← Magyarország

Kfv.35305/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hatálytalan, visszavont fémkereskedelmi engedély birtokban tartása engedélyköteles tevékenység végzésére nem jogosít. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.305/2016/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Bagdi Ügyvédi Iroda Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhatóság Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Égető Mária jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. január
  3. napján kelt 7.K.27.325/2015/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.325/2015/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 35.000 (azaz harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 380.400 (azaz háromszáznyolcvanezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága a
  6. június
  7. napján kelt határozatával megállapította, hogy a fémkereskedelmi engedélyes felperes a jogszabályokban és a fémkereskedelmi engedélyben foglalt feltételektől eltérően végzett tevékenységével fémkereskedelmi jogsértést követett el, amely miatt 1.066.075 Ft fémkereskedelmi bírság megfizetésére kötelezte, a jogellenesen folytatott tevékenység végzését megtiltotta és a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a fémkereskedelmi engedélyét illetve az ahhoz kapcsolódó FE0002130001 számú betétlapot visszavonta, a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenysége végzésének jogosultságát a telephelyen megszüntette. E határozat rendelkező része tartalmazza, hogy a fémkereskedelmi engedélyt és a betétlapot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a felperesnek el kell juttatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága részére, továbbá, hogy felperes a határozat jogerőre emelkedését követő napon fémkereskedelmi tevékenységet jogszerűen nem folytathat. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  8. augusztus
  9. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú határozat a felperes jogi képviselője részére
  10. augusztus
  11. napján kézbesítésre került. A felperes közigazgatási pert kezdeményezett a határozatok bíróság általi felülvizsgálati iránt. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  12. április
  13. napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztetett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a
  14. szeptember
  15. napján kelt Kfv.V.35.552/2014/
  16. számú ítéletével a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A vámhatóság járőrei
  17. szeptember 4-én helyszíni ellenőrzést végeztek felperes telephelyén és megállapították, hogy felperes úgy végzett fémkereskedelmi tevékenységet, hogy érvényes engedéllyel nem rendelkezett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a
  18. május
  19. napján kelt határozatával megállapította, hogy felperes fémkereskedelmi törvénysértést követett el, ezért 3.803.525 Ft fémkereskedelmi bírság megfizetésére kötelezte, és egyidejűleg megtiltotta az engedély nélkül vagy jogellenesen folytatott tevékenység végzését. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  20. július
  21. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a fémkereskedelemről szóló
  22. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 1.§

(1)bekezdése, 2.§
(1)bekezdés 1., 2,. 3., 4.) pontjai, 4.§
(1)bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 73/A.§ 4.) pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint felperes a visszavont engedélyét, valamint a visszavont betétlapot
  2. szeptember
  3. napján a NAV Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságán igazoltan leadta. Az engedély visszavonásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésével végrehajthatóvá vált, amelyből következően a felperes engedélyköteles tevékenységet a határozat jogerőre emelkedését követő napon már nem végezhetett. Az engedély beszolgáltatására adott hatóság a felperesnek időtartamot, amely azonban nem azt jelentette, hogy addig végezhet tevékenységet. Az engedély érvényessége nem annak birtokban tartásától függ, hanem a hatóság rendelkezésétől. A felperes engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenységet, amelynek jogkövetkezményét viselnie kell. A kereseti kérelem [10] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. [11] Álláspontja szerint a jogerőre emelkedés és az engedély leadása közötti idő teljesítési időnek minősül, amelyet a Ket. 72.§
(1)bekezdés df) pontja ír elő, így fogalmilag kizárt, hogy engedély nélkül végezte volna a tevékenységét, annak birtokában volt egészen a leadás időpontjáig:
  1. szeptember
  2. napjáig. Kifejtette, hogy a teljesítési határidőre - a hatóság által biztosított 8 napra - azért van szükség, hogy a folyamatban lévő ügyeket be lehessen fejezni és az üzletet be lehessen zárni. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [13] Indokolása szerint az engedélyt visszavonó határozat rendelkező része egyértelmű, amennyiben azzal kapcsolatosan a felperesnek bármilyen problémája felmerült, úgy azt jogorvoslati eljárásokban érvényesíthette. E határozatra vonatkozóan jogorvoslatot jelen perben azonban már nem terjeszthet elő. [14] Az engedélyt visszavonó határozat félre nem érthető rendelkezése, hogy a 8 nap az engedély beszolgáltatására nyitva álló határidő. A felperes hiába tartotta birtokában az engedélyt, illetve a betétlapot, azok érvénytelenek voltak, így a birtokban tartásuk ellenére sem szolgáltak fémkereskedelmi tevékenység alapbizonylataiként. [15] Rögzítette még az elsőfokú bíróság, hogy a Ket. 40.§
(7)bekezdése, 78.§
(1)bekezdése, 73/A.§
(1)bekezdés d) pontja,
(4)bekezdése alapján a határozat a felperes jogi képviselője részére történt jogszerű kézbesítéssel jogerőssé vált. A felülvizsgálati kérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. [17] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ket. 72.§
(1)bekezdés df) pontját, 78.§
(1)bekezdését, a Fémtv. 2.§
(1)bekezdés 3. pontját, 9.§
(1)-
(3)bekezdéseit, 11.§
(2)bekezdés a) pontját. Fenntartotta azon álláspontját, hogy az engedély birtokában - annak visszaadásáig tevékenységét nem fémkereskedelmi engedély nélkül végezte. A felülvizsgálati kérelmében a felperes lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokolása [19] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [20] Az elsőfokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység végezhető-e jogerős határozattal visszavont engedélynek a birtokában, a visszavonásról rendelkező határozat jogerőre emelkedése és a visszavont engedély hatóságnak történő leadása közötti időszakban. [21] A peres felek között nem volt vitatott, hogy fémkereskedelmi tevékenységet a fémkereskedő kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel folytathat (Fémtv. 4.§
(1)bekezdés). [22] A felperes rendelkezett érvényes fémkereskedelmi engedéllyel, amelyet azonban a hatóság (a betétlappal együtt) a Fémtv. 9.§
(1)-
(3)bekezdései alkalmazásával visszavont és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenysége végzésének a jogosultságát megszüntette. [23] A Fémtv. 9.§
(1)bekezdésének kifejezett rendelkezése, hogy a fémkereskedelmi engedély hatályát veszti a visszavonásával. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a fémkereskedelmi engedély visszavonásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napjától: 2013. augusztus 27-től a felperes érvényes engedéllyel nem rendelkezett, amely időponttól engedélyköteles fémkereskedelmi tevékenységet engedély hiányában - e törvényi rendelkezések értelmében - nem végezhetett. Jogsértő magatartásának jogkövetkezményeit (bírságfizetés) viselni köteles. [24] A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, amely a hatálytalan engedély birtoklásával a birtokost a kizáróan érvényes engedéllyel végezhető tevékenység folytatására feljogosítaná. [25] A Ket. 72.§
(1)bekezdés df) pontja szerint a határozatnak tartalmaznia kell a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét. E jogszabályhely alapján abban az esetben, ha a hatóság valamely kötelezettséget ír elő az ügyfél számára, rendelkeznie kell a teljesítés időtartamáról is. A törvényhely jogot nem keletkeztet és anyagi jogszabályra sem utal. [26] Az elsőfokú hatóság a határozatában előírta, hogy a visszavont engedélyt és a betétlapot a felperesnek 8 napon belül kell az Igazgatóság részére visszaadnia. A Ket. 72.§
(1)bekezdés df) pontja alkalmazásával csak és kizáróan a visszavont engedély és a betétlap leadási határidejét határozta meg, e jogszabályhely alapján ugyanis másról nem rendelkezhetett. A Ket.-nek a kötelezettség teljesítésének határnapja, határideje meghatározását előíró rendelkezése (72.§
(1)bekezdés df) pontja), mivel a törvényhelyben nincsen benne, nem szabályoz sem engedély megadását, sem visszavont engedély birtokolása alapján engedélyköteles tevékenység végzéséhez engedélyezést, és nem tartalmaz utalást sem a Fémtv.-re. A felperes jogsértő eljárásának a Ket. 72.§
(1)bekezdés df) pontjában foglaltakhoz jogi kapcsolata nincsen, ellentétes állítása téves. [27] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [28] A határozat rendelkező részében az ügyfél kötelezettségének teljesítéséhez szükséges határidő meghatározása csak és kizáróan időtartam előírása. Záró rész [29] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [30] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
(1)bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.