Gfv.30295/2016/4 – Kúria

(2),

1. CXXX. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.295/2016/

1. Dr. Török Judit a tanács elnöke A tanács tagjai: . Gór Zoltán előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal A felperes képviselője: Nemzeti Adó és Vámhivatal Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Igazgatósága Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Papp János ügyvéd (4400 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A per tárgya: tag felelősségének korlátlanná minősítése A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.641/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.G.15-14-040195/21-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A LKH., Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága tartotta nyilván Cg.15-09-071244 cégjegyzékszámon. A cég törlésének elrendelésére
3. április 23-i hatállyal került sor. A társaságban az alperes
4. január 19-től
5. február 15-ig minősített többséget biztosító befolyással rendelkezett, majd
6. február 15-től tagsági jogviszonya megszűnéséig a társaság egyedüli tagja volt.
7. augusztus 2-án kelt üzletrész átruházási szerződéssel az alperes V.A.O. vevőre ruházta át a társaságban lévő üzletrészét névértéken. A
8. augusztus 2-i hatállyal a cégjegyzék egyedüli tulajdonosként már Vasilkov Olegsandr tagot tüntette fel. A társaság ellen a Nyíregyházi Törvényszéken mint Cégbíróságon
9. december 27-én törvényességi felügyeleti eljárás indult, figyelemmel arra, hogy a cég cégjegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található. A Cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a céggel szemben a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
10. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
11. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazta. Mivel az eljárás nem volt eredményes, így

1. szeptember 13-án jogerőre emelkedett végzésével a céget a további működéstől eltiltotta, megszűntnek nyilvánította és rendelkezett a cég elleni felszámolás kezdeményezéséről. A megszűntnek nyilvánítás ténye a cég cégjegyzékébe 24/1 rovatba
2. október 8-án került bejegyzésre. A cég ellen megszüntetési eljárás nem indult. A kft.-vel szemben a
3. október 4-én előterjesztett kérelem alapján
4. november 15-i kezdő időponttal indult meg a felszámolási eljárás, melybe jelen per felperese 61.871.021 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be. Ezen hitelezői igény nem nyert kielégítést. A felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme [3] Felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság a felszámolási eljárás elrendelésekor hatályos a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
5. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 63/A. §-a alapján állapítsa meg, az alperes mint a gazdasági társaság korábbi többségi befolyással rendelkező tagja korlátlanul felel az alperes társaság ki nem elégített tartozásaiért, továbbá kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze 61.871.021 Ft felszámolás során meg nem térült hitelezői követelés, valamint a perköltség megfizetésére. Előadta, hogy a NAV ellenőrzést folytatott az adós társaságnál, amelynek során 2010., illetve
6. évre jelentős adóhiányt állapított meg. Az ellenőrzés során megkeresték az ukrán társhatóságot, amelynek a válaszából megállapítható volt, hogy a vevő O.V. nem ismerte sem az adós [4] [5] társaságot, sem az alperest, a szerződést és mellékleteit az ukrán hatóság által történő felmutatáskor látta először, az azokon lévő aláírást nem ismerte el sajátjának. Az Ukrán Adóügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az új tulajdonos
7. és 2013 között 240.000 Ft összegű jövedelmet realizált, így nem lehetett képes a szerződésben szereplő vételár megfizetésére. Kiemelte, hogy az adós társaság
8. december 31-én már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, mivel a társaság 220.000 Ft összegű pénzeszközét jelentősen meghaladta a 24.389.000 Ft összegű rövid lejáratú kötelezettsége. Álláspontja szerint megállapítható, hogy az alperes célja az üzletrész értékesítésével az adós gazdálkodó szervezet „fantomizálása” volt. Tájékoztatta továbbá a bíróságot, hogy
9. június 9-én végrehajtási eljárást indított az adóssal szemben, illetve
10. november 15-én kifüggesztett végzésével az adós társaság adószámát felfüggesztette. Előadta, hogy összesen 61.871.021 Ft hitelezői igényt jelentett be, mely a felszámolási eljárás során nem térült meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy az adós társaság saját tőkéjét jelentősen meghaladó adó- és járuléktartozással rendelkezett a felszámolás kezdő időpontjában, mely tartozása a tulajdonrész átruházásának időpontját megelőző időszakra került az adóhatóság által megállapításra. Az adós társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását megelőzően ellene megszüntetésére irányuló eljárás volt folyamatban. A felsorolt okok miatt az alperes a Cstv. 63/A. §-a alapján felelősséggel tartozik a hitelező felszámolási eljárásban bejelentett követelésének kielégítéséért. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy
11. augusztus 8-án értékesítette az adós kft.-ben lévő üzletrészét, s egyben módosításra került a társasági szerződés is. Az adóhatóság csak ezt követően, a felszámolási eljárás során rendelte el a társasággal szembeni ellenőrzési eljárást. Az ellenőrzés valóban olyan időszakra terjedt ki, amelyben az alperes tagsága fennállt, azonban az ellenőrzési eljárásról csak annyit tud, amennyit a felperes a kereseti kérelmében kifejtett. Hangsúlyozta, hogy a céget a működtetés szándékával vásárolta meg az ukrán tulajdonos, a céggel kapcsolatos valamennyi iratot át is vette, az üzletrész vételárát ki is fizette. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a Cstv. 63/A. §-a a felperes által megjelölt üzletrész átruházási szerződés megkötése (
12. augusztus 2.), és az adós elleni felszámolási eljárás megindulásának időpontja (
13. október
14. napja) között módosításra került. A
15. március
16. napjától hatályos rendelkezés szerint a tag korlátozott felelősségének az áttöréséhez nem feltétel az, hogy az érintett céggel szemben előzetesen megszüntetési eljárás kerüljön lefolytatásra, azaz a Cstv. 63/A. §-ának az utóbbi norma szövege terhesebb a tagra nézve. [7] Kifejtette, hogy a jogalkotásról szóló
17. évi CXXX. törvény (Jat.)
18. §-a

(2)bekezdésének a jogszabály alkalmazhatósága körét meghatározó a) pontja szerint, a jogszabályi rendelkezés hatálya alatt keletkezett ténynek és jogviszonynak, a perbeli esetben az üzletrész adásvételi szerződés megkötés, míg a Jat. 15. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti megkezdett eljárási cselekménynek a kereset felperes részéről történő előterjesztése minősül. Így a Jat. 15. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a Cstv. 63/A. §-ának a

1. március
2. napját megelőzően hatályos, míg a Jat.
3. §

(2)bekezdés b) pontja szerint a Cstv. 63/A. §-ának a

1. március
2. napját követően hatályos rendelkezései az alkalmazandók. A Jat.
3. §-a alapelvként írja elő, hogy a jogszabály hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, azokat nem teheti terhesebbé és nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, valamint nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes felelősségét a Cstv. 63/A. §-ának a
4. évi V. törvény
5. §-ával megállapított rendelkezése alapján vizsgálta meg. Megállapította, hogy az adós cég felszámolási eljárását nem előzte meg cégbírósági megszüntetési eljárás. [8] A kft.-vel szemben indult törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben ugyan a kérelmező a cég törvénysértő működésének azt jelölte meg, hogy a társaság a cégjegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található, de a lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv.
6. §

(1)bekezdésében előírt feltételek nem teljesültek, hiszen a Cégbíróságnak a cég székhelyére küldött küldeményei szabályszerűnek tekinthető módon kézbesítésre kerültek, ezért a kft.-vel szemben nem került sor a megszüntetési eljárás elrendelésére. [9] Az elsőfokú bíróság erre tekintettel megállapította, hogy a perbeli esetben a tag felelőssége áttörésének alapjául előírt egyik feltétel hiányzik, így a felperes keresete megalapozatlan. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a volt tag korlátlan felelőssége megállapításának feltételeit a Cstv. 63/A. §-ának az üzletrész átruházás időpontjában hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni. E szerint a felelősség áttörés megállapításának feltétele volt az is, hogy a cég „fantomizálódott” legyen, azaz az ellene megindított felszámolási eljárást a cégbírósági megszüntetési eljárás előzze meg. [11] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a cég ellen Cgt.15-11-003906 számon folyamatban volt törvényességi felügyeleti eljárást akként, hogy az nem tekinthető a Cstv. 63/A. §-ában előírt cégbírósági megszüntetési eljárásnak. Kifejtette, hogy a Ctv. VI. fejezetében szabályozott, a törvényességi felügyelet ún. általános szabályai szerint lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban a Cégbíróság által alkalmazható legsúlyosabb szankció a cég megszűntnek nyilvánítása. Ettől eltérő a Ctv. VII. fejezetében a különleges törvényességi felügyeleti eljárások között található, a Ctv. 89-

1. §-aiban szabályozott, az ismeretlen székhelyű, ún. „fantomizálódott” cég megszüntetésére irányuló eljárás. Márpedig a Cstv. 63/A. §-a ez utóbbi eljárásnak a felszámolási eljárást megelőző lefolytatásához köti a volt tag korlátozott felelősségének áttörését. Álláspontja szerint a Cstv. 63/A. §-ában nem tekinthető „véletlen” vagy „téves” szóhasználatnak, hogy feltételként a cégbírósági megszüntetési eljárás lefolytatását jelöli meg a jogalkotó. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Cstv. 63/A. §-ában előírt felelősség áttörés alapját képező egyik feltétel fennállását nem tudta bizonyítani a felperes, így az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozatát megalapozottnak találta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával annak megállapítását, hogy az alperes, mint a gazdasági társaság korábbi többségi befolyással rendelkező tagja, korlátlan felelősséggel tartozik a társaság ki nem elégített tartozásaiért és kérte az alperes kötelezését a felszámolási eljárás során meg nem térült hitelezői igénye, valamint a perköltség megfizetésére. [13] Másodlagosan kérte a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. [14] Előadta, hogy a bíróságok a tényállást helyesen állapították meg, de megsértették a Cstv. 63/A. §-át amikor a „cégbírósági megszüntetési eljárás” fogalmát szűkítően értelmezve csak a Ctv. VII. fejezetében nevesített különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat tartották figyelembe vehetőnek. Kifejtette, hogy a jogalkotó nem jelöli meg, mely cégbíróság által lefolytatott, a cég megszűnését eredményező eljárást tekinti a Cstv. 63/A §-a tekintetében cégbírósági megszüntetési eljárásnak. Ily módon nem csupán indokolatlan, hanem jogalkotói szándékkel ellentétes is a normaszöveg megszorító értelmezése, különös tekintettel arra, hogy kizárólag az eljáró Cégbíróság döntésétől függ, az állami adóhatóság megkeresését a Ctv.
2. §-ában, vagy a
3. §-ában rögzített eljárást megalapozó jelzésnek, vagy a törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó kérelemnek tekinti. Az alperes felelősségének megállapíthatósága tekintetében a cég megszüntetéséhez vezető eljárás mibenléte alapján nem tehető különbség, különös tekintettel arra is, hogy az alperes semmilyen befolyással nem bír az eljárásra. A Cstv. 63/A. §-a alkalmazhatósága szempontjából értékelhető egyetlen tény, hogy a társaság megszűntnek nyilvánítására valamely cégbírósági eljárással összefüggésben és nem a társaság kérelmére került sor. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében már nem vitatta, hogy a perbeli jogvita elbírálására a Cstv. 63/A §-ának
4. augusztus
5. napján hatályos szövegét kell alkalmazni. [16] Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Álláspontja szerint jelen esetben a Polgári perrendtartásról szóló
6. évi III. tv. (továbbiakban: Pp.)
7. §

(4)bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a jogerős határozatot kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján, és megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. [18] A Kúria első sorban azt vizsgálta jelen esetben van-e helye felülvizsgálatnak. Az alperes által hivatkozott Pp. 271. §

(4)bekezdése a felülvizsgálatot csak a Pp 23. §

(1)bekezdés ec) pontjában foglalt perekben (a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek) és a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben zárta ki. Jelen esetben a Pp. ezen rendelkezése nem alkalmazható. [19] A Kúria egyetért a jogerős határozatban kifejtett azzal az állásponttal miszerint a Cstv. 63/A §-ában foglalt felelősség megállapításának egyik feltétele, hogy a felszámolási eljárást a Ctv. VII. fejezetében szabályozott „az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás” előzze meg. Amennyiben ilyen eljárás nem került lefolytatásra, a Cstv. 63/A. §-ának alkalmazására nincs lehetőség akkor sem, ha a céget a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. Ezt a jogalkotói szándékot mutatja, hogy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás után törölt cég esetében a Ctv. 93. §

(2)bekezdése a Cstv. 63/A. §-ával tartalmában megegyező rendelkezést tartalmaz. Így megállapítható az a jogalkotói szándék, hogy amennyiben az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás eredményeképpen, vagy az ezt követően megindult felszámolási eljárásra tekintettel a cég törlésre került, a volt tag korlátlan felelőssége az adós ki nem egyenlített tartozásaiért vizsgálható legyen. Hasonló rendelkezés a Ctv. VI. fejezetében nem található, azaz amennyiben ezen rendelkezések alapján kerül sor felszámolási eljárás nélkül a cég törlésére a Ctv. alapján, ellentétben a VII. fejezetben foglaltakkal, a volt tag felelőssége nem vizsgálható. Helytállóan állapította meg a jogerős határozat a Cstv. 63/A. §-ban előírt felelősség áttörés alapját képző feltételek egyikének a hiányát. [20] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés b) pontja,

(5)és

(6)bekezdései alapján állapította meg. Az illeték viseléséről a Kúria a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. [22] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Budapest,

1. március
2. Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Gór Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: