Kbf.82/2016/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért 150 napi tétel, napi tételenként 1.500,- ft, összesen 225.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 180.884,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész járművezetéstől eltiltás kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védő három napi gondolkodási időt tartottak fenn, de a törvényes határidőn belül fellebbezést nem jelentettek be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.610/2016/1. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság tárgyalás keretében az orvosszakértőt a szakvélemény kiegészítésére rendelje ki a sértett jelenlegi egészség károsodási szintjére vonatkozóan, és a szakvélemény függvényében a tényállást pontosítsa. Ezt követően az elsőfokú ítéletet változtassa meg és a vádlottal szemben a Btk.55.§

(1)bekezdés a) pontja és a

(3)bekezdése, valamint az 56.§

(3)bekezdése alapján a „B" kategóriájú közúti járművek vezetésétől eltiltás büntetést szabjon ki. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a „B" kategóriájú közúti járművek vezetésétől történő eltiltás kiszabására irányuló ügyészi fellebbezés elutasítását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság igen alapos, és körültekintő bizonyítási eljárást folytatott le, és nem kétséges, hogy a baleset bekövetkezésében maga a sértett is közrehatott. Az elsőfokú katonai tanács által kiszabott büntetés összhangban áll a vádlott cselekményének súlyával, az általa megszegett KRESZ szabállyal. Álláspontja szerint védence körültekintően végezte a tolatást, annak elvégzése során többször is megállt, meggyőződött a veszélytelenségéről. Mind a külső, mind a belső tükröket használta. Megállapítható ugyanakkor, hogy a gyalogos olyan helyen ment át az úttesten, ahol gyalogátkelőhely nem volt. Nem is a legrövidebb úton, hanem ferdén haladt át az úttesten, közben a feje lehajtott állapotban volt, és telefonált. Nem kétséges, hogy a vádlott külső segítőt nem vett igénybe, de a tükröket használta. A bekövetkezett baleset igen sajnálatos, de inkább a bekövetkezett eredmény a súlyos, nem pedig a vádlott által elkövetett szabályszegés. Nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a vádlott közlekedési előélete kifogástalan. Egyébként január 9-én a vádlott KMB csoportvezetői képzettséget szerzett. Mivel munkaköréhez a „B" kategóriájú járművezetése is hozzátartozik, ezért az eltiltással munkahelyét, munkáját is elveszíthetné. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy a baleset bekövetkezését követően végig a sértett mellett volt, és ő nyomban a helyszínen elismerte a felelősségét. Előadta továbbá, hogy 2016. november 1-től a főtörzszászlósi rendfokozatba előlépett, és jelenleg már KMB csoportvezetői beosztást lát el. A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson érdemi vallomást tett. A nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy nem érzi magát bűnösnek, míg a tárgyaláson a tényekre kiterjedő, részletes vallomást tett válaszolva a kérdésekre. Az elsőfokú bíróság ítélete

1. és
2. oldalán értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért a vádlott felelősségét rögzítő történeti tényállást állapított meg. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlottnak a nyomozás során a bűnösséget tagadó nyilatkozatával, valamint a tolatási manővere gondosságára és megfelelő figyelem tanúsítására hivatkozó nyilatkozatával szemben a tényállást a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, az igazságügyi orvosszakértő, valamint a tárgyaláson is meghallgatott igazságügyi műszaki szakértő megállapításai, továbbá a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg. A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács korábban maga is egyetértett az orvosszakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó ügyészi bizonyítási indítvánnyal azonban végül elutasította azon az alapon, hogy az eljárás szükségtelen elhúzódásához vezetett volna. Ítélete indokolásában utalt arra, hogy a sértett személyes kihallgatása alapján nyilvánvaló a bekövetkezett funkcióvesztés, a maradandó fogyatékosság fennállása, és utalt arra, hogy szakértői vélemény világos egyértelmű annak kiegészítése indokolatlan. Az elsőfokú katonai tanács által rögzített történeti tényállás tartalmazza az igazságügyi orvosszakértői vélemény lényeges megállapításait, így azt, hogy: a sértett gerinc háti szakaszának csigolya többi részére figyelemmel a stabilizációs funkció kiesése körülbelül 5 %-s munkaképesség csökkenéssel mérhető maradandó fogyatékosságnak minősül. Erre tekintettel pedig valóban nem volt indokolt az elsőfokú bíróság részéről a sértetti munkaképesség további vizsgálata. A másodfokú bíróság ugyancsak nem tartotta szükségesnek az igazságügyi orvoszakértői vélemény kiegészítését. A másodfokú katonai tanács a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a vádlottnak és védőjének a nyilvános ülésen tett nyilatkozatai alapján a vádlott személyi körülményeit viszont annyiban egészíti ki, hogy : A vádlott

1. november 1-én a főtörzszászlósi rendfokozatba lépett elő, és jelenleg KMB csoportvezetői beosztást lát el." Továbbá a másodfokú bíróság a történeti tényállást a vádlott által megszegett KRESZ szabályok vonatkozásában annyiban helyesbíti, illetve egészíti ki, hogy: „A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ
2. §

(1)bekezdés c) pontját és 33.§

(1)és

(3)bekezdését is". Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú katonai tanács által ekként kiegészített tényállás már mindenben megalapozott mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.235.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében megállapította. Az elsőfokú bíróság kellő terjedelemben foglalkozott a vádlott által megszegett KRESZ szabályokkal, valamint azokkal összefüggésben a cselekmény jogi minősítésével. Helytállóan hivatkozott arra, hogy a tolatás az egyik, ha nem a legveszélyesebb járművezetési manőver. A tolató jármű ténylegesen a járműforgalom irányával szemben halad, és e közben a járdáról lelépő gyalogosokra is különös figyelmet kell fordítania. Nem véletlen, hogy a KRESZ a 33.§

(3)bekezdése szükség esetére a hátramenethez a járművezető kötelességeként írja elő, az arra alkalmas irányító személy közreműködéséről való gondoskodást is. A másodfokú bíróság a vádlott által megszegett KRESZ szabályokat a tényállás részeként kiegészítette. Egyebekben viszont az elsőfokú bíróság jogi értékelő tevékenységével egyetértett. A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket. Nem tévedett, amikor a jelentős súlyú enyhítő körülmények mellett súlyosító körülményt nem észlelt. Erre figyelemmel pedig a Btk.33.§

(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával indokoltan tért el az adott bűncselekményre előírt büntetési nemtől, és szabott ki pénzbüntetést a vádlottal szemben. A pénzbüntetésnél a napi tételek száma a cselekmény tárgyi súlyával arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a vádlottal szemben közúti járművezetéstől eltiltás büntetést még az ügyészi indítványban írt meghatározott járműkategóriára korlátozott formában sem szabott ki. A személyi körülmények között rögzítette a katonai tanács, hogy a vádlott 1991. óta rendelkezik „B" kategóriás járművezetői engedéllyel, ez idáig mintegy 1 millió kilométert vezetett balesetmentesen. A terhére még közlekedési szabálysértés sem került megállapításra, továbbá az előélete egyéb tekintetben sem esett kifogás alá. ... vádlottal szemben az egyszeri gondatlan közlekedési bűncselekmény elkövetése nem teszi indokolttá a járművezetéstől eltiltás alkalmazását. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. március
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. március
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: Iván Erika bírósági ügyintéző