A határozat elvi tartalma: Tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon való előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelem benyújtását nem alapozza meg a munkalehetőség esetleges elvesztése, a külföldi kérelmezés költsége és időigényessége. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.256/2016/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: felperes neve (címe) Képviselője: Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda (Dr. Izsó István ügyvéd, cím) Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jogutóda (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Képviselője:. ... szervezeti képviselő A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A jogerős határozatot hozó bíróság és határozatának száma: ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.34.467/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.34.467/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgárságú felperes
- március
- napján tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon való előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet és keresőtevékenység célú tartózkodási engedélykérelmet terjesztett elő az alperesi jogelőd Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán. A méltányossági kérelmét azzal indokolta, hogy új munkalehetőséget kapott, nem kíván Kínába utazni a tartózkodási engedély kérelmezése iránt, mert Magyarországon szeretne élni, házastársa is több éve itt él. [2] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a
- július
- napján kelt 106-1-40252/3/2014-T. számú határozatával a méltányossági kérelmet elutasította. [3] A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperesi jogelőd a
- október
- napján kelt 106-T25621/8/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utalt arra, hogy a házastárs kérelmezte a tartózkodási engedélye meghosszabbítását, az eljárás folyamatban van, a házastárs ezért nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel. Helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes és házastársa a bejelentett lakcímen ténylegesen nem laknak, ott a családi együttélés nem bizonyított. A kérelemben a felperes kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem jelölt meg, ezért a kérelem elutasítása jogszerű volt. Kereseti kérelem és ellenkérelem [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Hivatkozott a hazája szerinti külképviseleti ügyintézés elhúzódására, az utazás magas költségeire, a kiutazás miatt az új munkavállalási lehetőségének az elvesztésére, továbbá utalt arra is, hogy a családi kapcsolat fennállását újabb helyszíni ellenőrzéssel, vagy személyes meghallgatással tisztázni kellett volna. Előadta, hogy a házastársával szemben folyó eljárás befejezéséig az eljárást fel kellett volna függeszteni. Állította, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) végrehajtására kiadott 114/2007.(V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 47.§
(4)bekezdéséből nem következik, hogy egyéb méltányossági körülményeket a hatóság nem vizsgálhat. [5] Az alperesi jogelőd a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában utalva a Vhr. 47.§
(4)bekezdés a) pontjában,
(4a)bekezdésében foglaltakra, kifejtette, hogy a [7] magyarországi kérelmezés feltétele a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása. A külföldi kérelmezés költségessége, időigényessége, a munkavesztés esetleges lehetősége ilyen kivételes méltánylást érdemlő körülménynek nem tekinthető, mert ilyen csak olyan körülmény vagy élethelyzet lehet, amely nem kizárólag a kérelmező érdekkörében következett be. A munkavállalás lehetősége nem ilyen körülmény, az a felperes tudatos tevékenységének eredménye, azt rajta kívül álló körülmények nem befolyásolják. Rámutatott a bíróság, hogy a felperes ugyan állította a tényállás tisztázatlanságát, de nem jelölte meg, hogy milyen tény vagy bizonyíték tekintetében tekinthető hiányosnak a tényállás. A bíróság szerint a hatóság a tényállást tisztázta, helyszíni ellenőrzést tartott, ahol bizonyított volt, hogy a felperes és házastársa a bejelentett lakcímen nem laknak. Ezzel ellentétes tényt a felperes nem bizonyított. Rögzítette tényként a felperes bejelentése alapján, hogy a felperes házastársa tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasították. Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes jogelődje a vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat betartotta, határozata a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B.§-ban foglaltaknak megfelelt, a felperes által hivatkozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) eljárási szabályai megsértésre nem kerültek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Vhr. 47.§
(1)bekezdését,
(4)bekezdés a) pontját,
(4a)bekezdését, a Ket. 1.§
(1)-
(2)bekezdését, 2.§
(3)bekezdését, 7.§-át, a 37.§-ának közelebbről meg nem jelölt rendelkezését, 50.§
(1)és
(6)bekezdését, 72.§
(1)bekezdés ea-ec) alpontjait, a Pp. 164.§
(1)bekezdését, 336/A.§
(2)bekezdését, 339.§
(1)bekezdését, az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdését. Állította, hogy olyan körülményekre hivatkozott, amelyek nemcsak együttes, de egyenkénti értékelésük mellett is a méltányossági kérelmét megalapozták. Így a nagy távolság és az utazással járó jelentős költség, a külképviseleti kérelmezés fél éves időtartama, a házastársától való elszakadás, a munkalehetősége elvesztése mint szempontok értékelése a kérelme kedvező elbírálását kellett volna, hogy eredményezzék. Állította továbbá, hogy a költséghatékonyság elvére is figyelemmel kellett volna lenni, a hazautazás fedezetével való rendelkezés szabálya mellett. Sérelmezte, hogy az alperesi jogelőd bizonyítási eljárást nem folytatott le, nem tisztázta a tényállást, nem indokolta megfelelően a határozatát sem. Előadta, hogy a házastársával szemben folyó eljárásra tekintettel a méltányossági kérelme elbírálása tárgyában folyó eljárást fel kellett volna függeszteni. Hivatkozott a családi élet védelme körében az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének 2. pontjára, az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdésére is, továbbá más ügyekben hozott eseti döntésekre. Állította, hogy a külképviseleti ügyintézés időigényes, 21 nap alatt nem zárul le. A Vhr. 47.§
(4)bekezdése példálódzó felsorolást ad, ezért egyéb méltányossági körülmények is vizsgálhatók. A keresetében felsorolt körülmények közül a keresőtevékenység önmagában nem különös méltánylást érdemlő körülmény, de egyéb, ahhoz szorosan kapcsolódó körülményekkel együtt értékelve, már megalapozzák a kérelme kedvező elbírálását. Hivatkozott arra is, hogy ezek a körülmények nem általa alakítottak, hanem akaratán kívüli állapotok, körülmények, ezért figyelembe vételük, értékelésük nem maradhatott volna el. Sérelmezte, hogy a bíróság az alperesi jogelőd által elkövetett jogsértéseket törvénysértően figyelmen kívül hagyta és jogsértően jutott arra a megállapításra, hogy az alperesi jogelőd határozata jogszerű. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. [11] Az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be, amelyet a Kúria a 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1.§-a és 7.§-a alapján megállapított. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A Kúria a Ket. 37.§-ának megsértését nem vizsgálta, mert a felperes nem jelölte meg, hogy ennek a jogszabályhelynek melyik rendelkezését sértette meg a jogerős ítélet és ez a felülvizsgálati kérelem tartalmából sem állapítható meg. [14] A Kúria a perben rendelkezésre állt adatokból, bizonyítékokból azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le a kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállásának hiányára, a másodfokú határozat megalapozottságára. [15] A Vhr. 47.§
(4)bekezdés a) pontja szerint a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes olyan többlet indokra, amely a kivételes méltánylást alátámasztja, nem hivatkozott. [16] A Kúria álláspontja szerint kivételes méltánylást érdemlő körülménynek a földrajzi távolság miatti jelentősebb összegű utazási költség sem tekinthető, mert annak fedezetével a Harm.tv. 13.§
(1)bekezdés f) pontja értelmében a felperesnek rendelkeznie kell. Ez alól a kötelezettség alól a költséghatékonyság elvére való hivatkozás sem menti fel a felperest, tekintve, hogy ez a hatósági eljárás alapelve és nem a kérelem elbírálásának egyik szempontja. A felperes jogszabálysértésként hivatkozott bizonyítási teher megfordulására, de annak indokát nem adta. A bizonyítási kötelezettség a felperest terhelte a Pp. 164.§
(1)bekezdése folytán, a külföldi ügyintézés 21 napot meghaladó időtartamának állítása a bizonyítási teher megfordulását nem eredményezi. A külföldi kérelmezés olyan mértékű elhúzódását a felperes nem bizonyította, hogy annak relevanciát lehetne tulajdonítani, ezért az elsőfokú bíróság e körben is helytálló megállapításokat tett. [17] A keresőtevékenységi szempontok figyelembe vételére szintén nem kerülhet sor, mert a keresőtevékenység, mint tartózkodási cél nem kivételes méltánylást érdemlő körülmény, hanem a megalapozott kérelmezés utáni engedélyezés következménye. A felperes tartózkodási engedély hiányában jogszerűen nem is végezhet keresőtevékenységet, így e hivatkozása javára nem szolgálhat. Ezzel összefüggésben a keresőtevékenység elvesztésének lehetősége pedig bizonyítást nem nyert, ezért egyéb szempontokkal való együttes értékelésére sem kerülhetett sor. [18] A felperes a bizonyítási eljárás hiányát iratellenesen állította. A hatóságnak a felperes által benyújtott kérelmet a felperes által szolgáltatott bizonyítékok alapján kell elbírálnia, a kérelem megalapozottságának ellenőrzésére folytathat bizonyítást. A hatóság ilyen bizonyítási eljárást lefolytatott, helyszíni ellenőrzést tartott, azonban további bizonyítási cselekményekre nem volt szükség, mert a tényállás tisztázott volt. A felperes a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltakat - ruha és személyes használati, berendezési tárgyak hiányából eredő ott nem lakás tényét - nem cáfolta meg, ellenbizonyítással a perbeli bizonyítási kötelezettsége ellenére - nem élt. [19] A felperes által hivatkozott körülmények sem egyenként, sem összességükben a méltányossági kérelem megalapozottságát nem eredményezhették, mert nem voltak kivételes méltánylást érdemlő körülménynek tekinthetők. A nagy távolság, az utazás és kint tartózkodás költség- és időigénye, a külföldi kérelmezés időtartama nem olyan körülmények, amelyekkel a felperesi kérelmezőnek nem kellene számolnia, és akadályoznák a származási országa szerinti ügyintézésben, ezért kivételes méltánylást nem tesznek lehetővé, emiatt a Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja és
(4a)bekezdése az eljárás során megsértésre nem került. [20] A felperes arra megalapozottan hivatkozott, hogy az eljárás felfüggesztése körében előterjesztett kereseti kérelmének elutasítását a bíróság nem indokolta meg, de ez az eljárási hiányosság az ügy érdemére, az alábbiakban kifejtettek szerint, nem hatott ki, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére nem kerülhetett sor. A felperes ugyanis az eljárás felfüggesztésének szükségességére tévesen hivatkozott, a Ket. 32.§
(1)bekezdése nem került megsértésre. A felperesnek a keresőtevékenység folytatása célú - és nem családi együttélés biztosítása céljából kért tartózkodási engedély belföldi kérelmezésére iráni indított eljárásában nem volt jelentősége annak, hogy a házastársa tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban milyen tartalmú döntés születik, ezért annak bevárására és ezért az eljárás felfüggesztésére nem volt indok. [21] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy alaptörvényi, alapelvi és eljárási jogsértésre, illetve az ügy érdemére kiható jogsértésre nem került sor, az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor az alperesi jogelőd határozatát a Pp. 339/B.§-a alapján megalapozottnak és törvényesnek tekintve a felperes keresetét elutasította. [22] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban jogi képviselet hiányában felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(2)bekezdés alapján rendelkezni nem kellett. [24] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- március
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró