← Magyarország

Kfv.37561/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Relatív elfogultság kérdése verseny ügyben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.III.37.561/2016/

  1. . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Korba Szabolcs jogtanácsos Az alperes: Az alperes képviselője: Gazdasági Versenyhivatal (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék, 2.Kf.650.102/2015/
  3. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 13.K.32.696/2014/
  4. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.102/2015/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes olyan hitelkártyákat adott ki, melyekkel kapcsolatban a fogyasztókat nem tájékoztatta arról, hogy ha az első elszámolási időszakban felhasznált vásárlási hitelkeretet a türelmi idő végéig nem fizetik vissza, a második elszámolási időszak vásárlásai után akkor is kamatot számít fel, ha az első elszámolási időszak tartozását időközben megfizették. Emiatt a Pénzügyi Békéltető Testület ( továbbiakban: Testület) előtt eljárás indult, a testület a felperest elmarasztaló döntést hozott. Az alperesnél ugyanezen magatartással kapcsolatban indult jelen ügyben eljárás felperes szemben, és az ügy elbírálása olyan versenytanácshoz került, melyben az előadó korábban a Testületnél elmarasztaló döntést hozó személy volt. Az alperes
  6. július 18-án hozott Vj/44-42/
  7. számú határozatában megállapította, hogy a felperes
  8. január 1-jétől
  9. december 18-ig a fogyasztókkal szemben megtévesztésre alkalmas kereskedelmi gyakorlatot folytatott, és emiatt a felperest 38 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére és a jogosulatlanul teljesített kamat fogyasztóknak visszafizetésére kötelezte. Kötelezte továbbá a határozat felperes fiókjaiban való kifüggesztésére és arra is, hogy az alperes igazolja a teljesítést. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] Ez ellen a határozat ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését, illetőleg megváltoztatását. Előadta, hogy a versenytanács egy tagja kizárásának lett volna helye, hogy a visszafizetésre kötelezésre az alperesnek nem volt hatásköre, illetve hogy a bírság mértékét a felperes megfelelően nem indokolta. Az elsőfokú ítélet [4] Az első fokon eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és alperes új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a Testület előtti és az alperes előtti eljárásban azonos ügyben ugyanazon felperesi magatartás miatt elmarasztalást hozó személy azonossága esetében ésszerűen, tárgyilagos szemlélettel és alappal állapítható meg az elfogultság. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] [7] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Jogszabálysértésként a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
  10. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
  11. §

(1)bekezdésének e) pontjára, 50. §-ának
(2)bekezdésére, valamint a Pp. 206., 221., 253.,
  1. és 339/A. §-ai megjelölt bekezdéseire hivatkozott. Előadta, hogy elfogultságot nem állapítható meg, az elfogultság mibenléte kapcsán az Európai Bíróság, és az Európai Emberi Jogok Bíróságának ítéleteire hivatkozott. Hivatkozott a kifogás elkésettségére is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyes döntést hozott a jogerős ítéletet hozó Fővárosi Törvényszék, amikor az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte az eljáró versenytanácstag kizártságára tekintettel. [10] A Tpvt.
  2. §
(1)bekezdésének e) pontja kimondja, hogy az ügy intézéséből ki kell zárni azt a személyt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). [11] Az 50. §
(2)bekezdés értelmében a kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Versenytanács eljárása során a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást. [12] A Ket. 42. §-ának
(3)bekezdése és 43. §-a
(1)bekezdése hasonló esetekre lényegében azonos szabályozást tartalmaz. [13] A Kúria osztja a Fővárosi Törvényszék ítélete indokolásába foglalt azt az álláspontot, ami szerint a perbeli esetben a testület és az alperes előtti eljárásban azonos magatartás miatti marasztaló határozatban résztvevő személytől az ügy tárgyilagos megítélése nem volt elvárható, ezért megalapozott volt a jogerős ítéletnek az elfogultság fennálltára vonatkozó okfejtése. [14] A Kúria ezt azzal egészíti ki, hogy a versenytanácsi ügyek elintézéséhez kapcsolódó pártatlansággal és a közbizalommal összefüggő igények is indokolttá tennék olyan személy adott ügyben való részvételét, akinek álláspontja nem nyilvánvaló már az eljárásban hozott határozat meghozatala előtt. Az alperes által felülvizsgálati kérelemben felhozott Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság által hozott esetek mindegyike ugyanazon bírói testület által azonos jogkérdésekben hozott döntéseiről szól. Jelen esetben azonban ugyanazon fél lényegileg azonos magatartása miatti különböző hatóságok általi elmarasztalásáról van szó, oly módon, hogy mind két döntéshozó szervnél - ugyan különböző időpontokban - de ugyanaz a személy volt az ügy előadója, továbbá az utóbbi, jelen ügyben felülvizsgált alperesi határozat előadója a tényállás részévé tette saját korában hozott határozatát, és azt az ügybeni magatartásra vonatkozó szabályozásnak tekintette a határozat 20.pontjában. Ez a helyzet nem ugyanaz, mint ugyanazon döntéshozó testület - vagy a felülvizsgáló bíróság - korábbi jogi döntéseinek joggyakorlatként való hivatkozása, hiszen az eljárt személy korábbi döntése jelen ügyben a tényállást befolyásolta. Emellett arra is szükséges utalni, hogy az Egyezmény 6. cikke ebben a kérdésben minimum sztenderdként érvényesül, amely így nem zárja ki a szigorúbb nemzeti szabályozást, különösen ha az olyan speciális körülményeken alapul, mint az alperesi szerv sajátos jogállása, vagy a korábbi ugyanazon személy által hozott döntés tényállási elemként való figyelembe vétele. [15] Ami az elfogultsági kifogás bejelentési idejéhez fűződő alperesi kifogást illeti, az a Kúria szerint azért sem megalapozott, mert az ügyfél részére nem feltétlenül egyértelmű, hogy az ügy előkészítésében elfogult személy jár el, valamint mert nem is várható el senkitől olyan fokú gondosság, hogy egy előkészítő irat aláírójával kapcsolatban az elfogultsággal összefüggő vizsgálódást folytasson le. Emiatt a felülvizsgálati kérelemnek fentiekkel összefüggésben előadott okfejtése megalapozatlan. [16] Tekintettel a fent idézett jogszabályhelyek alkalmazására a jogerős ítéletet hozó bíróság nem sérthette meg az alperes által felsorolt egyéb jogszabályhelyeket sem. [17] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
  1. §-a alapján ő köteles megfizetni a felperes Pp.
  2. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. [19] Az illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §-án alapszik. Budapest,
  5. december
  6. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.