... Törvényszék
- P. 20.076/2016/
- szám A ... Törvényszék a ... (...) pártfogó ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - dr. Balogh Ágnes jogtanácsos által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság (...) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 100.000.- (százezer) forint elsőfokú perköltséget. A le nem rótt elsőfokú illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A törvényszék a felek meghallgatása, a becsatolt okiratok és a beszerzett peres iratanyagok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperessel szemben B.17/
- számon a ... Járásbíróság előtt büntetőeljárás volt folyamatban. Ezen büntetőeljárás irataihoz csatolt
- december
- napján kelt foglalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan a ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya által lefoglalásra került az ... forgalmi rendszámú Suzuki Swift Sedan 1.3 GLX típusú szürke színű személygépkocsi. A foglalási jegyzőkönyv tartalmazza a gépkocsi kilométerórájának az állását, az üzemanyag szintmérő állását, ami nullás. A jegyzőkönyv adatai szerint a gépjármű fagyállóval feltöltve, a rajta lévő gumik állapota 50%-os. A jobb első helyzetjelző törött, cellux-szal ragasztott, az első lökhárító bal oldali részén kb. 10 cm-es repedés, a jobb oldali hátsó lámpabúra törött, cellux-szal ragasztva, a jobb hátsó ajtón horpadás, a tetőlemez horpadt. A gépkocsiról a foglaláskor több fényképfelvétel is készült. Majd a lefoglalást követően azt ... szállították. A jegyzőkönyvet a felperes aláírta, úgy nyilatkozott, hogy ezzel szemben panasszal nem kíván élni. A lefoglalt gépjárművet kezdetben a ... Határőrség udvarán őrizték, majd 2014-ben a ... Megyei Rendőr-főkapitány 16/
- számú intézkedése alapján autómentővel átszállították a ... lőtéren kialakított megőrző területre. A sóshartyáni telepen a gépjárművet szabad ég alatt tárolták. A .. telepen készült Jármű Karbantartási Adatlap adatai szerint
- január 19-én a gépjárművön állagmegóvó teendőket, karbantartási munkálatokat végeztek, nevezetesen keréknyomás ellenőrzést, az akkumulátor állapotának a vizsgálatát, a fagyálló fokolását és a nyest okozta károk megelőzése érdekében nyest riasztót alkalmaztak. A gépjármű különösebb szervizelést nem igényelt. Az elsőfokú bíróság büntető ítéletét a fellebbezés folytán eljárt ... Törvényszék a 7.Bf.90/2014/
- számú ítéletében a jelen per felperese, mint II. rendű vádlott vonatkozásában részben megváltoztatta, a kiszabott szabadságvesztést enyhítette és annak végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú bíróság a lefoglalt gépjármű és indítókulcs foglalását megszüntette és a forgalmi engedéllyel együtt a II. rendű vádlott, jelen per felperese részére kiadni rendelte. Az ítélet
- március 18-án kelt, mely időponttal az elsőfokú büntetőbíróság ítélete jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. A büntetőeljárás keretében lefoglalt gépjárművet a felperes részére
- május 11-én átvételi elismervény ellenében kiadták, amit az ... forgalmi rendszámú Peugeot gépjárművel a saját lábán vontattatott el a felperes. Az átvételi elismervényen a felperes a gépjármű állapotára vonatkozó kifogást nem emelt. A felperes a gépjárművet az Aluker Kft. Salgótarján részére, mint fémhulladékot 31.375.- Ft-ért értékesítette. A gépjármű megvásárlására a felperes részéről a
- augusztus 23-án kelt adásvételi szerződéssel került sor, melynek 500.000.- Ft-os vételárához a felperes 200.000.- Ft saját erőt biztosított, a fennmaradó 300.000.- Ft-ot pedig mozgáskorlátozotti támogatásként kapta. A gépkocsit a lefoglalásig részint arra használta, hogy azon orvoshoz közlekedett, részint pedig azzal főként vasat, időnként tollat szállított. Abból az üléseket hátul kiszedte és egy-másfél mázsa mennyiségű vasat szállított 1-1 fuvar alkalmával. 1-1 fuvar 2-3.000.- Ft-os hasznot eredményezett a felperes részére, időnként olyan nap is előfordult, hogy 10-15.000.- Ft-ot keresett a vasgyűjtéssel, ami napi többszöri fuvart jelentett. A felperes kereseti kérelmében az alperest kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, egyrészt a gépkocsi vételárának megfelelő 500.000.- Ft értékre, másrészt havi 50.000.- Ft-os összegre kiesett jövedelemként. Kereseti kérelmét arra alapította, hogy az alperes az őrzési kötelezettségének nem a jogszabályi előírások szerint tett eleget, a gépjármű az alperes őrizetében oly mértékben megrongálódott, hogy azt a méhtelepen tőle már csak vashulladékként vették át. A havi kiesett jövedelmét az alapján kalkulálta, hogy milyen gyakorisággal, milyen mennyiségű vashulladékot vagy tollat tudott a gépjárművel elszállítani és abból milyen többletjövedelme származott. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte. Előadta, hogy részéről jogellenes magatartás nem történt, a gépjármű lefoglalására jogszerűen került sor, az őrzési kötelezettségét pedig a jogszabályi előírások szerint teljesítette. Tekintettel arra, hogy a gépjármű kiadására
- május
- napján került sor, a törvényszék a felperes kereseti kérelmére az új Ptk.
- évi V. törvény rendelkezéseit alkalmazta. A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése értelmében közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról rendelkező 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM. együttes rendelet 1. §
(1)bekezdése értelmében azt a lefoglalt dolgot (a továbbiakban: bűnjel), amely az eljárás során bizonyítás eszközéül szolgál, valamint amelyet az eljárás során azonosítani, megvizsgálni vagy megtekinteni szükséges, továbbá a bűnjelként lefoglalt eredetben megőrzendő értéket a nyomozóhatóság, az ügyész vagy a bíróság tárgyletétbe helyezi. A rendelet 3. §
(1)bekezdése alapján, ha a bűnjel a hatósághoz vagy a bűnjelkezelőhöz terjedelmes súlya, jellege, mennyisége kezelésének vagy gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, illetve tárolása nem megoldható, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet őrizetébe és kezelésébe adható. A 7. §
(5)bekezdése értelmében a hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga a természetes mértéknél nagyobb arányban ne romoljon. A 9. §
(3)bekezdése kimondja, hogy a bűnjelkezelő, ha a bűnjel jellege egyébként szükségessé teszi a bűnjel szakszerű kezeléséről is gondoskodik. A jogszabály a lefoglalás és az elkobzás különös szabályai közötti VI. fejezetében foglalkozik a járműre vonatkozó speciális szabályokkal. A 72. §
(2)bekezdése szerint a hatóság a jármű őrzése és tárolása során, továbbá a lefoglalást szenvedő birtokos, használó vagy tulajdonos 7. §
(5a)bekezdése szerinti tájékoztatása alapján, úgy jár el, hogy a lefoglaláskori állapot a természetes mértéknél nagyobb arányban ne változzon. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A törvényszék megállapította, hogy a felperes keresete nem alapos. A felperes kereseti kérelmével kapcsolatban a törvényszék mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a felperes bizonyítottan hivatkozott-e az alperes részéről megvalósított olyan jogellenes magatartásra, mellyel okozati összefüggésben a felperest kár érte. A közigazgatási szervet ugyanis kártérítési felelősség csak akkor terheli, ha a tevékenysége során megsérti az eljárására vonatkozó jogszabályokat és ezzel kárt okoz. A jogerős döntés csupán enyhítette az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést és a jelen per felperesének egészségi állapotát mérlegelve döntött úgy, hogy az elkobzás, az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene, ezért rendelkezett a lefoglalás megszüntetéséről. Ebből pedig az következik, hogy a lefoglalás jogszerű volt, az alperes jogszerűen tartotta őrizetében a gépjárművet. Ezt követően a törvényszéknek azt kellett vizsgálnia, hogy a jogszerűen lefoglalt gépjárművet az alperes a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kezelte-e. A felperes nem tudott olyan hivatkozást adni, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy az alperes az őrzési kötelezettségének nem a jogszabályi előírások szerint tett eleget. Ezzel szemben az alperes a kimentés körében okirattal igazolta, hogy az őrzés során a jogszabályi előírásokat betartotta. Okiratban és fényképfelvételekkel rögzítette a gépjárműnek a foglaláskori állapotát, mely adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az korántsem az eredeti vételár szerinti és a vétel időpontnak megfelelő állapotban került lefoglalásra. A foglalási jegyzőkönyv a gépjárművön markáns hibákat, törést, repedést, horpadást rögzített, a gumik állapotát 50%-osnak minősítette. Ezt az állapotot a felperes az aláírásával elismerte. Az alperes okirattal bizonyította azt is, hogy az őrizetében lévő gépjárművön azokat a karbantartási munkálatokat, melyeket számára jogszabály előír, elvégezte. A gépjárművet a jogszabályi előírások szerinti körülmények között tárolta. Annak kiadásakor a felperes a gépjármű állapotát nem sérelmezte. Annak bizonyítása, hogy a kiadáskor a gépjármű az okiratokkal ellentétben a felperes állítása szerinti állapotban volt, utólagos szakértői bizonyítástól már nem várható, mivel a gépjármű már nem áll rendelkezésre, de ez amiatt is szükségtelen lett volna, mert a felperes alperes terhére róható jogellenes magatartást nem bizonyított. A gépjármű természetes avulása kárként jelen esetben nem állapítható meg, mert az alperes nem jogellenesen tartotta birtokban a gépjárművet. Mivel felperes a kereseti kérelmének a jogalapját nem tudta bizonyítani, így a bíróság a kártérítés további elemeinek a fennállását, illetve a kár összegszerűségét már nem vizsgálta és a felperes keresetét, mint megalapozatlant elutasította. A törvényszék a felperes perköltség fizetési kötelezettségének megállapításához a pertárgyértékét a felperes által megjelölt gépkocsi értékében és a havi elmaradt jövedelem és egyéb kiadási kompenzálásaként meghatározott havi járadék összegében vette figyelembe, mely perköltség megfizetésére a felperest a Pp. 78. §-ában foglaltak szerint kötelezte. A felperes teljes személyes költségmentességére tekintettel a le nem rótt kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM. sz. rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli, míg a felperes pártfogó ügyvédjének munkadíját is a felperes 100%-os pervesztességére tekintettel az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §-án alapul. ..., 2016. szeptember 21. napján Dr. ... sk. eljáró bíró