Mf.20150/2016/4 – Balassagyarmati Törvényszék

... Törvényszék

1. Mf. 20.150/2016/
2. szám A törvényszék … jogtanácsos (...) által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek - a ... jogi főelőadó által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság (...) alperes ellen, elmaradt illetmény megfizetése iránt, a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon indított perében a
3. január 5-én kelt 3.M.360/2015/
4. számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
5. sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő Í t é l e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes marasztalása összegét 127.196.- (százhuszonhétezer-százkilencvenhat) forintra leszállítja, az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését mellőzi, egyebekben helybenhagyja. Másodfokú perköltségüket a felek maguk viselik. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 229.652.- Ft illetmény-különbözet és
6. november 5től a kifizetésig számított késedelmi kamata, valamint 10.000.- Ft perköltség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint
7. augusztus -
8. december
9. között összesen 229.652.- Ft illetmény hátralék keletkezett. Az „A" fizetési osztályba tartozó közalkalmazottnak 2013-ban 98.000.- Ft volt az összilletménye, ezen belül 80.900.- Ft garantált illetmény 5.000.- Ft garantált bérminimumra kiegészítés, és 12.100.Ft munkáltatói döntésen alapuló illetményrész. Ez évben a garantált bérminimum 98.000.- Ft volt, ezzel megegyezett az összilletmény. 2014-ben a garantált bérminimum 101.500.- forintra emelkedett. Ez évben a felperes garantált illetménye 82.500.- Ft volt, a kinevezési okirat (következő fizetési fokozatba sorolás) szerint a garantált bérminimumra kiegészítés 19.045.- Ft és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 6.552.- Ft. Az összilletmény 108.052.- forintra emelkedett. 2015-ben 105.000.- Ft volt az alapfokú végzettségű közalkalmazottak minimálbérének összege, a felperes összilletménye nem változott az előző évhez képest, július 1-től még 5.403.- ágazati pótlékkal egészült ki a felperes illetménye, de a garantált illetmény az előző évvel azonos maradt. Az alperes
10. augusztus
11. és
12. január
13. között a felperes garantált illetményét nem egészítette ki a garantált bérminimumra. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész ugyan csökkenthető volt, de az alperes a besorolási okiraton ezt nem tüntette fel. Utóbb pedig nem hivatkozhat arra, hogy a garantált bérminimumot a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész terhére növelte, ezért a
14. évi havi 12.100.- összesen 60.500.- Ft, a
15. évi (havonta 7.048.- Ft) 84.576.- Ft és a
16. évi havonta 7.048.- Ft, összesen 84.576.- Ft illetmény-különbözetet utólag megfizetni tartozik. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően csak a garantált illetményként megjelölt illetményrészt vette alapul a különbözet megállapításakor. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen értékelte, és a jogszabályokat nem összességében értelmezte. Utalt ismételten a bírói gyakorlat körében az EBH 2006.1544 számú döntésre, amely szerint alanyi jogon nem külön-külön illeti meg a közalkalmazottat az illetmény, a kinevezés az összilletményre vonatkozik, és garantált illetményként csak a garantált bérminimum illeti meg. Hivatkozott a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hasonló ügyben hozott, a keresetet elutasító ítéletére is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetményen felül illeti meg a felperest, a garantált illetményt azonban nem biztosította az alperes önállóan. A jogszerűen megállapított illetményeket kell összehasonlítani, nem pedig a 2013-ban meghatározott, ténylegesen jogellenes illetményt kell alapul venni. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés részben, az összegszerűség tekintetében alapos. A perben a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, de a kinevezési okiratokban jelzett illetményrészekből csak a garantáltként feltüntetett illetményrészt vette figyelembe, a garantált illetménykiegészítés összegét nem, így az összegszerűség tekintetében részben eltérő volt a másodfokú bíróság álláspontja. 2013-ban helytálló volt a 12.100.- Ft havi különbözet megállapítása, mivel a kinevezési okirat szerint a garantált illetmény és kiegészítése 85.900.- Ft volt együttesen, tehát a garantál minimálbérhez viszonyítva (98.000.- Ft) ez a különbözet fennáll, a munkáltató által adott ugyanilyen összegű kiegészítés nem számolható úgy évek múltán, hogy ezt átcsoportosította a garantált illetmény összegébe az alperes. Az ez évi illetmény a garantált emeléssel együtt tehát 110.100.- Ft lett volna, tehát a felperes által alappal kért 5 havi különbözet 60.500.- Ft. 2014-ben azonban ehhez az összilletményhez képest kell vizsgálni az illetmény változását, amely szerint az ennél nem lehet kevesebb akkor sem, ha a munkáltató átcsoportosítást hajt végre és határozati formában a garantált illetmény kiegészítést növelve, csökkenti a munkáltató által adható illetményrészt. 2014-ben a garantált illetmény 101.490.- Ft volt a kinevezési okirat szerint, tehát megfelelt a bérminimumnak (101.500.- Ft) ezért az előző évi 110.100.- forinthoz viszonyítva azt kellett vizsgálni, hogy az összilletmény mennyivel csökkent, amit alappal követelhet a munkavállaló. Az összilletmény az okirat szerint 108.052.- Ft volt, tehát a különbözet 2.048.- Ft havonta, ami éves szinten 24.576.- Ft. 2015-ben a tényleges összilletmény változatlanul 108.052.- Ft volt. Az első félévben a 105.000.- Ft minimálbérrel szemben az előző évi 101.490.- Ft volt a kiegészített garantált illetmény, így a különbözet 3.510.- Ft, ezt a 108.052.- Ft tényleges illetményhez hozzáadva, helyesen 111.562.forint havi összilletménnyel kellett számolni
17. január 1-től kezdve. A második félévben a kinevezési okirat szerint 105.000.- Ft (82.455.- Ft bértábla szerinti + 22.545.Ft kiegészítés) volt a garantált illetmény, tehát az megfelelne a jogszabály szerinti minimálbérnek. Az előző félévi helyes összeghez viszonyítva azonban a 108.052.- forinthoz mért különbözet szintén 3.510.- Ft. Az ágazati pótlékot nem kellett e tekintetben számba venni, mivel a kinevezési okirat szerint az illetmény összesen 108.052.- Ft, és ezen felül jár az ágazati pótlék. Így
18. évben 12 hónapra összesen 42.120.- Ft az alappal követelhető illetmény különbözet. A három évre összesen ez 127.196.- Ft Az igaz, hogy a 2013.,
19. évi, a
20. júliusi besorolást tartalmazó okirat tartalmazza a keresetindításra nyitva álló határidőt és a felperes nem indított pert az alperes ellen, azonban az augusztusban bekövetkezett törvénymódosítás folytán új ténybeli helyzet keletkezett, másrészt a bírói gyakorlat szerint a helytelenül megállapított munkabér (illetmény) tekintetében a jogosult az elévülési időn belül nem veszti el a neki jogszabály szerint járó, de ki nem fizetett díjazás követelhetőségére vonatkozó jogát. Mindezekre figyelemmel a Pp.
21. §