Kfv.37513/2016/6 – Kúria

(12)bekezdésébe ütközik, ha a pénzintézet a korábbi ingyenesen nyújtott szolgáltatását a szerződés egyoldalú módosításával az ügyfél hátrányára megváltoztatja, díjkötelessé teszi. (hiányos jelölés miatti javítás) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.513/2016/

1. A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Lendvay Attila Ügyvédi Iroda Az alperes: Magyar Nemzeti Bank Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék, 1.Kf.650.129/2015/
2. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 28.K.33.592/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.650.129/2015/
4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijavított 28.K.33.592/2014/
5. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 200.000.- (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000.- (harmincezer) forint kereseti, 24.000.- (huszonnégyezer) forint fellebbezési és 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
6. március 7-én a
7. január
8. és
9. május
10. napja közötti időszakra vonatkozóan fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytatott le. A vizsgálat során megállapította, hogy a felperes egyes számlaszerződéseiben a költségek bizonyos összetevőinek ellenértékét díjmentesként vagy 0.- forintban jelölte meg. Ezekért a költségösszetevőkért szerződésmódosítást követően utóbb díj került elszámolásra. Az alperes a felperes pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés új díj bevezetésével történő egyoldalú módosítása miatt megállapította, hogy a felperes megsértette a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
11. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
12. §-ának

(10)bekezdésében foglaltakat. Emiatt az alperes a H-FH-I-B225/

1. számú,
2. augusztus
3. napján hozott határozatában megtiltotta a felperesnek a jogsértő magatartás további folytatását, 3.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, rendelkezett a jogosulatlanul felszámított díjak fogyasztók részére való visszafizetéséről, és kötelezte a felperest, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedéseiről tájékoztassa az alperest. Az említett határozatban az alperes egyéb jelen felülvizsgálati üggyel nem érintett rendelkezéseket is hozott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezésével. Előadta, hogy részéről kötött számlaszerződésekben a szerződések módosításakor új díjat nem vezetett be, mert korábban a felperes és ügyfelei által kötött szerződésben szerepeltek azok a jogcímek, amelyek a szolgáltatások tekintetében megemelésre kerültek, tehát az ügyekben egy meglevő díjmentes szolgáltatás lett csak díjkötelessé téve. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az új díj bevezetésével összefüggésében hozott határozatrészek tekintetében hatályon kívül helyezte, egyebekben a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes egy meglevő ingyenesen biztosított szolgáltatásának a díját emelte meg, és nem egy eddig a felek közti jogviszonyban nem létező új díjat, költséget vezetett be, ezt a jogszabály az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem tiltotta. A másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta. Ítélete szerint a korábban díjmentesen nyújtott szolgáltatásokhoz való díjrendelés emelésnek minősül, aminek feltételeit az alperes nem vizsgálta, ezért nem felel meg a határozat a jogszabályoknak, nevezetesen a Hpt.
4. §

(11)bekezdésének. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset teljes elutasítását. Előadta, hogy az ügyben a Hpt. vonatkozó szabályába ütköző új díj bevezetése történt, az úgynevezett tranzakciós illeték áthárítása végett. A felperes az addig díjmentes szolgáltatását díjkötelessé tette, ami új díj bevezetésének nem díjemelésnek tekinthető. Jogszabálysértésként a Hpt. 210. §-ának

(11)és

(12)bekezdéseit jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] [9] A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria más hasonló ügyek tárgyalását követően jelen ügyre is vonatkozóan 1/2017. számon közigazgatási elvi határozatot tett közzé. Ennek rendelkező része kimondja, hogy a Hpt. 210. §

(12)bekezdésébe ütközik, ha a pénzintézet a korábbi ingyenesen nyújtott szolgáltatását díjkötelessé teszi a szerződés egyoldalú módosításával, valamint egyes díjai számítási módját egyoldalúan megváltoztatja az ügyfél hátrányára. Az elvi határozat a Hpt. 210. §-ának

(12)értelmezésén alapszik. E törvényhely első mondata szerint szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj, vagy költség bevezetésével. Az ügyben az volt eldöntendő kérdés, hogy új díj bevezetésére került-e sor. Amennyiben a felperes új díjat vezetett be, az elsőés a másodfokú bíróság által kiemelt Hpt. 210. §

(11)bekezdésének vizsgálata szükségtelen és értelmetlen is. Az elvi határozatból megállapítható az elvi határozat 18. pontjából kitűnően, hogy a Hpt. 210. §

(12)bekezdésének az új díj bevezetését tiltó rendelkezései értelmezésénél a Kúria vizsgálta a korábbi eseti döntésekben (Kfv.III.37.859/2015/7., Kfv.III.38.139/2015/6.) kifejtett jogi álláspontot és attól eltérő megállapításra jutott az alábbiakban kifejtett okból: A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 23. §

(1)bekezdés c) pontja és 32. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség a fizetendő díj költség és egyéb fizetési kötelezettség esetén terheli. Ha az adott szolgáltatáshoz ellenszolgáltatás nem kapcsolódik, mert azt a pénzügyi szolgáltató tényleges fizetési kötelezettség nélkül - ingyenesen, díjmentesen, vagy „0" forint ellenében - nyújtja, akkor tájékoztatási kötelezettsége sem merül fel. A díj ezért a fizetési kötelezettséggel azonosítható, ellentétben a fenti eseti döntésekben a kifejetett állásponttal. Azt a Kúria a korábbi eseti döntéseiben is elfogadta, hogy a díj és az ellenérték ebben az értelemben azonos tartalommal bírnak. Egy ingyenesen (ellenérték, ellenszolgáltatás nélkül) nyújtott szolgáltatásnak nincsen ellenértéke, ezért amennyiben a pénzügyi szolgáltató ezt a szolgáltatását utóbb díj ellenében kívánja nyújtani, a díjfizetés előírásával új díjat vezet be, nem pedig díjat emel, mert az ingyenes szolgáltatás díjkötelessé tétele új díj, azaz új - eddig nem létező - ellenérték ellenében kerül szolgáltatásra. A Kúriának a díjmentességnek fizetési kötelezettséget elfogadó álláspontját támasztják alá a Gazdasági Versenyhivatalnak az ingyenesség, díjmentesség fogalmának fogyasztóvédelmi szempontból való értelmezését levezető - a Vj84/2009/31. számú, és Vj-71/2013/30. számú ügyekben hozott határozatai is. [10] Az elvi határozat 19. pontja szerint nem találta megalapozottnak a Kúria azt az érvelést sem, hogy új díj bevezetése csak új szolgáltatáshoz kapcsolódhat, mert a felperes és az ügyfele között kötött szerződés a nyújtott szolgáltatásokhoz egyedileg kapcsol ellenszolgáltatást (díjat), ezért a jogszabály megszövegezéséből is fakadóan nem csak új szolgáltatás bevezetéséhez kapcsolódhat új díj. [11] Helyesen mutatott rá az alperes arra, hogy a Hpt. 210. §

(12)bekezdése nem új díjak bevezetésének általános tilalmát mondja ki, és nem is tartalmaz olyan előírást, amely szerint a Hpt. csak új szolgáltatás bevezetése esetén tiltaná meg az új díj bevezetését. A Hpt. fenti rendelkezése a meglevő szerződésben új díj bevezetését tilalmazza, amely kapcsolódhat már meglévő ingyenes szolgáltatáshoz, de újonnan bevezetett szolgáltatáshoz is. [12] Az elvi határozatban közzétett és most idézett indokolásban foglaltaktól a Kúria jelen ügyben sem kíván eltérni. Tévedett ennélfogva az első- és a másodfokú bíróság is, amikor ítéletében a jelen perrel érintett díjat a jogszabályoknak megfelelőként, illetőleg olyanként minősítette, mint amelynek jogszabály megfelelőségét szükséges a továbbiakban még vizsgálni. [13] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozva a felperes keresetét a felülvizsgálati kérelemmel érintett kör tekintetében is teljes mértékben elutasította. Záró rész [14] A felperes a Pp.

1. §-a alapján köteles megfizetni az alperes együttes eljárási költségeit. [15] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény
3. §-ának

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. január
2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő