← Magyarország

Kfv.35251/2016/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem lehet az alkotmányellenessé minősített absztrakt adótényállási elemek alapján kivetett adókötelezettséget a konkrét adótényállásban az adózón számon kérni még akkor sem, ha a konkrét adókötelezettséget adókedvezménnyel utóbb csökkenti az önkormányzat. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.251/2016/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: dr. felperes neve A felperes képviselője: Pozsonyi és Társai Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Bittsánszky Géza Ádám jogtanácsos A per tárgya: helyi adóügyben bíróság általi felülvizsgálata hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. december 6.K.27.241/2015/
  3. számú ítélete Budapest Környéki
  4. napján kelt Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.241/2015/
  5. számú ítéletét, valamint az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően- hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonosa a p.-i 3989 hrsz.-ú, 144.798 m2 területű ingatlannak, tulajdoni hányada 109015/1791989 rész, azaz 8.808,73 m2 telekrész, amelyen épület vagy egyéb építmény nem található. A felperes az adóhatósághoz
  6. március 1-jén [2] [3] [4] [5] [6] benyújtott telekadó bevallásában nulla Ft telekadó fizetési kötelezettséget vallott. Az ingatlan az ingatlannyilvántartásban „kivett, beépítetlen" telekként van nyilvántartva. Az elsőfokú adóhatóság az ATE/1/6/
  7. számú,
  8. június
  9. napján kelt határozatában kötelezte a felperest
  10. adóévre 1.406.444 Ft,
  11. I. félévre pedig 176.174 Ft telekadó hiány, továbbá
  12. II. félévében esedékes 176.175 Ft telekadó megfizetésére, az adóbírság kiszabását mellőzte, 32.171 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes a
  13. október
  14. napján kelt határozatában helybenhagyta az elsőfokú határozat felperes terhére mindösszesen 1.758.793 Ft telekadó fizetési kötelezettséget megállapító és adóbírság kiszabását mellőző részeit, megsemmisítette a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezést és e körben az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította. Az alperes érdemi döntését P. Város Önkormányzat Képviselő Testületének a helyi adókról szóló 28/
  15. (XII.16.) számú rendeletének (Ör1.)
  16. §

(1)bekezdésére, az adózás rendjéről szóló
  1. évi XCII. törvény (Art.)
  2. §
(2)bekezdésére, az önkormányzat képviselő testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/
  1. (V.15.) számú rendelet módosítása tárgyában kiadott
  2. december 19-től hatályos 39/
  3. (XII.19.) rendeletnek (ingatlan HÉSZ)
  4. §-ára, a helyi adókról szóló
  5. évi C. törvény (Htv.) 17-
  6. §-aira, 52 . §
  7. és
  8. pontjaira,
  9. pontjára és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  10. évi LXXVIII. törvény
  11. §-ára alapította. Az alperesi határozat indokolása szerint az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg a felperes 2011-
  12. évi telekadó fizetési kötelezettségét, mert a telekadó tárgya nem az építési telek, hanem az önkormányzat illetékességi területén lévő, a Htv. szabályainak megfelelő telek. A perrel érintett ingatlan beépíthetőségének ingatlan HÉSZ szerinti lehetősége fennáll, ez nem tartalmaz a beépítés lehetetlenségére, kizártságára vonatkozó előírást. Az építési engedély kiadásához szükséges feltételek bármelyikének esetleges nem teljesülése nem azonos az építési tilalommal. Tekintettel arra, hogy a felperes nem igazolta a telek beépíthetetlenségét, javára adómentesség nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság a
  13. november
  14. napján hozott 99/2011 (XI.17.) számú határozatában az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdésébe ütközőnek minősítette az Ör
  2. §-át, ezért ezt,
  3. december
  4. napjával, megsemmisítette. Kereseti kérelem és ellenkérelem [7] A felperes határozatra keresetében az alperes határozatának elsőfokú is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, vitatta az adóhatósági határozatok jogalapját és az összegszerűségét is. Érvelése szerint épület csak építési telken helyezhető el és ingatlanán az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/
  5. (XII.20.) Korm.r
  6. §-a szerinti feltételek (megközelíthetőség biztosítás, rendeltetésszerű használatához szükséges villamos energia, ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, hulladék elszállítás lehetőségének biztosítása...) nem állapíthatók meg. Hivatkozott arra is, hogy a telekadó olyan mértékű, amely megközelíti az ingatlan forgalmi értékét, és ez méltánytalan. [8] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. [9] Az elsőfokú bíróság a 6.K.28.674/2013/
  7. számú
  8. április 23-án kelt ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletében azt állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos, mert
  9. és
  10. év első napján ő volt az érintett ingatlan tulajdonosa, ezért a Htv.
  11. §
  12. pontja értelmében telekadó fizetési kötelezettség terhelte. A felperes alaptalanul hivatkozott az Ör
  14. §
(1)bekezdése szerinti mentességére is, mivel fennáll az ingatlan beépíthetőségének lehetősége, ezt rendelet vagy határozat nem zárja ki. P. Város Önkormányzat Képviselő-Testületének a 33/2013. (XII.20.) rendelete (Ör2.) kiegészítette az Ör1-et azzal, hogy a 18. §
(1)bekezdése szerint
  1. évben meghatározott adómérték tekintetében a magánszemély adóalanyokat a vállalkozási és üzleti célt nem szolgáló telekingatlanok után 60%-os adókedvezmény illeti meg, ennek mértéke
  2. évben 0%,
  3. évben pedig 30%. Az Ör
  4. által megállapított kedvezmények miatt csak egy új közigazgatási eljárás során érvényesíthető az adókedvezmény, és ennek konkrét összege is csak ennek keretében határozható meg. [10] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a Kfv.I.35.491/2014/
  5. számú ítéletében hatályon kívül helyezte a 6.K.28.674/2013/
  6. számú ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, amelyre iránymutatást adott. A jogerős határozat [11] Az elsőfokú bíróság a Kúria végzése alapján elrendelt új eljárás eredményeként hozott 6.K.27.241/2015/
  7. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az ingatlan-HÉSZ egyértelműen lehetővé tette az ingatlan beépíthetőségét. A felperes által előadottak nem az ingatlan beépítetlenségét jelölik, hanem azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelnie egy ingatlannak ahhoz, hogy arra az építésügyi hatóság engedélyt adjon. A telekadó fizetési kötelezettség a Htv.
  8. §
  9. pontja értelmében a felperest terheli, őt az Ör.
  10. §
(1)bekezdése szerinti mentesség nem illeti meg. [12] Az összegszerűség tekintetében is alaptalan a kereset, mivel az Ör
  1. a határozatok meghozatalakor nem volt hatályban, ezért ezt, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (Pp.) 339/A §-a értelmében, nem lehet alkalmazni a jogvita eldöntésére. A felperes az Art.
  3. §
(2)bekezdése és a Pp.
  1. §-a szerint eljárva nem bizonyította keresete alaposságát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság eljárása és határozata nem felel meg a Pp.
  2. §
(5)bekezdésében, 163. §
(1)bekezdésében, 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében, 275. §
(5)bekezdésében foglaltaknak. Álláspontja szerint az önkormányzat a Htv.
  1. § d) pontja szerinti felhatalmazással élve állapított meg rendeleteiben mentességeket, kedvezményeket, és jogosult volt ezek kibővítésére is. Ingatlana 2011-
  2. évben nem volt építési telekként kialakítva, ezért ezen épületet nem lehetett elhelyezni és az ingatlan HÉSZ is tartalmazza a beépíthetőségét tiltó rendelkezéseket. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Kúria végzésében foglaltaknak, kereseti kérelmét nem teljes körűen bírálta el. A határozatok jogszabálysértő voltának alátámasztásaként megjelölte a Köf.5.046/2015/
  3. számú határozatot is azzal, hogy az Ör. megsemmisített rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkalmazni. [14] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúriának a perben ügydöntőnek kellett tekintenie az Önkormányzati Tanács Köf.5.046/2015/
  4. számú határozatát, amit az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt még nem ismerhetett, nem értékelhetett. A Köf.5.046/2015/
  5. számú határozat azt állapította meg, hogy az Ör2-vel módosított Ör
  7. §
(1)bekezdése törvénysértő, ezért ezt megsemmisítette, egyben kimondta azt is, hogy az Ör1. 8. §-a, az Ör2. 18. §
(1)bekezdése a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.030/
  1. számú folyamatban lévő perében, valamint valamennyi, a törvényellenesség megállapítása időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható. [16] Az Önkormányzati Tanács határozatában utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság már megállapította az Ör1
  2. §-ának törvénysértő jellegét, ezért ennek ismételt kimondására nem volt lehetőség. Hangsúlyozta, hogy nem lehet az alkotmányellenessé minősített absztrakt adótényállási elemek alapján kivetett adókötelezettséget a konkrét adótényállásban az adózón számon kérni, még akkor sem, ha a konkrét adókötelezettséget adókedvezménnyel utóbb csökkenti az önkormányzat. Az önkormányzat a telekadó tárgyát a Htv.
  3. §ába ütközően határozta meg, és ezt törvénysértést az önkormányzat nem oldhatta fel azzal, hogy utóbb adókedvezményben részesítette az adózókat. [17] A Kúria egy másik pénzügyi tárgyú perekben eljáró tanácsa, az e perbelivel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben hozott Kfv.I.35.254/2016/
  4. számú ítéletében, már rámutatott arra, hogy mivel az Önkormányzati Tanács határozata megtiltotta az Ör1
  5. §-ának alkalmazását, - anyagi jogi norma hiányában - az adózót 2011.-
  6. közötti időszakra telekadó fizetési kötelezettség nem terhelheti. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa ettől a jogi állásponttól nem kíván eltérni. [18] Az előzőekben részletezettek miatt nincs jelentősége annak, hogy a felperes tulajdonhányada az ingatlan HÉSZ figyelembe vételével beépíthetőnek tekinthető-e vagy sem. Utal ugyanakkor a Kúria arra, hogy ebben a kérdésben az elsőfokú bíróság érdemben jogszerűen foglalt állást. Az ingatlan HÉSZ nem tartalmaz olyan szabályt, ami kizárná a perrel érintett telek beépíthetőségét. A telekadó tárgya továbbá nem a felperes által hivatkozott építési telek, hanem a Htv. 52.§ 16.,
  7. pontjai szerinti teljes egészében beépítetlen (üres) telek és a belterületi földrészlet, ezért a felperes által e körben előadottak nem fogadhatók el. [19] Az előzőekben részletezettek miatt a Kúria, a Pp.
  8. §
(4)bekezdése és a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján eljárva, a jogerős ítéletet és a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatokat hatályon kívül helyezte. Záró rész [20] A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes elsőfokú és felülvizsgálati és eljárási költségének megfizetésére. [21] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le ne rótt elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja, 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a foglaltak alapján az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. ,
  3. január
  4. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.