A határozat elvi tartalma: Ha az elővásárlásra jogosult nem él jogával, de annak gyakorlásáról határozottan le sem mond az erre nyitva álló határidőn belül, a vevő tulajdonjoga bejegyzésének nincs akadálya. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.745/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Kuchár Zoltán ügyvéd Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: jogtanácsos Alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.204/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.28.204/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Felperes 2012-ben megvette a (...) belterület (...) hrsz.-ú 967 m2 területű rendezetlen funkciójú épület, udvar megnevezésű ingatlan [2] [3] ½-ed részét, és
- április 1-jén kérte arra tulajdonjoga bejegyzését. A kérelemhez mellékelte az adásvételi szerződést, és utalt egy korábbi ingatlan-nyilvántartási eljárásra, melyben csatolta az elővásárlásra jogosult szükséges felhívásának átvételét igazoló iratot, és a jogosult olyan nyilatkozatát, melyből következőleg a jogosult ténylegesen nem élt elővásárlási jogával. Az iratokból megállapítható, hogy csaknem egy hónappal később a jogosult végül élt elővásárlási jogával. Az elsőfokú hatóság a kérelemnek eleget tett. Az alperes e határozatot megváltoztatta, és
- augusztus 18-i 30630/
- számon hozott határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperes tulajdonjog bejegyzése, valamint az özvegyi jog törlése iránti kérelmét elutasította. Határozatát az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/
- (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §-ára alapította. Indokai szerint az alperesnek arról kellett dönteni, hogy a felperes csatolta-e az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot, annak hiányában igazolást nyert-e, hogy az elővásárlásra jogosult a felhívást átvette. Álláspontja szerint a földhivatalnak kizárólag arra van lehetősége, hogy az eladó bejegyzési engedélyében szereplő vevő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasítsa akkor, mint jelen ügyben is, ha a vevő nem tud eleget tenni az Inytv.
- §ában foglaltaknak. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve a határozat megváltoztatását, és tulajdonjogának ingatlannyilvántartásban való bejegyzését, illetőleg hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését. Az elsőfokú ítélet [5] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint az ügyben az alperes nem megfelelően vette figyelembe a Legfelsőbb Bíróság 3/
- számú közigazgatási-polgári jogegységi határozata
- pontjában foglaltakat, amikor annak ellenére nem a vevő tulajdonát jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba, hogy nevezett igazolta, hogy az elővásárlásra jogosultat a nyilatkozattételre felhívta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a bíróság nem minősíthette volna a beavatkozó nemleges nyilatkozataként a csatolt nyilatkozatot, emiatt határozata, melyben a tulajdonjog felperes javára való bejegyzésére vonatkozó kérelmet elutasítja, jogszerű volt. Jogszabálysértésként a Vhr.
- §-ára, és az említett jogegységi határozatra hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyes döntést hozott a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, mikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A Vhr.
- §
(1)bekezdése szerint, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. A
(2)bekezdés értelmében, ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni. [9] A jogerős ítéletet hozó bíróság ítéletének tényállásából megállapítható, hogy a beavatkozó a vételi ajánlatot a szükséges felhívással együtt átvette, de arra a felhívásban meghatározott határidőn belül elfogadó, illetőleg olyan nyilatkozatot nem tett, mely szerint az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ilyen esetben a bíróság helytálló álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság 3/
- közigazgatási-polgári jogegységi határozata
- pontját kell alkalmazni, melynek értelmében az elővásárlási jogról szóló PK.
- számú állásfoglalás
- pontja szerint az elővásárlásra jogosultnak keresetben kell kérni annak megállapítását, hogy a sérelmére kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. A jogilag védett érdekének sérelme esetén az elővásárlásra jogosultnak kell bírósághoz fordulnia, és kérni a törvényes helyzet helyreállítását. [10] A polgári bíróságra tartozik - kontradiktórius eljárás keretében annak eldöntése, hogy az elővásárlási jog fennáll-e, az a jogosultat illeti-e meg, és jogszerűen gyakorolta-e jogát. Ezeknek a kérdéseknek az elbírálása a földhivatal hatáskörét meghaladja, és az esetek többségében annak a lehetősége sem áll fenn, hogy az elővásárlásra jogosult a földhivatali eljárásban okirattal igazolja elővásárlási jog fennállását, e jogosultságát, és annak jogszerű gyakorlását. A földhivatalnak kizárólag arra van lehetősége, hogy a tulajdonos eladó bejegyzési engedélyében szereplő vevő tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasítsa akkor, ha a vevő nem tud eleget tenni a Vhr.
- §-ában foglaltaknak, amely szerint csatolnia kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. [11] Erre tekintettel helyesen állapította meg a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmének elutasítása jogszabálysértő. Helyesen utalt a bíróság arra is, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzése hiányában a beavatkozónak nem volna módja arra, hogy pert indítson az elővásárlási jogával kapcsolatosan. [12] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] Az alperes a Pp.
- § alapján köteles a felperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeinek megfizetésére. [14] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő