Kfv.35485/2016/5 – Kúria

(4)bekezdése, 4.§ a) pontja, 114.§

(1)bekezdése,

(2)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjai, 114.§

(3)bekezdése, 116/A.§

(1)-

(2)bekezdései alapján hozta meg. Indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás (a ráckevei Járási Földhivatal elektronikus nyilvántartása, felperes nyilatkozata és beadványai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságától beszerzett dokumentumok /jegyzőkönyv, bűnjeljegyzék, helyszínrajzok, fényképfelvételek/, T.Polgármesteri Hivatal által megküldött, a telephelyre vonatkozó okiratok, felperes felesége, N. O., P. R. tanúvallomásai) alapján az elsőfokú hatóság helytállóan állapította meg, hogy a cigaretták előtalálási helyének tulajdonosa, birtokosa a felperes és a házastársa, így e helyiségben fellelt, az ellenőrzés időpontjában adójegy nélküli, adózás alól elvont jövedéki termékeknek is a felperes és a házastársa volt a birtokosa. A birtoklás objektív ténye pedig a jövedéki bírság fizetési kötelezettséget megalapozta, az egyetemleges kötelezés a házastársaknak a raktárhelyiségen való közös tulajdonjogán, és a dohánytermékek közös birtoklásán alapult. A raktár más személy általi bérletét a felperes nem igazolta. A kereset [6] [7] A felperes keresete elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatására irányult annak megállapításával, hogy jövedéki törvénysértést nem követett el, ezért bírság fizetésére sem köteles, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadása szerint szóbeli megállapodással a raktárát bérbe adta, nem volt tudomása sem az építmény zárának cseréjéről, sem a jövedéki termékek elhelyezéséről, amelyből következően objektív felelősség és fizetési kötelezettség nem terhelheti. Az elsőfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóság részletes bizonyítási eljárást folytatott, a feltárt bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, és az irányadó jogszabályok helytálló alkalmazásával jogszerű döntést hozott. A felperes az ingatlan bérbeadását nem bizonyította, a közigazgatási ügy elbírálására pedig a büntető anyagi és eljárási szabályok nem irányadóak. Egyet értett az alperessel abban, hogy a jogsértést a birtoklás ténye megvalósítja, amely jogsértésért a Jöt. 114.§-ában foglalt objektív felelősség alapján a birtokosnak kell vállalnia a felelősséget, aki - az ingatlanon meglévő közös tulajdonjoguk alapján - a felperes és a felesége. Egyetemleges kötelezésük a Jöt. 116/B.§

(1)-

(2)bekezdés előírásainak megfelelt. A birtoklás fogalma nem függ a tudati elemektől, nincs relevanciája a jó- és rosszhiszeműségnek, illetve annak, hogy a felperes miként ellenőrizte a raktárát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsődleges, másodlagos keresete teljesítését, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte kérte. [11] Álláspontja szerint (I/3. pont) a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 163.§

(1)bekezdése, 206.§

(1)bekezdése, 221.§

(1)bekezdése, 270.§

(2)bekezdése előírásait. A felperes fenntartotta a keresetében foglaltakat, részletesen elemezte (II. pont) - a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK.

1. számú állásfoglalása, a 2/
2. Közigazgatási Jogegységi határozat, a Kúria Polgári Kollégiumának a felülvizsgálat kérdéseivel foglalkozó Joggyakorlat elemző csoportjának összefoglaló véleménye, az 5/2013., 26/
3. számú közigazgatási elvi határozatok, az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkei, kúriai ítéletek, az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-80/
4. számú ítélete meghatározott részeire hivatkozva - a birtoklás, a felelősség kérdéseit, hangsúlyozva, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és tények okszerű értékelése alapján a hatóságnak és az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna megállapítania, hogy a raktárnak - a házastársával együtt - nem volt a birtokában, így bírságfizetési kötelezettségük nem keletkezett. [12] Az alperes érdemi fenntartását kérte. ellenkérelmében az ítélet hatályában A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemnek a benyújtására rendelkezésre álló határidőben előterjesztett tartalma alapján és keretei között vizsgálhatja felül /Pp. 272.§

(1)bekezdés, 275.§

(2)bekezdés/. [15] A Jöt. 114.§

(1)bekezdés b) pontja normavilágos szabályozással rendelkezik akként, hogy a természetes személy, amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. A

(2)bekezdés szerint az

(1)bekezdés alá tartozónak kell tekinteni: [16]

1. b)pont: azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát birtokosa számlával, egyszerűsített számlával, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani, [17]
2. c)pont: az e törvény szerint adójeggyel ellátandó, de adójegy nélküli dohánygyártmányt. [18] Az alperes és az elsőfokú bíróság a Jöt. 1.§

(4)bekezdése, 3.§

(2)bekezdés g) pontja, 114.§

(1)bekezdés b) pontja, 114.§

(2)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjai alapján helytállóan állapította meg, hogy adózatlan jövedéki termék (dohányáru) birtoklásának jogkövetkezménye a hatóság részéről a jövedéki bírság kiszabása, a birtokos részéről annak fizetése. [19] Az elsőfokú bíróságnak abban a ténykérdésben kellett döntenie, hogy felperes az ingatlanának, és a raktárában előtalált cigarettáknak a birtokosa volt-e avagy sem. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes helytállóan marasztalta jövedéki bírsággal a felperest, és vele egyetemlegesen a feleségét, mivel az előtalált adózatlan jövedéki termékeknek a birtokosai voltak. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának

(1)bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg. [21] A Jöt. a természetes személynek a jövedéki termékre vonatkozó többféle magatartására tartalmaz előírást, így arra, hogy a természetes személy jövedéki terméket előállít, birtokol, szállít, értékesít, felhasznál. [22] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:13.§-ának [A tulajdonjog]

(1),

(2)bekezdései szerint a tulajdonost tulajdonjogának tárgyán jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. Az 5:21.§-a [A birtoklás joga] értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. [23] A felperes nem vitatta, hogy annak az ingatlannak, amelyben a cigarettákat megtalálták, a feleségével együtt a tulajdonosa, és hogy a tulajdonjog részjogosítványa a birtoklás joga. Az adóhatóság okiratokkal bizonyította felperesnek az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát, amelyből a Ptk. idézett törvényhelyei alapján - ered a felperesnek és feleségének ingatlanuk birtoklása. [24] A felperes állította, hogy azért nem volt birtokosa az ingatlanának, és az ingatlanában fellelt magyar adójegy nélküli cigarettáknak, mert az ingatlanát bérbe adta. [25] Hangsúlyozza a Kúria, hogy nem jogszabály értelmezésében volt a felek között vita a közigazgatási eljárásban, ténykérdés képezte a hatóság döntésének alapját: bizonyítottan birtokba adta-e a felperes az ingatlanát, avagy sem. Az ingatlan (nem a tulajdonos, hanem) más személy általi birtoklásának a bizonyítottsága döntötte el a jogkövetkezmények alkalmazhatóságát. Ha a magánszemély tulajdonos bérbe adja az ingatlanát, ez az ő magatartása (nem a hatóságé), és a tulajdonosnak (nem a hatóságnak) rendelkeznie kell mindazokkal a bizonyítékokkal, amelyek a bérbeadást igazolják. [26] A perrel érintett közigazgatási eljárásban a hatóság rendelkezése annak a ténynek a mikénti bizonyítottságán alapult, hogy a felperes bérbe adta-e az ingatlanát, bizonyította-e állítása valósággal egyező voltát, avagy sem. A felperes kötelezettsége volt annak az állításának a bizonyítása, és a bizonyítékok előtárása, hogy az ingatlanát más személynek bérbe adta. A hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy felperes bizonyítási eszközökkel ingatlana bérbeadását nem bizonyította. [27] Közigazgatási perben a bíróság a Pp. XX. fejezetében foglalt speciális rendelkezések alkalmazásával a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűségéről dönt. A felperesnek a Pp. 164.§

(1)bekezdése alapján kötelezettsége volt keresetének a bizonyítása, a perben is bizonyíthatta ingatlanának bérbeadását, előtárhatta a bérbeadás tényét igazoló bizonyítékait. [28] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárása a Pp. bizonyításra vonatkozó jogszabályhelyeinek mindenben megfelelt, a perben biztosította a feleknek jogaik teljes körű gyakorlását. A lefolytatott bizonyítási eljárást követően meghozott ítéletében a megállapított tényállás nem iratellenes, pontos és precíz. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának

(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos, ingatlana más személy részére történt bérbeadását nem bizonyította. [29] Azon tény alapján, hogy felperes a tulajdonában lévő ingatlannak a birtokából való kikerülését nem igazolta, a hatóság az ingatlannak, és az abban fellelt dohányterméknek csak és kizárólag a tulajdonos általi birtoklását állapíthatta meg. A tulajdonosi birtoklás ténye pedig megalapozta a jogkövetkezményeket (BH2012. 300., Kfv.III.35.251/2015/7., Kfv.I.35.029/2012/5., Kfv.VI.39.108/2009/6.). [30] A felperesi állítás alapján ténykérdés és annak bizonyítottsága képezte a közigazgatási eljárás és a per alapját is, amely miatt az általa hivatkozott kollégiumi állásfoglalás, joggyakorlat elemző csoport összefoglaló vélemény, jogegységi határozat, az EUB általános forgalmi adóval kapcsolatosan meghozott ítéletei nem szolgálhattak bizonyítási eszközként abban a konkrét kérdésben, hogy felperes a tulajdonát képező ingatlanát bérbe adta-e avagy sem. [31] Az ítélet a Pp. 221.§-ának

(1)bekezdésében foglaltaknak teljes körűen megfelelt, jogi indokolása logikus és okszerű, tartalmazza - analóg kúriai döntések megjelölésével - a kialakult bírósági joggyakorlatot is. [32] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [33] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. [34] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának

(1)bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának

(2)bekezdése alapján rendelkezett. , 2017.január 12. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró