A határozat elvi tartalma: Díjmentes vagy nulla forintért nyújtott szolgáltatásért utóbb díj számítása új díj nem megengedett bevezetésének számít. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.139/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Lendvay Attila Ügyvédi Iroda, Az alperes: Magyar Nemzeti Bank Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 15.K.33.225/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 15.K.33.225/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes 2014 márciusában hivatalból vizsgálatot indított a felperesnél a
- január 1-től az ellenőrzés lefolytatásáig terjedő időszakot érintően. A vizsgálat tárgya először a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés új díj bevezetésével történő egyoldalú módosítása, másodszor pénzforgalmi módosítások nyújtására irányuló szerződésben foglalt díj számítási módjának egyoldalú módosítása, harmadszor egyoldalú, a fogyasztóra nézve kedvezőtlen szerződésmódosítás esetén a szerződés módosításra okot adó körülmény megjelölésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés, [2] [3] [4] negyedszer egyoldalú, a fogyasztóra nézve kedvezőtlen szerződés módosításának kezdeményezése során nyújtott előzetes tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés betartásának, ötödször egyoldalú, a fogyasztóra nézve kedvezőtlen szerződés módosításának kezdeményezésével kapcsolatos határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezés betartása vizsgálata volt. A vizsgálat eredményeként az alperes a
- július 23-án meghozott H-FH-I-B-185//
- számú határozatában a felperest összesen 7.500.000 forint megfizetésére kötelezte, és ezek egy részének visszafizetéséről, valamint a visszafizetésről való beszámolás kötelezettségéről is rendelkezett. A határozat szerint megállapítható volt, hogy a felperes a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés új díj bevezetésével történő hátrányosan egyoldalú módosítását a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésben foglalt díj számítási módjának a fogyasztó részére hátrányos egyoldalú módosítását valósította meg, továbbá egyoldalú, a fogyasztóra nézve kedvezőtlen szerződés módosítás esetén a szerződésmódosításra okot adó körülmény megjelölésére vonatkozó jogszabályi rendelkezést megsértette, egyoldalú, a fogyasztóra nézve kedvezőtlen szerződés módosításának kezdeményezése során nyújtott előzetes tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezést ugyancsak megsértette, végül egyoldalú, a fogyasztóra nézve a kedvezőtlen szerződés módosításának kezdeményezésével kapcsolatos határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezést is megsértette. A határozat a alperes neveról szóló
- évi CXXXIX. tövény (a továbbiakban: MNB tv.)
- §-ána hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
- és
- §-a alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként a Hpt.
- §-án, a pénzügyi szolgáltatás nyújtásáról szóló
- évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)
- §-ának
(3)bekezdésén alapult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve a határozat meghatározott részeinek hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Keresetében a határozat I. II/A. és I/B. pontját támadta. Ez az új díj bevezetését, a határozat végrehajtására tett intézkedésekről a jelentéstételi kötelezettséget és a visszafizetési kötelezettséget tartalmazó pontokat érintette. Az elsőfokú ítélet [6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével keresetének megfelelő döntés hozatalát. Előadta, hogy új díjakat nem vezetett be, visszafizetésre kötelezésnek az ügyben nem lett volna helye. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Hpt. 210. §-ának
(12)bekezdése kimondja, hogy szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatók. A Kúria a Kfv.II.37.187/2016/
- számú ítéletében kifejtette, hogy díjmentesen nyújtott szolgáltatás esetében fogalmilag nem értelmezhető díj, a fizetési kötelezettség hiányában egy ingyenesen nyújtott szolgáltatásnak nincs ellenértéke, nincs tehát díja sem. Ha ezt a szolgáltatást utóbb díj ellenében nyújtják, új díj kerül bevezetésre, és nem díjemelés történik. Az új díj bevezetése nem kötődik egy új szolgáltatáshoz, mert a Hpt. idézett rendelkezése a meglévő szerződés esetében tiltja új díj bevezetését. Az így összefoglalt kúriai döntésről az következik, hogy az új díj bevezetése megvalósult, és az erre vonatkozóan határozatában kifejtett alperesi következtetéseket a bíróság jogszerűen értékelte. [10] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ügy elbírálásával összefüggésben helyesen idézte az MNB tv.
- §-a
(1)bekezdésének d) pontját, mely szerint a bíróság ítéletének indokolásában azt helytállóan kifejtette - az ügyben megalapozza az MNB eljárásra szóló hatásköri jogosultságát. [11] A Kúria a bíróság indokolásbeli okfejtését ebben a körben is mindenben osztja. Jogosult volt mindezeknél fogva az alperes a felperest a megtett intézkedéséről beszámoltatni és jogosult volt arra is, hogy a visszafizetésről rendelkezést hozzon. [12] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A felülvizsgálati eljárási költségek és az illeték viselésére kötelező rendelkezés a Pp. 78. §-án, illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §-ának
(1)bekezdésén alapulnak, azzal, hogy a felperes által lerótt 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket maga viseli, így erről a Kúria külön nem rendelkezett. [14] A Kúria az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el tekintettel arra, hogy az alperes tárgyalás tartása iránti kérelmét elkésve terjesztette elő. Budapest, 2016. december 13. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő