A határozat elvi tartalma: Szakkérdésben hozott aggálytalan szakértői véleménnyel szemben hozott ítéletet megfelelően indokolni kell. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.862/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: I.rendű felperes neve I. rendű II.rendű felperes neve II. rendű Az I-II. rendű felperesek képviselője: Imre Ügyvédi Iroda, dr. Imre András ügyvéd A III. felperes: III.rendű felperes neve A III. felperes képviselője: . Gál Ferenc Ügyvédi Iroda, dr. Gál Ferenc ügyvéd Az alperes: Döntőbizottság Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos Alperesi beavatkozó: Képviselője: Alperesi beavatkozó . Lukács Gergely ügyvéd A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék, 3.Kf.650.128/2015/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 12.K.30.767/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.128/2015/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.30.767/2013/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg az I-III. rendű felpereseknek fejenként 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési és 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. Az alperes által le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket, és a fennmaradó 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] Egy önkormányzat a közbeszerzési értesítőben
- augusztus 29-én nyílt közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívást tett közzé a „(...)" projekt keretében termálvíz hasznosító rendszer létesítése tárgyában. Az ajánlathoz hulladékkezelési és környezetvédelmi intézkedési tervet kellett csatolni, melyeknek a tervdokumentáció szerint több szempontnak kellett megfelelniük, melyek bármelyikének elmaradása az ajánlat eredménytelenségével járt. A dokumentáció tartalmazta az értékelés pontrendszerét is. Az összegzés alapján nyertesként egy perben nem álló pályázót jelöltek meg, ugyanakkor a felperesek ajánlatai is érvényesek voltak. A felperesek
- november 22-én jogorvoslati kérelmet adtak be az alpereshez, melyben a döntés megsemmisítését és a győztes ajánlatának két okból való érvénytelensége megállapítását kérték. Az
- kérelmi elem szerint a zajvédelem, ami kötelezően bemutatandó terület volt a pályázatoknál, a győztes környezetvédelmi tervénél hiányzott, nem volt megfelelő, illetve nem önálló fejezetben került bemutatásra, csak zajszennyezésről volt szó, zajvédelemről nem. A
- kérelmi elemnél a hulladékkezelői terv csak általánosan készült el, a konkrét beruházásra nézve nem került beadásra. Az alperes
- január 15-én D641/11/
- számon a jogorvoslati kérelmet elutasította. Határozatát a
- §-ának
(7)bekezdésére alapította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelmet határidőn belül a pályázati előírásokat érintően nem adták be. A győztes pályázat az ajánlati kiírásoknak megfelelt, felperesek csak utólagosan hiányoltak különböző a pályázati kiírásban nem szereplő feltételeket, illetőleg azok teljesítését, mindkét kérelmi elemmel összefüggésben. Az ajánlatnak egyébként sem a jogorvoslati kérelemben felsorolt ágazati jogszabályoknak kellett megfelelnie, hanem a kiírásban foglaltaknak, aminek a győztes pályázat megfelelt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A jogerős határozat ellen a felperesek nyújtottak be keresetet, kérve annak megváltoztatását, és jogorvoslati kérelmüknek megfelelő döntés hozatalát, illetőleg az alperes határozatának hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését. Arra hivatkoztak, hogy formai és tartalmi követelmények mellett a vonatkozó jogszabályoknak is meg kellett felelni az ajánlatnak. Előadták végül azt is, hogy hiányzott különkülön a levegő és zajvédelmi fejezet a győztes pályázatából, és a hulladékkezelés sem volt specifikus, a létrehozandó műnek megfelelő. Keresetükben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 74. §
(1)bekezdésének e) pontját, valamint 3. §
(1)bekezdését hozták fel, Az eljárás lefolytatása során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felmerült kérdések megvizsgálására az ügyben szakértőt rendelt ki, akinek szakvéleménye szerint környezeti szakterületek helyett környezeti elemek alapján kerültek bemutatásra az ajánlattevői intézkedések, és az eltérés nem formai, hanem lényegi volt. A
- kérelmi elem kapcsán ugyanakkor a projektspecifikusság nem volt ajánlatkérői előírás. Emiatt az
- kérelmi elem kapcsán a közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogsérelmet a szakértői véleményre alapítottan megállapította, míg a
- kérelmi elem vonatkozásában a keresetet elutasította. Az
- kérelmi elem vonatkozásában a bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt.
- §
(3)bekezdésére tekintettel a Kbt. 74. §
(1)bekezdésének a) pontját. A másodfokú ítélet [6] A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az
- kérelmi elem vonatkozásában a keresetet ugyancsak elutasította, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a szakvéleményben megfogalmazott szakértői megállapítások túlmutattak az ajánlati felhívásban és a dokumentációban írt feltételeken, a szakértő olyan ágazati jogszabályok bevonásával és értékelésével tett megállapításokat, amelyek meghaladták az ajánlatkérői előírás kereteit. Elfogadta a jogerős ítélet azt az álláspontot, hogy az utóbb felmerült körülmények az ajánlati felhívás utólagos értelmezésének tekinthetők, melyre a kiírási kötöttség beállta miatt már nem volt lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmükben az Alaptörvény
- cikkére, a Kbt.
- §-ára,
- §
(1)
(3)bekezdésére, 74. §
(1)bekezdésének e) pontjára, és a Pp. 206. [8] [9] §
(1)bekezdésére hivatkoztak. Felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy a törvényszék ítélete nem adott kellő magyarázatot arra, hogy miért ellentétes a szakértő által előterjesztett szakvéleményben foglaltakkal. Megismételték azt az előadásukat, hogy az ajánlat túlzottan általános volt, álláspontjuk szerint vizsgálni kellett volna, hogy az ajánlatban rögzített intézkedési elképzelés elérte-e az ajánlatkérő, illetve a jogszabályok által megszabott mércét, ennek megfelelően a az ajánlat érvényesnek minősülhet-e. Vitatták a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az ajánlatkérő ágazati jogszabálysértéseket nem köteles vizsgálni, mert a Kbt. alapelveibe ütközik, és nem lehet jóhiszemű, tisztességes és rendeltetésszerű az ajánlatkérő eljárása, ha nem kell vizsgálni az ajánlatok jogszabályba ütköző tartalmát. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A beavatkozó azonos tartalmú felülvizsgálati ellenkérelmet adott be, arra hivatkozva, hogy éppen az jelentené az alapelvek sérelmét, ha a kiíráson túlmenő körülmények is vizsgálatra kerülnének, mert az ajánlattevők így nem ismernék teljes bizonyossággal a kiírási feltételeket. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alapos. [11] Helyes döntést hozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a felperesek keresetét részben elutasítva kérelmük 1. elemének megalapozottsága miatt az alperes határozatát jogszabálysértőnek tekintette. [12] A Kbt. 63. §
(1)bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. [13] A Kbt. 74. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi, vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. [14] Helyesen hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy az ajánlattal szembeni követelmények az ajánlattételi határidő lejártától rögzültek. Ebből következően az ajánlatkérői követelmények alapján kellett az ajánlattevőknek az ajánlataikat a perbeli esetben is megtenni. Szakértő bevezetésével megvizsgálta az elsőfokú bíróság ebben a körben azt, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a levegő és zajvédelmi területeket a környezetvédelmi intézkedési tervben egyáltalán betartotta-e. A kirendelt szakértő szakvéleményében foglaltak figyelembevételével állapította meg a bíróság helytállóan azt, hogy az 1. kérelmi elem vonatkozásában az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. §
(3)bekezdésére tekintettel a Kbt. 74. §
(1)bekezdés e) pontját. Tekintettel arra, hogy a Kúria álláspontja szerint is ennek a kérdésnek az eldöntése szakértői feladat volt, szakkérdésről lévén szó és, hogy a szakértő véleményében az elsőfokú bíróság által elfogadott álláspontra helyezkedett, tévedett a másodfokú bíróság, amikor a szakkérdésben véleményt nyilvánító szakértő szakvéleményében foglaltaknak nem tulajdonított jelentőséget. Annak eldöntése ugyanis, hogy a jogszabályban meghatározott feltételeknek is eleget tett-e a nyertes ajánlata, nem jogkérdés, hanem szakkérdés, aminek eldöntése nem a bíróságra tartozik. Formailag ugyanis megfelelhet az ajánlat az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, mégsem tekinthető az olyan ajánlat megfelelőnek, ami nem felel meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek [Kbt. 63. §
(1)bekezdése]. [15] Ugyanakkor mind az első-, mind a másodfokú bíróság helytálló okfejtéssel utasította el a felpereseknek a
- kérelmi elem tekintetében előterjesztett keresetét. [16] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [17] Az alperes és az alperesi beavatkozó a Pp.
- §-a alapján kötelesek megfizetni a felpereseknek fejenként a Pp.
- §-a szerint megállapított felülvizsgálati eljárási költség összegét. [18] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szól
- évi XCIII. törvény
- §-ának
(1)bekezdésén alapszik, azzal azonban, hogy részleges pernyertesség miatt a rendelkező részben megjelölt összeg megfizetésére köteles csak az állam javára a beavatkozó. Budapest,
- február
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő