A határozat elvi tartalma: A tartózkodási engedély megszerzése érdekében nyújtott hamis adatközlés kizárja a kérelem teljesítését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.III.37.573/2016/
- . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda, Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: főigazgató A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 13.K.34.485/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 13.K.34.485/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az 1966-ban született vietnami nő felperes 2013 nyarától tartózkodási engedéllyel élt Magyarországon. Nevezettnek a munkáltatójával kötött munkaszerződésben megjelölt és a NAV által az alperesnek adott tájékoztatásban szereplő jövedelme egymástól eltért. A hatósággal a felperes a munkaszerződésében szereplő jövedelmét közölte kérelmében. Az alperes
- július 11-i 106-T- [2] 13876/9/
- számú határozatával a felperes tartózkodási engedélyét visszavonó elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert a felperes a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében a hatósággal valótlan tényt közölt. A határozat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdésének b) pontján alapult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Arra hivatkozott, hogy mint munkavállalónak semmilyen rálátása nem volt arra, hogy a munkáltató milyen tartalommal tett eleget a rá vonatkozó kötelezettségnek. Hátrány nem származhat számára abból, hogy a munkáltató az adminisztratív kötelezettségét megszegi. Előadta azt is, hogy valós tényeket közölt kérelme előterjesztésekor, mert a munkaszerződésben szereplő munkabért minden esetben kézhez kapta. A munkáltató kötelezettsége az adóhatósággal való valóságnak megfelelő adatközlés, aminek elmaradását hátrányára nem lehetett volna értékelni. Az elsőfokú ítélet [4] A Fővárosi Közigazgatási Bíróság ítéltében a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felek között nem volt vitatott az, hogy a felperest foglalkoztató betéti társaság a
- januármárcius és május-szeptember hónapok közötti időszakra vonatkozóan a felperessel kötött munkaszerződésben rögzített munkabér bejelentését csak utólag, önrevízió keretében javította. Egyéb hónapokra vonatkozóan is csak az eljárás során került sor az önrevízióra. Ennek előrebocsátásával a felperes arra való hivatkozása, hogy felelősség őt a téves bejelentés miatt nem terheli, a munkáltatóra befolyása nem volt, azért érdektelen érvelés, mert ténylegesen megállapítható volt a valótlan tényközlés. Ez olyan tényező, amely felperes tudatállapotától független körülménynek tekintendő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának hatályon kívül helyezésével az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy tévesen jutott az alperes arra a következtetésre, a hatósággal valótlan tényt közölt. Álláspontja szerint a Kúria 2/
- számú KJE határozat
- pontja
- alpontjából kitűnően nincs elzárva az ügyfél annak bizonyításától, hogy a hatóság által hamisnak minősített adat valós, vagy a hamisnak bizonyult adatot nem a tartózkodási engedély [6] megszerzése érdekében szolgáltatta, illetőleg a hamis okirat kapcsán bizonyítható, hogy valós adatot tartalmaz, míg a hamis adatról megállapítható, hogy nyilvánvaló tévedés vagy elírás eredménye. Az alperes ennélfogva ugyanúgy, mint a bíróság is a Kúria jogegységi határozatának idézett részével ellentétes módon alkalmazta a jogszabályokat. Ezért az ítélet megsértette a Ket.
- §-ának
(1), 50. §-ának
(1)bekezdését, valamint a Harmtv. 18. §-a
(1)bekezdésének b) pontját. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyesen döntött a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. A Harmtv. 18. §
(1)bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [9] Az eljárás során a hatóságnak és bíróságnak is azt kellett megvizsgálni, hogy e rendelkezésnek megfelelően járt-e el a felperes a kérelme benyújtása során. A felperes fent idézett hivatkozásával kapcsolatban emeli ki a Kúria 2/
- számú KJE határozat
- pontja
- alpontjának azt a mondatát, ami szerint „Ez azonban nem a tudatállapot vizsgálatát jelenti, és a bizonyítás a kérelmezőt terheli.", amihez képest a felperes állításán kívül semmi más bizonyíték nem támasztja alá azt, hogy a beszerzett okiratokkal szemben jövedelme a kérelmében közöltnek megfelelő összegben és jogszerűen került kifizetésre. A jövedelem jogszerű megszerzésével összefüggésben helyesen mutatott rá a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy olyan jövedelmet, mely nem a valóságnak megfelelően kerül bejelentésre a munkáltató részéről az adóhatóságnak, jogszerűnek tekinteni eleve nem lehetett, és ezzel kapcsolatban ellenbizonyításnak sem volt helye. [10] A kifejtett indokokra is tekintettel és emellett a Kúria a jogerős ítéletben foglalt indokokkal mindenben egyetért. [11] Ezért a kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [12] A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperesnek a Pp.
- §a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit megfizetni. [13] A felperes a felülvizsgálati eljárási illetékekről szóló
- évi XCIII. bekezdése alapján köteles. illeték törvény megfizetésére az
- §-ának
(1)Budapest,
- január
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő