételéről, az erről szóló közlemény a Cégközlöny
26. augusztus 23-i számában jelent meg. [6] Az 5.Fpk.05-2006-000129/
27. számú végzés elleni fellebbezés kapcsán folyamatban volt másodfokú eljárás tartama alatt az alperes a
28. július 4-én kelt
29. sorszámú végzésével a
30. sorszámú felszámolást elrendelő végzését hatályon kívül helyezte és a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette, amely
31. július 5-én jogerőre emelkedett. Az alperes ugyanezen a napon intézkedett a végzés tartalmának megfelelő közlemény közzététele iránt, amely
32. július 20-án jelent meg a Cégközlönyben, a törlést pedig július 25én tüntették fel a Cégjegyzékben. [7] A felperes jogelődje
33. augusztus 10-én kötött írásban építőanyag szállítási szerződést az adóssal, amely alapján 2006 augusztusa és októbere között 10.442.238 forint értékben szállított betont a részére. A számlákban megjelölt ellenértéket az adós nem fizette meg, ezért a felperes jogelődje hitelezői igényét az alperes előtt az 5.Fpk.05-2006-
34. számon folyamatban volt felszámolási eljárásban bejelentette, azt a felszámoló nyilvántartásba vette és „a" kategóriába sorolta. A felszámolási eljárás
35. január 15-én jogerőre emelkedett,
36. sorszámú végzéssel jogerősen befejeződött, az adós jogutód nélkül megszűnt. A felperes követelése a felszámolási eljárásban nem térült meg. A felperes jogelődje a követelését a
37. december 1-jén kelt szerződéssel a felperesre engedményezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében 10.442.238 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén. Kereseti álláspontja szerint az alperes az 5.Fpk.05-2006-
38. számú felszámolási eljárásban a végzés közzétételének elmulasztásával súlyos jogszabálysértést valósított meg. A mulasztás miatt nem szerzett tudomást a szállítások időpontjában a vevő fizetésképtelenségének megállapításáról, ellenkező esetben nem szállította volna le a számlákkal igazolt értékű építőanyagot. [9] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a bírósági jogkörben okozott kár megtérítéséhez szükséges feltételek nem állnak fenn, magatartása és a felperes kára között nincs okozati összefüggés. Önmagában az, hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyult, nem elegendő a felelősség megállapításához. A felszámolás elrendelésének időpontjában irányadó bírói gyakorlat szerint helye lehetett az eljárás megszüntetésének a párhuzamosan folyó felszámolási eljárásra tekintettel, a Cstv.
39. §

(1)bekezdése pedig a felszámolási eljárás haladéktalan közzétételét az elrendelés időpontjában még nem, hanem csak a jogszabálymódosítást követően,

1. július 1-jét követően megindult felszámolási eljárásokban írta elő. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen járt el akkor, amikor a .. Rt. felszámolását elrendelő 5.Fpk.05-2006-000129/
2. számú végzését, amely
3. április
4. napján jogerőre emelkedett, csak
5. augusztus
6. napján tette közzé a Cégközlönyben. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a felperes a ..Rt-vel szemben a felszámolás kezdő időpontja után keletkezett 10.442.238 forint összegű követelését a felszámolási eljárásban hitelezőként kényszerüljön érvényesíteni. [11] A felperes és alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította, valamint rendelkezett az első- és másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [12] A jogerős ítélet indokolása szerint a 14/
7. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 63/A. §

(1)bekezdését módosította a 26/

1. (V. 18.) IM rendelet
2. §-a, amely a korábbi szabályozástól eltérően előírta a felszámolást elrendelő végzés közzétételéről való haladéktalan intézkedést. A módosítás
3. május 26-ától volt hatályban és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett. Ebből következően az alperesnek a
4. május 26-át megelőző időszakban nem volt a jogszabályban egyértelműen előírt haladéktalan közzétételi kötelezettsége. Az 5.Fpk.05-2006-000129/
5. számú, felszámolást elrendelő végzés
6. április 19-én jogerőre emelkedett. A jogerő tényleges megállapítása azonban értelemszerűen csak a jogerő utáni időpontra eshet, ettől az időponttól állhatott be az alperes közzétételi kötelezettsége, amelynek haladéktalan megtételét a jogszabály akkor még nem írta elő. Az alperes a
7. június 21-én meghozott
8. sorszámú végzésével a felszámolási eljárást megszüntette, ezt követően saját végzéséhez a Pp.
9. §

(1)bekezdése alapján már kötve volt, vagyis az iratoknak a másodfokú bíróságról való visszaérkezéséig nem tehette közzé az érintett határozatot. A közzétételi kötelezettség elmulasztása szempontjából tehát a

1. április
2. -
3. augusztus
4. közötti időtartam nem vehető figyelembe, hanem legfeljebb az április 19-ét követő
5. naptól a június 2-áig terjedő időszak, figyelemmel a postai kézbesítések szokásos időtartamára. Ezen időtartamon belül ugyanakkor az alperes vizsgálta az adós április 24-én érkezett bejelentésének valóságtartalmát, mely szerint tartozását kiegyenlítette. Erre figyelemmel sem tekinthető a közzététel elmulasztása kirívóan jogszabálysértőnek. Önmagában pedig az a körülmény, hogy a június 21-i keltű,
6. sorszámú eljárást megszüntető végzés utóbb tévesnek bizonyult, nem alapozza meg az alperes kártérítési felelősségét. Az adott időszakban hatályos, a közzétételi kötelezettség teljesítésének határidejét tekintve nem egyértelmű irányadó jogszabály alapján az alperes mulasztásával kirívóan súlyos jogsértést nem valósított meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint nem jogalkalmazási tévedésből eredt az alperes által elkövetett jogszabálysértés, hanem abból a jogellenes mulasztásból, hogy egyértelmű jogszabályi rendelkezésnek nem tett eleget, amikor nem intézkedett haladéktalanul a jogerős felszámolást elrendelő végzés közzététele iránt. A BÜSZ
7. május 26-án hatályba lépő, a haladéktalan közzétételi kötelezettséget előíró módosítása mérlegelést nem igénylő egyértelmű jogszabályi rendelkezés. Téves a jogerős ítéletnek az az álláspontja, amely a felszámolási eljárást elrendelő végzés jogerejéhez kapcsolódó intézkedési kötelezettség elmulasztását a Pp.
8. §

(1)bekezdése alapján az eljárást megszüntető végzés egyszerű kötőerejéhez való kötöttséggel indokolja. A felszámolást elrendelő jogerős végzés alapján a közzétételi kötelezettséget nem befolyásolja az, hogy utóbb az alperes végzésével a felszámolási eljárást megszüntette. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után az ítélkezési gyakorlat szerint nincs lehetőség az eljárás megszüntetésére. Az adós által tett bejelentés vizsgálata sem befolyásolhatta az alperest

1. május 26-át követően a jogerős végzés haladéktalan közzétételét illetően. A Debreceni Ítélőtábla megállapította, hogy az adós beadványa egyidejű igazolási kérelmet, illetve fellebbezést nem tartalmazott, ezért az alperes ennek ismeretében súlyos és kirívó jogszabálysértést követett el azzal, hogy a beadvánnyal kapcsolatban további intézkedéseket nem tett. Az alperes az utóbb indult felszámolási eljárásban valóban intézkedett az ott elrendelt felszámolás
2. július
3. napján a Cégközlönyben való közzététele érdekében, ugyanakkor
4. július 20-án az jelent meg a Cégközlönyben, hogy az alperes e jogerős végzését hatályon kívül helyezte és a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette. Az alperes a mulasztásával megsértette a cégnyilvántartás közhitelességét is. Mindezekre tekintettel az alperes jogellenes magatartása olyan kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedést valósított meg, amely megalapozza a kártérítési felelősségét. Az alperes jogellenes magatartása közvetlen okozati összefüggésben áll a felperest ért kárral. A felszámolási eljárás ténye
5. augusztus
6. napján
7. április
8. napjára visszamenőleges hatállyal került a cégjegyzékbe bejegyzésre. Amennyiben az alperes eleget tesz a közzétételi kötelezettségének, úgy a felperes nyilvánvalóan nem köt szerződést az adóssal és nem szállít a részére terméket. [14] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Azzal érvelt, hogy a felszámolást elrendelő,
9. március 28-án kelt végzés jogerőre emelkedésének időpontjában az alperest haladéktalan intézkedési kötelezettség a közzététellel kapcsolatban még nem terhelte, később pedig a felszámolási eljárást végzésével megszüntette, ezért a közzétételi kötelezettség elmulasztása szempontjából a
10. augusztus 23-ig terjedő időtartam nem vehető figyelembe. Nem valósít meg egyértelmű jogszabályi rendelkezésbe ütközést az sem, hogy az alperes vizsgálta az adós
11. április 24-én érkezett tartozása kiegyenlítésére vonatkozó bejelentésének valóságát. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint az alperes Ptk.
12. §

(1)és

(3)bekezdései, valamint 339. §

(1)bekezdése alapján fennálló kártérítési felelősségét a jogszabály által előírt haladéktalan intézkedési kötelezettség elmulasztása alapozza meg. [16] A felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének elrendelésére vonatkozó haladéktalan intézkedést előíró jogszabályi rendelkezés

1. május 26-án lépett hatályba, amelyet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett. A perbeli esetben a felszámolást elrendelő 5.Fpk.05-2006-000129/
2. számú végzés
3. április 19-én emelkedett jogerőre, amikor az alperest a haladéktalan intézkedési kötelezettség még nem terhelte. Ezért súlyos, kártérítési felelősséget megalapozó mulasztást nem lehet az alperes terhére róni azon az alapon, hogy az alperes az adós április 24-én érkezett, a tartozás kiegyenlítését közlő beadványára tekintettel tisztázni kívánta a felszámolásra okot adó követelés, illetve tartozás fennállását. [17] A nem vitatott tényállás adatai alapján megállapítható, hogy más hitelező
4. március 22-én érkezett kérelmére ugyanazon adós felszámolása iránt indult eljárásban az alperes az adós felszámolását a
5. május 17-én kelt 5.Fpk.05-2006-000200/
6. számú végzésével - ismételten elrendelte, amely végzés június 12-én emelkedett jogerőre. Az alperes ugyanezen a napon intézkedett ez utóbbi felszámolási eljárásnak a Cégközlönyben való közzétételéről, és egyúttal az 5.Fpk.05-2006-000129/
7. számú végzésével a korábban indult felszámolási eljárást megszüntette. A Kúria egyetért a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az alperes a felszámolási eljárást a Pp.
8. § a) pontja alapján megszüntető végzéséhez a Pp.
9. §

(1)bekezdése alapján kötve volt. Ezért mindaddig, amíg az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság nem bírálta el, a megszüntetett eljárásban az alperes terhére róni a haladéktalan intézkedési kötelezettségének elmulasztását nem lehet. A másodfokú végzés meghozatalát és az iratok visszaérkezését követően pedig az alperes nem vitásan haladéktalanul intézkedett a felszámolás Cégközlönyben való közzététele iránt. [18] Az eljárás ismertetett adatai alapján tehát mindössze

1. május
2. - június 12-i terjedő időszak volt az az időtartam, amikor az alperest jogszabályi előírás alapján haladéktalan intézkedési kötelezettség terhelte. Az alperes 2006 májusában azonban egyrészről a korábban indult felszámolási eljárásban egyeztetett az adóssal a követelés kiegyenlítésére vonatkozó nyilatkozata tárgyában, másrészről ebben az időtartamban az utóbb indult felszámolási eljárásban már
3. május 17-én meghozott, ugyanazon adós felszámolását elrendelő végzésének közlését követő fellebbezési határidő telt. Ezen utóbbi végzés jogerőre emelkedését követően pedig az alperes haladéktalanul intézkedett a felszámolás közzététele iránt. Az intézkedési kötelezettség elmulasztása tekintetében nem történt tehát olyan kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedés, amely az alperes kártérítési felelősségét megalapozná. Az pedig, hogy az alperes a korábban indult felszámolási eljárást tévesen szüntette meg, önmagában a kártérítési felelősséget nem alapozza meg. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a felszámolási eljárás megszüntetésének kizártságára vonatkozó, felperes által hivatkozott ítélkezési gyakorlat a perbeli esetben nem irányadó, miután a korábban indult felszámolási eljárás megszüntetésének időpontjában az adós felszámolása tárgyában egy utóbb indult felszámolási eljárás már folyamatban volt. Ettől függetlenül a felperes a felülvizsgálati kérelmében a felszámolási eljárás megszüntetése tekintetében a téves jogalkalmazást már egyébként sem jelölte meg az alperes kártérítési felelősségének alapjaként. [19] A kifejtettekre figyelemmel jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [20] Ptk.

1. §,
2. § Záró rész [21] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet
3. §

(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. [22] Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Budapest,

1. március
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő