← Magyarország

Kfv.35267/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének előírt mértékű teljesítésébe a jogszabályszerű teljesítés beletartozik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.267/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Bacskai Edina ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond ügyvéd A per tárgya: NDP-támogatás visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.476/2015/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: 10.K.27.476/2015/
  3. számú ítélete Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Rendelkező rész A Kúria - a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.476/2015/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. január 15-én a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételéről szóló 150/
  6. (XI. 6.) FVM rendelet alapján támogatás iránti kérelmet nyújtott be. Az MVH elsőfokú hatósága 1251323577 iratazonosítójú, és 241/0501/5/9/
  7. iktatószámú határozatával a felperes fenti kérelmének helyt adott. A kötelezettségvállalás teljes összegeként (bruttó) 18.490.115,- forint, a nettó kiadásra jutó támogatási összeg 14.792.092,- forintban került rögzítésre. A felperes ezt követően
  8. november 2-án kifizetés iránti kérelmet terjesztett elő. Az MVH elsőfokú hatósága 241/0501/5/18/10 iktatószámú határozatával a kifizetési kérelemnek részben helyt adott
  9. március 7-én, és 11.937.926,- forint támogatási összeget (a teljes támogatási összeg 64,5638%-a) állapított meg. [2] A felperes
  10. február 2-án szintén kifizetési kérelmet terjesztett elő. Az MVH elsőfokú hatósága e kifizetési kérelmet 241/0501/05/28/2010 iktatószámú,
  11. augusztus 24-én kelt határozatával elutasította, hivatkozva a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló akkor hatályos 144/
  12. (XI.6.) FVM rendelet (a továbbiakban: NDP Vhr.)
  13. §

(7)bekezdésére. [3] A Felperes e határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. Az MVH Jogorvoslati Főosztálya
  1. április 22-én kelt 240/0501/5/32/2010 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes a fenti határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő. melyet a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.432/2013/
  2. számú ítéletével elutasított
  3. szeptember 19-én. [4] Az MVH elsőfokú hatósága ezt követően
  4. november 2-án előterjesztett kifizetés iránti kérelemnek részben helyt adó 241/0501/5/18/10 iktatószámú határozatát visszavonta, egyúttal a kifizetési kérelmet elutasította 241/0501/5/40/
  5. határozatával. Indoklásában rögzítette, hogy a kifizetett támogatási összeg a megállapított teljes támogatási összegnek csak 64,5638%-a, így a felperes megsértette az NDP Vhr.
  6. §
(4)bekezdését. Ezt követően az MVH elsőfokú hatósága a 241/0501/5/41/
  1. iktatószámú határozatával a
  2. január 15-én benyújtott támogatásról szóló döntését is saját hatáskörben felülvizsgálta, ennek nyomán visszavonta. Indoklása megegyezett az előbbi kifizetési határozat elutasításának indoklásával. [5] E két határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az alperes az MVHF/2319/
  3. iktatószámú,
  4. március
  5. napján kelt, egybefoglalt határozatával a 241/0501/5/40/
  6. és a 241/0501/5/41/
  7. számú határozatokat helybenhagyta. Indoklásában ismét rögzítette, hogy a kifizetett támogatási összeg a megállapított teljes támogatási összegnek csak 64,5638%-a, így a felperes nem felelt meg az NDP Vhr.
  8. §
(4)bekezdésében foglalt követelménynek. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 69. §
(1)bekezdés e) pontjára, illetve 69. §
(5)bekezdésére hivatkozással megállapítást nyert, hogy így a támogatás jogosulatlannak minősül, ezért az MVH eljárási törvény szerinti jogkövetkezményekkel jár. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] Felperes keresettel élt, és kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedő hatállyal, továbbá a perköltségben marasztalást is kérte. Hivatkozott az NDP Vhr. 18. §
(3)bekezdésére, melynek helyes értelmezése esetén a kifizetett támogatási összeg 80%-ban fedi a támogatási összeget. [7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, perköltségben marasztalása mellett. Fenntartotta a másodfokú határozatban foglaltakat. Az elsőfokú ítélet [8] Az ügyben eljárt Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.476/2015/15. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. [9] A bíróság ítéletében hivatkozott az NDP Vhr. 19. §
(4)bekezdésére, miszerint a jóváhagyott elszámolható kiadásoknak legalább 90%-át teljesíteni kell. Mivel ennek alatta marad a felperes által teljesített elfogadható kiadás, az alperes határozata nem jogellenes. Ennek alapján nem a ténylegesen felmerült, hanem a kifizetési határozattal elismerésre került [10] költségek számítanak elszámolt kiadásoknak, és az előírt arányt is eszerint kell számolni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, [11] az alperes másodfokú határozatának az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az alperest perköltség megfizetésére kötelezését. Kérte továbbá a végrehajtás felfüggesztését hivatkozással arra, hogy a fizetési köztelezettség teljesítése életvitelére súlyosan kihat, és aránytalan teherrel járna. A felperes jogszabálysértésként az NDP Vhr. 19. §
(4)bekezdését jelölte meg. [12] Értelmezésében a 90%-os teljesítési követelményt a tényleges megvalósításhoz kell mérni. Az elszámolható kiadások teljes összegét teljesítette, kifizetési kérelmét a teljes összegre benyújtotta. [13] Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria először is megállapította, hogy jelen ügyben a Miskolci Közigazgatási és [15] Munkaügyi Bíróság 24.K.27.432/2013/
  1. számú ítélete alapján ítélt dolognak számít a felperes második kifizetési kérelmével szembeni kereset elutasítása. A bíróság akkor azért találta megalapozottnak az alperes határozatát, mert nem történt meg a támogatásban célzott művelet szabályszerű befejezése. Az NDP Vhr.
  2. §
  3. pontja szerint a művelet „az Európai Mezőgazdasági [16] Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló,
  4. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1698/2005/EK tanácsi rendelet)
  5. cikk e) pontja szerinti művelet”. Ennek
  6. pontja szerint a „művelet megvalósítása: a műveletet alkotó összes tevékenység okirattal (építési beruházás esetén a jogerős használatbavételi engedély, az üzembe helyezés feltételeként külön jogszabály által előírt közokirat vagy magánokirat, egyéb esetben a gazdasági eseményről kiállított, igazoltan teljesített és pénzügyileg is rendezett számviteli bizonylat) igazolt lezárása”. [17] Az NDP Vhr.
  7. §
(7)bekezdése szerint „(a)z az ügyfél, akinek a művelet megvalósítására irányadó véghatáridő 2012. március 31. és kizárólag azért nem tudja eddig az időpontig megvalósítani a műveletet, mert a jogerős hatósági engedéllyel vagy engedélyekkel nem rendelkezik, úgy a megvalósítási határidőt megtartottnak kell tekinteni:
  1. a)amennyiben a megszerzésre irányuló eljárást 2012. március 31-ig megindította,
  2. b)ezt az MVH felé a hatósági engedély vonatkozásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság eredeti igazolásával 2012. március 31-ig igazolja, és
  3. c)a jogerős engedélyt vagy engedélyeket az utolsó kifizetési kérelem benyújtásával, de legkésőbb 2012. április 30-ig csatolja”. Az említett más ügyben a bíróság ítélete indoklásában megállapítja, hogy a fenti három [18] feltétel a felperes esetében nem teljesült. Az építési használatbavételi eljárást megindította ugyan határidőben, de nem igazolta jogszabályszerűen ezt az alperes felé, továbbá az engedélyt a kiterjesztett határidőig nem tudta csatolni. Erre csak az alperes 2012. április 12. napján végzésben való felszólítása után, 2012. május 11-én került sor. Emiatt pedig a művelet megvalósítása szabályszerűtlennek minősült, ami a végleges [19] kifizetési kérelem teljesítésének akadálya. Jelen ügyben az eljáró bíróság és a Kúria sem vizsgálhatta felül a törvényes ítélet jogerejét. [20] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 229. §
(1)bekezdése alapján az anyagi jogerő megáll. Ez a körülmény viszont meghatározó jelen ügy tárgyára nézve. A jóváhagyott kifizetési [21] kérelem mértéke azért nem érhette el az NDP Vhr. 19. §
(4)bekezdésében előírt 90%-os szintet, mert a megvalósítás nem megfelelősége miatt a kifizetési kérelem nem volt befogadható. Jelen ügy megítélése szempontjából ez utóbbit tényként kell tekinteni. Ekkor viszont egyértelmű, hogy a kiadások tényleges megvalósítási szintje indifferens, mivel [22] a jogszabály egyértelműen „a jogerős támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének” teljesítéséről beszél, amibe a jogszabályszerű teljesítés beletartozik. (Nem elég a „naturális” teljesítés.) [23] Mindezek alapján a Kúria jelen ügyben osztja az eljáró bíróság álláspontját és érvelését, figyelemmel a más eljárásban született ítélet anyagi jogerejére is, amit a Pp. alapján nem kérdőjelezhet meg. A döntés elvi tartalma [24] A jogerős támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének előírt mértékű teljesítésébe a jogszabályszerű teljesítés beletartozik. Alkalmazott jogszabályok 144/2009. (XI.6.) FVM rendelet 3. § 1. és 3. pontja, 15. §
(7)bekezdése, 19. §
(4)bekezdése, [25]
  1. évi XVII. törvény
  2. §
(5)bekezdése;
  1. évi III. törvény
  2. §
(1)bekezdése Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte [27] a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § [28]
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
  1. április
  2. . Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.