Fővárosi Ítélőtábla 31.Gf.40.324/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Csősziné dr. Fellegi Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek az I. Ügyvédi Iroda által képviselt alperessel szemben taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 38.G.43.545/2015/
- szám alatti ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 48.
- (Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartásba a Cg....cégjegyzékszám alatt bejegyzett ... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a felperes, valamint az ügyvezetői tisztséget is betöltő B.M. tagságával működik; a 3 millió forint törzstőkéből a felperes annak 48%-ával, míg az alperes 52%-ával részesedik. Az ügyvezető a
- augusztus
- napján kelt meghívóval
- augusztus
- napjának délelőtt 10 órájára taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére (....); napirendi pontként (1.) a társaság székhelyének áthelyezését, (2.) a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározását, végelszámolásának elrendelését, (3.) végelszámoló megválasztását, (4.) egyebek megtárgyalását tűzte ki. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontját
- augusztus
- napjának délelőtt 10 órájára tűzte ki. A
- augusztus
- napján kelt ügyvezetőhöz címzett levelében a felperes a kitűzött napirendi pontok részletezését kérte; így annak közlését, hogy „(1.) Mi indokolja a társaság székhelyének áthelyezését? Mi a megjelölni kívánt új székhely?; (2.) Felmerült-e újabb, a korábbiakhoz képest nyomatékosabb indoka a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről való döntésnek? (3.) Mit kíván a taggyűlés „egyebek" címmel megtárgyalni?" Az ügyvezető a felperes levelére nem válaszolt. A
- augusztus
- napjára kitűzött taggyűlés elmaradt, mivel annak helyszínén - a társaság székhelyéül is szolgáló I. Ügyvédi Irodában - B.M. tag nem jelent meg. A megismételt taggyűlés napján,
- augusztus 24-én a felperes meghatalmazott jogi képviselőjével, dr. S.H. ügyvéddel indult lakóhelyéről, ...ről gépkocsival a taggyűlés helyszínére, az alperes ...i székhelyére. Közlekedési baleset miatt a taggyűlésről késtek. A felperes maghatalmazott jogi képviselője, dr. S.H. a társaság székhelyéül szolgáló ügyvédi irodát 9 óra 54 perckor és 10 órakor is felhívta, ez utóbbi alkalommal jelezte, hogy közúti baleset miatt a felperes nem érkezik meg időben a taggyűlésre. A társaság székhelyére érkezésüket követően az I. Ügyvédi Iroda alkalmazottai részükre azt a tájékoztatást adták, hogy a megismételt taggyűlést B.M. tag jelenlétével megtartották és a jegyzőkönyvet 10 óra 10 perckor lezárták. A megismételt taggyűlésen a jelenlévő B.M. tag a 2/
- (08.24.) tgy. határozattal a társaság székhelyét az .... szám alatti címre helyezte át; a 3/
- (08.24.) tgy. határozattal elhatározta a társaság jogutód nélküli megszűnését és végelszámolása elrendelését
- augusztus 24-i kezdő időponttal; míg a 4/
- (08.24.) tgy. határozattal végelszámolóvá H.I. t jelölte ki. A felperes keresetében a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Egyrészt vitatta, hogy a taggyűlést az ügyvezető szabályszerűen tűzte volna ki, mivel a napirendi pontokat a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:17.§
(3)bekezdése ellenére nem tüntette fel olyan részletességgel, hogy a felperes a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontját kialakíthassa. Másfelől a megismételt taggyűlés nem szabályszerűen került megtartásra, mivel a felperes azon telefonhívása ellenére, hogy a taggyűlésről késik, az ügyvezető a távollétében tartotta meg a taggyűlést. Ez az eljárás pedig sérti a Ptk.1:3.§
(1)bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség elvét, az 1: 4.§
(1)bekezdése általában elvárható magatartás elvét és 1:5.§
(1)bekezdés szerinti joggal való visszaélés tilalmába is ütközik. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a napirendi pontokat a meghívóban az ügyvezető kellő részletességgel tüntette fel. A székhelyáthelyezés indokait elegendő a taggyűlésen megtárgyalni. Az ügyvezető már többször, a
- május
- és
- július
- napján megtartott taggyűlés napirendjére is kitűzte a társaság jogutód nélküli megszüntetését, melyet a felperes akadályozott meg ellenszavazatával. A végelszámolás elhatározásának oka a társaság gazdasági tevékenységének a hiánya volt. vitatta, hogy a felperes tag meghatalmazott jogi képviselője a megismételt taggyűlés időpontját megelőzően jelezte volna telefonon, hogy a taggyűlésről késni fog. Helyesen csak 10 óra 01 perckor telefonált az I. Ügyvédi Irodába és közölte, hogy baleset miatt nem érkezik meg időben a taggyűlésre. A felperes ügyvédje így a taggyűlés berekesztését, 10 óra 10 percet követően érkezett meg a taggyűlés helyszínére. Az elsőfokú bíróság fellebbezett ítéletével a
- augusztus
- napján tartott megismételt taggyűlésen hozott határozatokat hatályon kívül helyezte. Határozata indokolásában a keresettel egyetértve megállapította, hogy a Ptk.3:17.§
(3)bekezdése alapján az ügyvezetőnek - a felperes tájékoztatást kérő levelére - részleteznie kellett volna, hogy a kitűzött napirendi pontok szerint milyen okból kívánnak határozatot hozni. Különösen azért lett volna erre szükség, mert a társaság tagjai, a volt házastársak között a viszony megromlott. Másfelől a törvényszék megítélése szerint a felperes által becsatolt hívásrészletező adataiból megállapítható volt, hogy a megismételt taggyűlés napján 9 óra 54 perckor, illetve 10 óra 00 perc 40 másodperckor is hívást indított az alperesi jogi képviselő irodája telefonjára. A telefonhívásokból az alperes időben tudomást szerzett arról, hogy a felperes a megismételt taggyűlésen jelen kíván lenni, azonban arról késni fog. Ezért a taggyűlés megtartása a felperes távollétében a Ptk.1:3.§
(1)bekezdésébe, 1:4.§
(1)bekezdésébe ütközött. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, míg másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében vitatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, annyiban, hogy a felperes meghatalmazott jogi képviselője, dr. S.H. nem a megismételt taggyűlés kitűzött időpontját (10 óra) megelőzően tájékoztatta az I. Ügyvédi Irodát, hogy a taggyűlésről késni fog. Helyesen 9 óra 54 perc 50 másodperckor csak arról érdeklődött a felperes jogi képviselője, hogy B.M. tag megérkezett-e a taggyűlésre. Csak a második hívása során jelezte, hogy baleset miatt nem érkezik meg időben a taggyűlésre, erre pedig a taggyűlés megkezdését követően 10 óra 00 perc 40 másodperckor került sor. Ezért a tényállás teljeskörű feltárásához elengedhetetlen lett volna az alperest képviselő ügyvédi iroda ügyvédjelöltje, dr. Sz.D. tanúkénti kihallgatása. Azzal érvelt, hogy a felperes jogi képviselője a taggyűlésről a saját érdekkörében felmerülő okból késett el, elvárható lett volna, hogy vidékről kellő időben induljon el. Ezért az elsőfokú bíróság a Ptk.1:4.§
(1)bekezdését helytelenül alkalmazta. Fenntartotta az elsőfokú eljárás során már kifejtett azon álláspontját is, hogy az ügyvezető a taggyűlési meghívóban a Ptk.3:17.§
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelő részletességgel tüntette fel a napirendi pontokat. Rámutatott, hogy a napirendi pontok részletességét nem az elsőfokú bíróság által kiemelt „felek közötti viszony jellege" határozza meg. A társaság jogutód nélküli megszűnésének szükségességéről és annak indokairól a felperes tudomással bírt, mivel erről a tagok már a társaság 2015. május 26. és 2015. július 30-i taggyűlésén is tárgyaltak. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
(1)bekezdés f/ pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy az nem alapos. A törvényszék a helyesen megállapított tényállásból érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva állapította meg, hogy a megismételt taggyűlésen hozott határozatok jogszabálysértőek, az elsőfokú ítélet indokaival azonban az ítélőtábla nem értett maradéktalanul egyet. A Ptk.3:17.§
(3)bekezdése - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 144.§
(2)bekezdése szabályához képest a bírói gyakorlat alapján módosított szövege - szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Ptk. említett szabálya alapján a meghívóban a napirendi pontokat olyan mértékű részletességgel kell feltüntetni, hogy a tagok a taggyűlésen való részvételre kellőképpen felkészülhessenek és megalapozottan dönthessenek arról, hogy a taggyűlésen személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt kívánnak-e venni, illetve távol maradnak. (BDT 2003/768, Legfelsőbb Bíróság Gfv.X..../2008/6., Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf..../2004/
- szám) Az alperes helytálló fellebbezési érvelése szerint a keresetlevélhez csatolt taggyűlési meghívóból és jegyzőkönyvekből kitűnt, hogy az alperes társaság taggyűlése már
- május 22-én és
- július 30-án is tárgyalta a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, végelszámolásának elrendelése és a végelszámoló megválasztása napirendi pontokat. Így a felperes részletesen értesülhetett arról, hogy az ügyvezetői tisztséget is betöltő másik tag miért tartja indokoltnak a társaság működése befejezését. Ezért egyetértett az ítélőtábla az alperes álláspontjával abban, hogy csupán az székhely áthelyezés indokoltsága részletes leírásának elmaradása nem tette szabályszerűtlenné a Ptk.3:17.§
(3)bekezdésébe ütközően a taggyűlés összehívását. A székhelyáthelyezés szükségessége ugyanis a taggyűlésen is megtárgyalható volt. Helyesen állapította meg ugyanakkor a törvényszék, hogy a megismételt taggyűlés megtartását jogszabálysértővé tette az, hogy a felperes meghatalmazott jogi képviselője telefonhívásai ellenére a társaság ügyvezetője a felperes távollétében tartotta meg a taggyűlést. Arra ugyan az alperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott, hogy a perben feltárt bizonyítékokból - így a felperes jogi képviselője mobiltelefonja híváslistájából - kétséget kizáróan nem állapítható meg az, hogy a jogi képviselő a taggyűlés kitűzött időpontját (10.00) megelőzően közölte volna a többségi tag meghatalmazott jogi képviselőjével, hogy a taggyűlésen részt kíván venni, de közlekedési baleset miatt késik. A telefonbeszélgetések tartalmára vonatkozó bizonyíték hiányában az alperes ellenkérelméből, illetve fellebbezéséből csak az állapítható meg, hogy a taggyűlés napján 9 óra 58 perc 50 másodperckor a felperes képviselője csak arról érdeklődött, hogy a többségi tag megérkezett-e a taggyűlésre. Ebből az érdeklődésből azonban az ügyvezetői tisztséget is betöltő többségi tag meghatalmazott jogi képviselőjének, az I. Ügyvédi Irodának nyilvánvalóan tudnia kellett, hogy a képviselő azért érdeklődik, mert úton van a kitűzött taggyűlésre. Ezen túl az alperes maga sem vitatta, hogy a kitűzött taggyűlés kezdő időpontjának percében (10 óra 00 perc 40 másodperc) a felperesi képviselő ismételten telefonált és közölte, hogy közúti baleset miatt a taggyűlésről késni fog. Ezen két telefonhívás alapján a taggyűlést összehívó ügyvezető akkor járt volna el az adott helyzetben elvárható módon (Ptk.1:4.§
(1)bekezdés), a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően (1:3.§
(1)bekezdés), ha tisztázza a felperes képviselője késésének mértékét és a taggyűlés megkezdésével az úton lévő képviselőt megvárja. A kellő időben jelzett pár perces késedelem ugyanis nem teszi indokolttá a megismételt taggyűlés felperes nélküli megtartását. (A felperes által hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.../2010/6. szám alatti határozata) Erre figyelemmel az alperes ügyvezetője illetve az általa meghatalmazott ügyvédi iroda a joggal való visszaélés tilalmát (Ptk.1:5.§
(1)bekezdés) sértve folytatta le a megismételt taggyűlést és hozta meg az 1-4. szám alatti határozatokat. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése és az Itv.59.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 48.000.Ft fellebbezési illetéket. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, így költsége nem merült fel, ezért arról az ítélőtábla nem határozott. G y ő r , 2017. március 9. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró